FŐSZÉKESEGYHÁZ

1734-1992, 2,21 ifm
Névváltozatok, rokonság: Székesegyház, Ecclesia Metropolitana, Metr. Eccl. Colocensis, Főszékesegyházi Kórus, Chorus M. Eccles., Chorus Ecclesiasticus, Főszékesegyházi Zenekar, Diversa (Egyházi Ének), Servitores Eccl., Officiantes Ecclesiastici
Keresőszavak: főszékesegyházi alkalmazottak, kórus, zenekar, praebendatus, succentor, concionator
Nyelv: 1870 előtt latin és német, utána magyar, latin és német, az 1940-es évektől magyar
A sorozat ismertetése: Az érseki főszékesegyház épületének történetét tulajdonképpen az alapkő letételétől nyomon követik az iratok. Az építkezések, bővítések, átépítések, javítások, illetve a templom berendezésének, felszerelésének aktái teszik ki a sorozat gerincét. A dologi ügyek sorát hosszasan folytathatnánk: oltárállítások, lámpák, harangok felszerelése, liturgikus tárgyak beszerzése, villamosítás, restaurálás stb. (Az 1910-1914 közötti, ún. Városy Gyula féle restaurálás iratai külön csomót alkotnak.) A főszékesegyház pillanatnyi állapotát, felszereltségét jól mutatják a különféle korok leltárai. Kisebb mennyiségben, de azért természetesen megtalálhatók a templomszenteléssel, búcsúkkal, különféle alkalmakból tartott rendezvényekkel (pl. Szent Jobb látogatása), kincstári tárgyak kölcsönzésével kapcsolatos iratok is, de ez utóbbiak már a 20. sz-ba vezetnek át bennünket.
Az épület iratain túl külön alsorozatot alkotnak a főszékesegyházi alkalmazottak iratai, döntő részt természetesen a kinevezések, de előfordulnak az egyes munkakörökkel járó feladatok leírásai is, illetve a tevékenységek átszervezésével kapcsolatos iratok. Az alkalmazottak között pedig a templomigazgatót, hitszónokot, karkáplánokat éppúgy megtalálhatjuk, mint a harangozót, sekrestyést és a takarítókat.
Szintén külön tárgyi csoportot alkot a főszékesegyház zenekarának, kórusának anyaga. Legnagyobb részt itt is a zenészek, énekesek, karnagyok kinevezésével, fizetésével, segélyezésével, kérelmeivel kapcsolatos ügyeket találunk, s a ritkábban előforduló iratok közé tartoznak a kórusleltárak, a kották, hangszerek beszerzéseinek aktái, az éneklés módszertani-, hatékonysági vitái, illetve az egyházi zenével kapcsolatos pápai, zsinati dokumentumok végrehajtásának kérdései. Az orgona építésének, bővítésének, javításainak iratai is nagyrészt a kórus iratai közé kerültek.
Mivel a főszékesegyház kezelője a káptalan volt, levéltári anyaga található még a káptalani levéltárban is.
További tagolódás, tételek:

    · Vegyes iratok 1734-1992, 1,60 ifm magyar, latin, német (1734-1866, 0,12 ifm - 1869-1944, 0,28 ifm - 1945-1992, 1,2 ifm)
    · Városy féle restaurálás iratai 1910-1914, 0,18 ifm magyar
    · Főszékesegyházi alkalmazottak 1776, 1815-1949, 0,08 ifm latin és magyar, 1870-es évektől nagyrészt magyar
    · Főszékesegyházi Kórus 1873-1992, 0,25 ifm magyar, latin, német
    · Zárszámadás, költségvetés 1948-1992, 0,10 ifm magyar
    Megjegyzés: a Főszékesegyháznak jelentős anyaga található a Főkáptalani Levéltárban