75 raktári egység (48 doboz, 14 füzet, 13 csomó)
Ismeretes, hogy az érsekség birtokainak zömét erdő borította. Az erdők tervszerű művelésének írásos nyomai Mária Terézia korára vezethetők vissza. A királynő 1776-tól rendeleteivel szabályozta az ország erdőterületeinek korszerű kezelését: elrendelte a megfelelő személyzet alkalmazását, az erdővágások megtervezését stb. A levéltárban is ebből az időszakból maradtak fenn iratok, elsősorban számadások formájában. Az erdők felügyelője 1880-ig az erdőmester (erdőinspektor) volt. Az iratanyagot gyakran károsodás érte.
Az Erdőmesteri Hivatal iratanyagának részei:- iktatók, mutatók, - iktatott iratok, - vegyes iratok. Az iktatást 1836-ban kezdték meg. A kezdő irat kapott egy iktatószámot, majd ha az ügynek több fázisa volt, az első iratra írták rá az újabb iktatószámokat, és a vonatkozó irat-darabokat csatolták. Az erdőmesterek heti jelentései és olykora beérkező iratok nem kaptak külön iktatószámot. Az idők folyamán az eredeti rend felbomlott, így rendezéskor célszerű volt az iratok időrendi (hónapok szerinti) rendjét kialakítani.
A vegyes iratok zömét az említett, 1777-től folyamatosan vezetett számadások adják. Viszonylag teljesen fennmaradtak a Számvevő Hivatal részérem készült erdőbecslések, az erdőkben történt lopások és egyéb károk iratai. Széküresedés idején a kamara különös gondot fordított az erdei jövedelmekre. 1817-1822 között a teljes erdőbirtokról részletes felmérés készült, de ennek dokumentumai nem teljesek. Különféle egyéb nyilvántartások is csak mutatóban maradtak meg.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges