Helytörténeti kutatók figyelmébe

A családkutatókon kívül a hozzánk érkezők általában valamilyen helytörténeti témában (település-, plébánia-, iskola- és más intézménytörténet) kutatnak. Az ő számukra szeretnénk a következőkben munkájukat segítő megjegyzésekkel, jó tanácsokkal szolgálni.

A levéltári kutatáshoz csak az alapos bibliográfiai tájékozódás után érdemes hozzálátni. Ebben ma már sokat segítenek az interneten is elérhető könyvtári katalógusok és adatbázisok. A történeti egyházmegye területére vonatkozó kutatások esetében a tájékozódásra egyébként a helyszínen is lehetőség van a Főszékesegyházi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében.

A helytörténeti kutatások szempontjából ideálisnak nevezhető az érsekség hivatalainak irattári rendszere, melyet természetesen levéltárunk is megőrzött. Az iratok csoportosításának, elhelyezésének ui. egyik előszeretettel alkalmazott, fontos elve volt Kalocsán az iratsorozatok helységenkénti kialakítása. Régtől fogva külön iratsorozatokban gyűjtötték az egyes plébániákra vonatkozó iratokat, s ezt a "területi elvet" még a szentszéki és az iskolai iratoknál is alkalmazták. Ezek az iratsorozatok megbízható kiindulási alapot adnak a kutatásokhoz, anélkül, hogy előzetesen iktatók és mutatók vaskos köteteit böngésznénk-használnánk.
A kutatások során érdemes figyelembe venni, hogy az Érseki Hivatal plébániákra vonatkozó iratai, ill. a plébániákon található iratok (ld. Plébániai Levéltár) nem fedik egymást. Noha értelemszerűen a két irattár jórészt egymás "tükörképe" lehetne (mivel a levelezés jelentős részben az említett két fél, az érsekség és a plébánia között történt), a valóságban mégis kevés az átfedés, és inkább egymás kiegészítőjének mondhatók az Érseki Levéltár, ill. a plébániák iratai. Teljesen eltérőek viszont az említett két intézménytípus kutatásának lehetőségei. Az egyes plébániákon őrzött iratok magánlevéltáraknak minősülnek, míg az Érseki Levéltár iratai, ill. a plébániákból levéltárunkba szállított iratok esetében a kutatás feltételeit a nyilvános magánlevéltári minősítésnek megfelelően, a fentebb közölt kutatási szabályzat alapján biztosítjuk. Hasonló esetekben ezért érdemes a kutatás feltételeiről alaposan tájékozódni, s ebben a tájékozódásban szívesen adunk segítséget. 2009 óta zajló digitalizálási projektünk keretében a plébániák kéziratos forrásairól (elsősorban a kéziratos kötetekről-füzetekről) is számos digitális képfelvételt készítünk, ezt az állományt szintén E-kutatás szolgáltatásunk keretein belül tesszük elérhetővé.
Az érseki birtokok helységeinek esetében általában fontos történeti forrást jelent az Érseki Gazdasági Levéltár, gyakran szemléletes emlékei e múltnak a települések 18-19. századi kéziratos, színes térképei (ld. Gyűjtemények - Térképtár). Térképtárunk digitális katalógusa-képei az Arcanum Adatbázis Kft. közreműködésével jelent meg off-line, DVD kiadvány formájában.