ÁRPÁD RT.

1920-1950, 0,21 ifm
Névváltozatok, rokonság: Árpád Nyomda, Ajánlások (Árpád Rt. részére)
Keresőszavak: nyomda, érseki nyomda, Egyházmegyei Takarékpénztár, Kalocsai Néplap, Szent István Társulat, Jurcsó Nyomda, ifjúsági irodalom
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Az 1919-ben alakult Árpád Rt. céljait a következőképpen határozták meg: nyomdaipari és könyvkötészeti tevékenység, írószerek, könyv- és papíráru, kották, rózsafüzér és egyéb kegyeleti tárgyak forgalmazása, továbbá részesedés más nagyvállalatokban. A társaság az egykori Jurcsó Nyomda alaptőkéjét vette át 500 e. korona értékben, ehhez 300 e. koronás befizetés társult ezer egyenlő értékű részvényre bontva. A pénz értékének változásai után 1932-ben a részvényértéket 50 e. pengőben határozták meg. Jelentős érdekeltsége volt benne az Egyházmegyei Takarékpénztárnak, s a Nagyszeminárium is számos részvénnyel rendelkezett. Az Árpád Rt. átvette a régebbi érseki nyomdák funkcióját, s ellátta az egyházmegye kormányzatát, iskoláit, plébániáit a hivatalos ügyvitelhez szükséges nyomtatványokkal, illetve imakönyvekkel, énekeskönyvekkel stb. Nyomdájában készült a Kalocsai Néplap, boltja volt a Szent István Társulat helybeli forgalmazója. A bolt és a nyomda kb. 20 embernek adott munkát. Az Rt. az 1930-as évek végére súlyos pénzzavarba került, 1939-ben szanálását készítették elő, különösen a nyomdája vált veszteségessé. A második világháború után tartósan nehézzé vált a helyzet, egészen az államosításig gépek eladása, dolgozók elbocsájtása volt napirenden.
A cégvezető Lukács Márton, az igazgatóság tagjai 1922-ben: Berauer József, Tantos Ferenc, Máté-Tóth Jenő, Tímár Kálmán. 1944-ben: Kerner István, Kujáni Ferenc, Gombos Károly, Komáromy József, Laszczik Ernő. A székhely mindvégig Kalocsa maradt, boltalapítási kísérlet történt még pl. Kiskunmajsán. Kalocsa város és az egyházmegye helytörténete, továbbá az ifjúsági irodalom szempontjából jelentős kiadványok, kiadványsorozatok láttak napvilágot nyomdájában.
Az iratok között találhatók jelentések a nyomda, az Rt. éves forgalmáról, anyagi ügyeiről, nehézségeiről és terveiről. Az igazgatótanácsi ülések, közgyűlések jegyzőkönyvei mellett ide helyezték el a dolgozók kérelmeit, fizetésük emelésével kapcsolatos ügyeket is. A cég működését, pl. kölcsönhöz jutását segítő érseki ajánlások mellett a működésre vonatkozó panaszok, a szanálást előkészítő szakvélemények, különféle leltárak, végül 1950-ből az államosítás iratai is megtalálhatók.