METROPOLITICA

1701-1992, 3,04 ifm
Névváltozatok, rokonság: Extran. Eccl., Diversa, Litterae Episcoporum
Keresőszavak: más egyházmegyék, szuffraganeus egyházmegyék
Nyelv: latin, magyar, német (ld. még a tételeknél)
A sorozat ismertetése: Az érseki tartományt, azaz metropóliát alkotó egyházmegyék természetesen kapcsolatban álltak az érseki székhellyel, jórészt e kapcsolat eredménye a sorozat iratanyaga. A tartomány területe az idők során változott, a 18. sz-ban még Zágráb, Bosznia, Szerém, Zeng-Modrus, Várad, Csanád, Erdély is ide tartozott, később a 19. sz. második felében ez a terület a zágrábi érseki tartomány kiválásával csökkent, Trianon után pedig szinte csak a csanádi egyházmegye területére korlátozódott a kalocsai fennhatóság. Az itatási tárgyszó tartalmát azonban nem csak a szuffraganeus egyházmegyék ügyei alkották, mindig is tágabban értelmezték, ide helyezték el általában a más egyházmegyékből érkező, más egyházmegyékkel kapcsolatos ügyeket is. Ez okozza az anyagbőséget, s hogy a sorozat tekintélyes feudális kori résszel rendelkezik, melyek tárgya igen változatos. Olvashatunk bennük jelentéseket más egyházmegyékről, uralkodói leiratokat velük kapcsolatban. A jelentések lehetnek általánosak vagy konkrét témájúak (pl. kánoni vizitációk eredményéről vagy a görög egyesült és nem egyesült egyházak helyzetéről, viszonyáról a nagyváradi egyházmegyében 1754-1756, stb). Az iratok egyik jelentős része tárgy szerint a személyi kérdések köré csoportosítható (püspöki, kanonoki kinevezések, káptalani helynöki választások, ezzel kapcsolatos szentelések, beiktatások), a másik jelentős rész anyagi természetű (nagyobb alapítványok, végrendeletek, építkezések) bejelentése, jóváhagyásának, megerősítésének kérése. A harmadik jellegzetes csoportot a vitás esetek, peres anyagok adják (más egyházmegyékből származó fegyelmi panaszok, anyagi, jogi viták, javadalmazás, kegyúri jogok értelmezése, bírói illetékesség stb. tárgyában). A 19. sz-tól megjelentek az értesítések egyházmegyei szinódusokról, az 1830-as évektől jelentések a szemináriumokról. 1848-49-ből megtalálhatók az Eötvös József által kezdeményezett, a Muraköz szombathelyi egyházmegyéhez csatolását célzó iratok is. Az 1850-es évekből pedig jelentős mennyiségű irata van az erdélyi teológia oktatásának. Az 1870-es évektől válnak ki külön tételként az anyagi ügyek, megkülönböztetve az általános iratoktól. A 19. sz. végén, a 20. sz. elején nagyobb mennyiségben találhatók az erdélyi státusgyűlések jegyzőkönyvei, 1920 után pedig a területi fogyatkozás az iratok mennyiségén is észrevehető, s bár a többi egykori szuffraganeussal is marad egyfajta megfigyelő-tájékoztató jellegű kapcsolat, általában csak személyi változások hírül adására, s az ezzel kapcsolatos események (temetések, beiktatások, szentelések) meghívóira terjed ki az anyag. A második világháború után majdnem két évtizedre meg is szakad a sorozat.
További tagolódás, tételek:

    · Általános iratok 1701, 1707, 1722-1992, 2,26 ifm latin, magyar, német (1701-1866, 1,81 ifm - 1867-1944, 0,40 ifm - 1947-1949, 1965-1992, 0,05 ifm)
    · Szuffraganeusok peres ügyei Diakovár 1788-1798, 0,13 ifm /Zágráb 1790-1799, 0,20 ifm /Zeng-Modrus 1829-1837, 0,17 ifm latin
    · Metropolitae consensus in rebus oeconomialibus (beleegyezések anyagi ügyekben) 1871-1939, 0,28 ifm magyar. A váradi, erdélyi, csanádi egyházmegyék törzsvagyonát érintő kérdésekben (kölcsönfelvétel, föld-, erdő- és más ingatlanok eladása-vétele, nagyobb építkezés, részvényvásárlás, alapítványok elhelyezése stb.) a megyéspüspökök általában kikérték a metropolita véleményét, jóváhagyását. Ezt az érsekek általában káptalanjuk véleményének meghallgatása után tették meg.