1948 – Az egyházi iskolák államosítása, százezrek a katolikus rendezvényeken
január 1. Újévi köszöntőjében Grősz érsek kitért a Boldogasszony éve előző évi eseményeire, és tájékoztatott a további tervekről. Az iskolaügy kapcsán megemlítette, hogy miniszteri jóváhagyással három új iskolát sikerült alapítani (Borota-Rémi út, Csávoly-Józsefháza, Soltszentimre-Bárómajor), és 59 új tanári állást is szerveztek. A miniszter által jóváhagyott tanári állások száma a főegyházmegyében összesen 476. A katolikus közösségek valójában még 158 új tanári állást szerveznek, melyek esetében várnak a kultuszminiszteri jóváhagyásra. (100/48. Körl.)
január 4. Életének 74., papságának 51. évében elhunyt Leszich István nyug. érsekcsanádi plébános. (215/48. Körl.)
január 5. Kinevezés. Csernák Lucia egyházközségi nővér felmentésével Grősz érsek Bárd Ilona egyházközségi nővért nevezte ki a főegyházmegyei Actio Catholica női titkárává. (932/48. Körl.)
január 8. Anyagiak. Grősz érsek körlevelében utasítást adott az új egyházmegyei számvitel életbeléptetéséhez, módosítva annak korábbi, 1922-es szabályozását. Az utasítás részletesen leírja a plébániákon kezelt pénztára nyilvántartásait, a különféle naplók és törzskönyvek fajtáit, valamint a számadások készítésének rendjét. A jövőben eszerint kellett a számadásokat beküldeni a Főegyházmegyei számvizsgálószékhez, minden évben április végéig. (363/48. Körl.)
január 14. Iskolaügy. Grősz érsek megalakította a Kalocsai Főegyházmegyei Diákotthon bizottságot, Dr. Koszterszitz József kanonok, kisszemináriumi igazgató vezetésével, s az egyházmegyei internátusok igazgatóinak részvételével. Feladata a katolikus diákotthonok szervezése, fejlesztése, működésének segítése volt, mellyel a falusi gyermekek továbbtanulását kívánták segíteni. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén erre a célra Grősz érsek egyházmegyei gyűjtést is elrendelt. (335, 312/48. Körl.)
február 5. Címek, kitüntetések. Dr. Szörényi Andor érseki líceumi tanár érseki tanácsosi címet kapott. (912/48. Körl.)
február 6. 1848 centenáriumának méltó megünnepléséhez Grősz érsek körlevelében ajánlja az Új Ember katolikus műsorszolgálatát, melynek kitűnő anyagát jól használhatják az egyházközségek, ifjúsági csoportok. (866/48. Körl.)
február 12. Körlevéli közlés Apor Vilmos győri püspök boldoggáavatási eljárásának megindításáról. Grősz érsek kéri a püspökhöz köthető írások-emlékek bejelentését, hogy az eljárást segítsék. (1540/48. Körl.)
február 12. Személyi változás. A mélykúti kerület esperese Belágyi Mihály helyett Csiszár Géza, Kelebia-Krisztus Király plébánosa lett. (1000/48. Körl.)
február 14. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a kormány nevében tárgyalásokat kezdett Mindszenty József bíborossal az egyházat ért sérelmek orvoslásáról. Ezután a kultuszminisztérium bizalmas tárgyalásokat folytatott Czapik Gyula egri érsekkel is. A tárgyalások konkrét eredményeket nem hoztak. Mindszenty bíboros hamarosan levélben fordult Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz az emberi jogokon és a vallásszabadságon esett sérelmek miatt. (BM-GJ)
február 27. Életének 60., papságának 37. évében elhunyt Loógó Pál bajai plébános. (1475/48. Körl.)
február 28. Életének 82., papságának 57. évében elhunyt Schwerer Ferenc pápai káplán, nyug. katymári plébános. (1934/48. Körl.)
február 29. Körlevéli közlés az Egyházközségi Földműves Ifjúsági csoportok és a Credo junior egyesület (IKE) megegyezéséről a hatékonyabb munka jegyében. A megegyezés célja, hogy minden egyházközségben legyen ifjúsági csoport, viszont kerüljék a vetélkedést. (1382/48. Körl.)
március 5. Személyi változás. (Degradatio) Grősz érsek körlevelében fájdalommal tudatta, hogy Berhidai Jánost, az egyházmegye papját felfüggesztette és laikus státusba helyezte. (1560/48. Körl.)
március 11. Címek, kitüntetések. XII. Pius pápa Grősz érsek kérésére „Pro Ecclesia et Pontifice” (Az egyházért és a pápáért) keresztet adományozott Dr. Bozóky Istvánnak, a soltvadkerti egyházközség világi elnökének, valamint Perjés Miklós bácsborsódi hívőnek. (1791/48. Körl.)
április 8. Grősz érsek körlevelében jelezte, hogy május 6-26. között a főegyházmegye 15 plébániáján-lelkészségén tervez bérmálást és kánoni vizitációt. (2390/48. Körl.)
április 10. Grősz érsek körlevélben közölte az egyházmegyei Mária-napok bajai programját. A június 12-13-ra tervezett program a Boldogasszony Éve legfontosabb egyházmegyei eseménye volt. Az első, szombati nap az ifjúságé volt, a második a felnőtteké. A programban ifjúsági- és ministráns találkozó, hangverseny, fogadások, gyertyás körmenet és esti szentségimádás is szerepelt, Mindszenty bíboros minkét nap programján részt vett. (2269/48. Körl.)
április 13. Az egyházmegyei körlevél mellékleteként, külön sokszorosítmányként jelent meg Dr. Mojzes Ferenc egyházmegyei A.C. titkár tervezete a főegyházmegyei ministráns csoportok szervezetének létrehozásáról. Mojzes a cserkészet módszereit alkalmazva a ministránsok között ún. fészkek alakítását javasolta (kb. 8 fővel), vezetővel, „őrrel” valamint kisebb és nagyobb „fiókákkal”. Felkészítésük során tágabb ismeretanyagot (pl. kulturális tudnivalók, önnevelés, illemtan, környezetismeret, honismeret) javasolt. A plébános vagy káplán vezetésével, havonta tartott ministráns gyűlések mellett a fészkek máskor is találkoztak, rendszeres közösségi életet éltek. (sz.n./48. Körl.) A ministránsoknak a régi liturgiában nagyobb jelentősége volt, a 813. kánon pl. a régi jogban szigorúan előírta, hogy ministráns nélkül nem szabad a papnak miséznie, s ez alól csak rendkívüli esetekben lehetett eltérni.
április 22. A Belügyminisztérium betiltotta az orosz katona által agyonlőtt Apor Vilmos győri püspök ünnepélyes újratemetését Győrött, a helyreállított székesegyházban. (BM-GJ)
április 24-25. Mária-ünnepségek Gyulán, 37 község részvételével. Mindszenty bíboros ünnepi beszéde után az eucharisztikus körmenetet Grősz József érsek vezette. (BM-GJ) A hívek hasonló hitvalló megnyilvánulásait a hatalom igyekezett megzavarni. Volt, hogy feltartóztatták a templomba igyekvőket, egyes vidékeken járványokra hivatkozva minden járművet leállítottak, másutt a közlekedést nehezítették meg, kikapcsolták az áramot, a vízszolgáltatást, nem engedélyezték hangosító berendezések használatát stb. (SzK)
május 5. Kinevezések. Grősz érsek megalakította a Főegyházmegyei Liturgikus Tanácsot, melynek elnöke Dr. Szedlay István kanonok, teol. tanár, igazgató, ügyvezetője Dr. Angeli Ottó tb. kanonok, teológiai tanár, lelkiigazgató, titkára Dr. Mojzes Ferenc főegyházmegyei A.C. titkár lett. (3006/48. Körl.)
május 9. Közzétették a létrehozandó Magyar Dolgozók Pártja programtervezetét, amely követelte az iskolák államosítását. (BM-GJ)
május 11. Iskolaügy, püspökkari. A katolikus püspöki kar közös pásztorlevélben lépett föl az egyházi iskolák védelmében. A körlevelet három egymást követő vasárnapon is felolvasták a templomokban. (BM-GJ)
május 11. Személyi változások. Grősz érsek engedetlensége miatt felfüggesztette hivatalából Dr. Gaál Gyula Kalocsa-Szent Imre káplánját. Helyére Soproni János hitoktató-káplán került Madarasról. (3130-3131/48. Körl.)
május 24. Ortutay Gyula kultuszminiszter protestáns egyházfőkkel tárgyalt. Megállapodtak az egyházak anyagi támogatásáról és arról, hogy az iskolatörvény nem érinti majd a lelkésznevelést, és az iskolai vallásoktatás is kötelező marad. A nagy múltú egyházi nevelőintézetek egyházi tulajdonban maradhatnak. (BM-GJ)
május 30. Budapesten mintegy 250 ezer főnyi tömeg részvételével megrendezték a tíz évvel korábban tartott XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus jubileumi ünnepségeit. Este XII. Pius pápa rádiószózatot intézett a magyar néphez. (BM-GJ)
június 3. A Szabolcs megyei Pócspetriben az iskola államosítása elleni demonstráció során egy lövés dördül, a szerencsétlen balesetet hamarosan rendőrgyilkosságnak minősítik. A helyi plébánost felbujtóként halálra ítélték, büntetését később életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatták. Az elhíresült eset hatékony propagandafogás lett az iskolák államosítása mellett, ill. az iskolák államosításával kapcsolatos demonstrációk megakadályozására. (BM-GJ)
június 7. Püspökkari. A püspökkari konferencia határozata értelmében az egyházmegyés papok és szerzetesek nem vállalhatnak munkát az államosításra kerülő iskolákban, a rendelkezés a hitoktatásra természetesen nem vonatkozott. (BM-GJ)
június 11. Kormányrendelet zárolta a nem állami iskolák épületét és felszerelését, lényegi vita nélkül elfogadták az iskolaállamosítási törvényjavaslatot. Másnap a püspöki kar kiközösítéssel sújtotta a végrehajtásban közreműködőket. (BM-GJ)
június 12-13. Baján Mária-napokat tartottak Mindszenty bíboros, a püspöki kar számos tagja, a zirci apát, 135 pap és hatalmas hívősereg részvételével. (BM-GJ) Grősz érsek körlevéli beszámolójából kiderül, hogy ő maga betegség miatt végül nem tudott részt venni a rendezvényen. Mindszenty bíboros a vasárnapi misén a becslések szerint 75 ezer ember előtt prédikált, de a program csúcsát a létszám tekintetében a vasárnap esti gyertyás körmenet és szentségimádás jelentette, melyen 80 ezren vettek részt. (4151/48. Körl.)
június 16. Az országgyűlés 230:63 arányban megszavazta az 1948:XXXIII. törvénycikket a nem állami iskolák fenntartásának átvételéről, vagyontárgyaik állami tulajdonba vételéről. (BM-GJ) A katolikus egyház részéről ez 3.148 intézményt érintett. (SzK)
június 17. Életének 58., papságának 35. évében elhunyt Belágyi Mihály nyug. esperes, tompai plébános. (4104/48. Körl.)
június 20. Papszentelés. A Főszékesegyházban Hamvas Endre csanádi püspök áldozópappá szentelte Németh Lajost, és diakónussá Jánoshegyi Józsefet, Pesitz Józsefet és Rosenthal Imrét. (4087/48. Körl.)
június 28. Letartóztatták Lénárd Ödön piarista szerzetest, az Actio Catholica országos kulturális titkárát. Izgatás vádjával 6 évre ítélték. (BM-GJ)
június 28. Körlevéli közlés Scherer Lőrinc néhai cservenkai lelkész halálhíréről. Életének 35., papságának 11. évében halt meg, feltehetően 1947 januárjában. Halálának pontos helye ismeretlen, a háború idején „keletre deportálták”. (Bácska) (3602/48. Körl.)
július 1. Iskoláik mentése érdekében bencés, piarista, jezsuita és ciszterci rendtartományi vezetők a kultuszminisztériummal tárgyaltak, Mindszenty bíboros tudta nélkül. A prímás így elhatárolta magát az akciótól. (BM-GJ)
július 1. Az egyházmegyei felvételi vizsga eredményeként két főt vettek fel a teológia első évfolyamára, Molnárfi Tibort Bajáról és Nemes Vilmost Császártöltésről. (4131/48. Körl.)
július 1. Iskolaügy. Grősz érsek körlevelében közli az iskolák államosításával kapcsolatban hozott törvény szövegét, majd részletesen ismerteti a kalocsai főegyházmegye zár alá vett oktatási intézményeinek statisztikai adatait. Nyolc középfokú intézményben 85 tanár, 137 általános- és népiskola 437 tantermében pedig 596 tanár tanított (közülük 303 féri, 293 nő). A katolikus iskolákba beiratkozott tanulók létszáma 22.626 volt, közülük közel ezer fő másvallású volt. Az államosításkor 20 katolikus óvoda is működött az egyházmegyében, 26 óvónői állással, és további öt óvoda állt még szervezés alatt. A történeti hűség jegyében Grősz érsek fontosnak látta megjegyezni, hogy az államosításra nem a katolikus iskolák gyenge teljesítménye miatt került sor. Az általános iskolák fejlesztését maga az érsek is szorgalmazta, a főegyházmegye néhány év alatt, a legnehezebb körülmények között 27 új iskolát szervezett, nagyrészt biztosítva a szükséges épületeket. Ezzel valójában az országos átlagtól jobb helyzet alakult ki. Ha a költségvetési adatokat elemezzük, a példaként kiemelt 1946/47-es tanévben az egyházmegye iskoláinak folyósított államsegély összege 930 ezer forint volt, míg ugyanekkor az iskolafenntartók további 840 ezer forintot költöttek az intézményekre. A kisebb iskolák a gazdaságosság jegyében együttműködtek más felekezeti intézményekkel, erre 15 esetben volt példa. Az alkalmazottak sem kaptak kevesebb fizetést másoknál, a fizetést valójában kormányrendeletek szabályozták, és azt a központi illetményhivatal utalta ki, a besorolásokat is az állami tanügyi hatóságok végezték az államsegélyes állások esetében. Az érsek úgy vélte, hogy a főegyházmegye iskolái a legjobb szolgálatot igyekeztek tenni az emberek javára, kötelességüket teljesítve, lelkiismeretes és példás munkával. „A Mindenható és a történelem fog mindenről és mindenkiről ítéletet mondani.” – zárta szomorúan mondandóját Grősz érsek. (3046/48. Körl.)
július 26. Címek, kitüntetések. Grősz érsek Dr. Mojzes Pétert, a Zeneakadémia lelkészét és a budapesti Szent Imre Kollégium igazgatóját, valamint Dr. Mojzes Ferencet, az A.C. főegyházmegyei titkárát érseki tanácsossá nevezte ki. (5000/48. Körl.)
július 30. Bizalmas utasításokat küld ki Kujáni Ferenc érseki helynök a plébániáknak sokszorosítmány formájában, melyek szerint az egyházközségi ifjúsági csoportok vezetői az államosított iskolák tanítói nem lehetnek, tőlük a csoportokat egy hónapon belül át kell venni. Mindazok a hívek, akik az iskolák államosítása ügyében agitáltak, aláírtak stb., botrányt okoztak és súlyos bűnt követtek el, mely alól csak akkor oldozhatók fel, ha aláírásukat írásban visszavonják, és sajnálkozásukat fejezik ki a történtek miatt. (4537, 4529/48. Körl.)
augusztus 1. Iskolaügy, püspökkari. A főegyházmegye templomaiban felolvassák a püspöki kar körlevelét, melyben a püspökök a katolikus iskolák államosításával munka nélkül maradt 4.500 szerzetesnek kérnek támogatást, 6 millió magyar katolikus legszentebb közügyének nevezve sorsukat. (4534/48. Körl.)
szeptember 5. Iskolaügy, püspökkari. A főegyházmegye templomaiban felolvassák a püspöki kar körlevelét a katolikus nevelés helyzetével kapcsolatban. A püspökök részletesen kifejtik, hogy miért nem vállalhatnak további munkát a szerzetesek az államosított intézményekben, s hogy mit jelent azok marxista és materialista szemlélete, melyet nyíltan hirdetnek. Lenint idézve megállapítják, hogy a marxizmus kérlelhetetlen ellensége a vallásnak, s a vallásos hit lerombolására törekszik. A keresztény hit „kiköltöztetése” az iskolákból folyik, most még megvan a heti két óra hitoktatás, de valószínűleg további támadások is lesznek. A szülőknek fel kell készülniük rá, hogy a vallásos nevelést a jövőben elsősorban a családban, ill. a templomban és az egyházközségben kell biztosítaniuk. (sz.n. Körl.)
szeptember 8. Grősz érsek körlevelében részletes utasításokat ad a hitoktatás végzésével és szakfelügyeletével kapcsolatban. Az iskolai órákon túl az egyesületi munkát, s a tantestületi értekezletek látogatását is a hitoktatók lelkére kötötték. Felügyeletük továbbra is több szintű maradt, közvetlenül a plébánosok, azután az esperesek, végül a Főtanfelügyelőségből szervezett Főegyházmegyei Hitoktatási Felügyelőség látta el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Utóbbi már a hitoktatói értekezletekkel és a továbbképzéssel is törődött. (3661/48. Körl.)
szeptember 10. Hitoktatási érseki biztosok kinevezése. Grősz érsek 3 éves időtartamra hitoktatási érseki biztosokat nevezett ki a középfokú oktatási intézmények mellé, a következők szerint. Kalocsa: Dr. Gonczlik Kálmán (Gimnázium, Fiúlíceum és tanítóképző intézet), Dr. Koszterszitz József (Leánylíceum és tanítónőképző intézet), Dr. Egerth Jakab (Óvónőképző intézet), Dr. Ijjas József (Gazdaképző iskola). Baja: Garai Béla (Gimnázium), Dr. Pintér László (Fiúlíceum és tanítóképző), Porvay János (Leánylíceum és tanítónőképző), Dr. László Vince O.Cist. (Kereskedelmi fiú- és leány középiskola), Dr. Bagó István (Kertészeti és szőlészeti középiskola), Flach András (Kereskedő és iparostanonciskola). Bácsalmás: Szentmihályi Ferenc (Mezőgazdasági középiskola). Jánoshalma: Szabó István (Mezőgazdasági középiskola). (3662/48. Körl.)
szeptember 21. Három magyar főpap ad limina látogatásra érkezik Rómába. Czapik Gyula egri érsek javaslatára a Szentszék Angelo Rottát akarta apostoli vizitátorként Magyarországra küldeni, de Rotta végül a magyar hatóságoktól nem kapott vízumot. (BM-GJ)
szeptember 23. Körlevéli közlés az államilag eltörölt Mária-ünnepekről. Grősz érsek felidézi, hogy tavasszal kormányrendelet törölte el Gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.), Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.) és Kisboldogasszony (Kisasszony, szept. 8.) ünnepnapjának munkaszüneti jellegét. A rendelet azonban a templomi istentiszteleti rendben változást nem okozhat, az említett napokat egyházilag ezután is változatlanul kell ünnepelni. (5786/48. Körl.)
szeptember 28. Személyi változások. Dr. Szedlay István kanonok, érs. líceumi tanár lett a Nagyszeminárium rektora. Dr. Papp Imre érs. liceumi tanárt nevezte ki Grősz érsek a szeminárium tanulmányi igazgatójává, Dr. Udvardy József helyére, aki saját kérésére kapott felmentést. A Kisszeminárium felügyelője Soproni János hittanár lett. Gajdos István bajai hitoktató plébánosi kinevezést kapott Baja-Szent Istvánra. Lelkészi kinevezést kaptak: Öffenberger József Bácsalmási Szöllők, Czár Menyhért Kalocsa Szöllőhegy, Greksa József Kaskantyú, Barát László Mátételke (korábban valamennyien vicarius oeconomusok voltak ugyanott). Felmentett plébánosok: Lantos János Bátmonostor, Huszár Ernő Borota, Mihályfi János Foktő. Nyugdíjba vonultak: Máthis Kálmán Baja-kórházi lelkész, Bittermann József kiérdemesült plébános, ordasi helyi lelkész. Vicarius oeconomus kinevezést kaptak: Bodnár Benedek Baja-Szent János, Huszár Ernő Bátmonostor, Mozsár Pál Borota, Haltmayer Mihály Foktő, Lantos János Katymár, Dr. Erdős József Tompa, Dr. Czirfusz János Vaskút. Helyi lelkészek lettek: Tóth János Tabdi, Kühner János Érsekharta, Vörös István Nagybócsa, Fényi János Ordas, Dr. Miklós István Szentkata. Dr. Rózsahegyi György felmentést kapott az érseki szertartói, iktatói és levéltárosi megbízatása alól, és Baján a kórház lelkésze lett. Kertész József Kalocsán, a Szent Szív Otthonban lett lelkész. Hitoktatói kinevezést kaptak: Baja-Belvárosban Sulyok Ignác, Dr. Bagó István, Csehy Alfonz. Baja-Szent Istvánon Dr. Deáki Sándor, Baja-Szent Józsefben M. Lévai Bellarmina, Bácsalmáson Varga Imre és Szalma M. Ignatia, Dunapatajon Kancsár M. Capistrana, Kalocsán Cserepes Péter, Soproni János, Bagi Éva Justina. Kecelen Láng M. Leontina, Kiskőrösön Cserkó M. Stella, Madarason Kövesi István, Mélykúton Polich M. Eustella, Tompán Marton Tivadar (Theodor). Visszahívást kaptak a hitoktatói megbízatástól és kápláni kinevezést kaptak: Raffai István (Baja-Szent István), Tománovits György (Bácsalmás), Makra Gyula (Mélykút). Áthelyezett káplánok: Dr. László Vince Baja-Belváros, Falubíró Viktor Baja-Szent József, Szabó Vilmos Baja-Szent Szív, Dr. Török Bonifác Bácsalmás, Németh Lajos újmisés Bácsborsód, Mihály Ferenc Dávod, Rábai András Dunapataj, Szekulity István Fajsz, Dombay Ernő Gara, Krix István Hajós, Magyari Géza Jánoshalma, Dr. Mészáros Károly Kalocsa-Szent Imre, Bene László Kecel, Kapocs Nándor Kiskőrös, Rózsa Ernő Nagybaracska, Török Vince Sükösd. (5868/48. Körl.)
szeptember 28. Könyvajánlat. Grősz érsek körlevelében Dr. Tamás Péter egyházmegyés pap, budapesti érseki gimnáziumi tanár egyik könyvét ajánlja, mely Telek József, a magyar katolicizmus egyik legnagyobb mariológusának életéről szól. (5869/48. Körl.)
október 4, 5, 7. Baján, Bácsalmáson és Kalocsán hívta össze papjait tanácskozásra Grősz érsek az őszi koronák helyett. A megbeszéléseket az érsek vezette, és minden papnak részt kellett vennie valamelyik alkalmon. (6139/48. Körl.)
október 5. Két állandó jellegű lelkigyakorlatos ház nyílt meg az egyházmegye hívei számára Kalocsán, a jezsuita rendházban és az iskolanővérek zárdájában. A 3-3 napos lelkigyakorlatokat folyamatosan tartották, és a forgalmat szervezték, ebben kért segítséget papságától Grősz érsek. (5925/48. Körl.)
október 8-10. A pálosszentkúti (Petőfiszállás) háromnapos engesztelő zarándoklaton közel 30 ezer hívő vett részt. (BM-GJ)
október 11. Grősz érsek körlevelében egyházmegyei homiletikai kurzust hirdet, a prédikációk színvonalának javítására. Nyolc tagú bizottságot alakít, mely már novemberben is programokat szervez Baján és Kalocsán, a kurzuson a részvétel önkéntes. (6117/48. Körl.)
október 12. Grősz érsek férfi énekversenyt hirdetett a Szent vagy Uram énekeskönyv énekeinek terjesztése érdekében. Férfi kórusok jelentkezését várta, akiknek az énekeskönyv számos énekét kellett bemutatni (60, 120, ill. 180 éneket), a versenyt 1949. áprilisára tervezték. Nemzetiségi kórusok saját énekekkel is versenyezhettek. (6147/48. Körl.)
október 19. Mellékletként külön ministráns-körlevelek készülnek az egyházmegyei körlevelekhez, hogy a ministránsokkal való foglalkozást elmélyítsék. Grősz érsek köszönte az ezzel kapcsolatos munkát, és biztatta papjait a folytatásra. (5973/48. Körl.)
október 20. Névváltozás. Bócsa Szent Margit helyi lelkészség megszervezésével a korábbi bócsai lelkészség (központja Szent Imre-Bócsán) neve Bócsa-Szent Imrére változott. (6282/48. Körl.)
október 26. Egyházszervezés. Körlevéli közlés az 1947-48-as évek folyamán felállított helyi lelkészségekről. Dunatetétlen Állampusztához tartozóan, 1947. jan. 1-től, önálló anyakönyvezéssel. Kecel-Újfalu a keceli plébániához tartozóan, 1947. júl. 1-től, filiája Vádé, anyakönyvezés 1948. jan. 1-től. Szarkás (Tüskös és Polgárdi filiákkal) a keceli plébániához tartozóan, 1947. júl. 1-től, anyakönyvezés 1948-tól. Tabdi a csengődi plébániához tartozóan 1948. júl. 1-től, önálló anyakönyvezési joggal. Bócsa Szent Margit a Bócsa-Szent Imre lelkészséghez tartozóan, a kaskantyúi lelkészséghez tartozó Kisbócsa filia egy részével, 1948. nov. 1-től, önálló anyakönyvezési joggal. (4384/48. Körl.)
október 27. Kinevezés. Grősz érsek újraszervezte a középiskolai hittanárok számára a képesítő-vizsgáztató bizottságot, melynek elnöke Dr. Kujáni Ferenc érseki helynök lett. (6281/48. Körl.)
november 9. Kinevezés. Körlevéli közlés Dr. Gombos Károly kanonok, irodaigazgató segédpüspöki kinevezéséről. (6838/48. Körl.) (A kinevezést később visszavonták.)
november 10. Körlevéli figyelmeztetés, hogy a főpásztorok ellen gyűlöletet szítókra egyházi fenyíték, kiközösítés járhat. A megfelelő kánonra azért hívta fel Grősz érsek a figyelmet, mivel az egyházi vezetők elleni sajtótámadások, nyilatkozatok elszaporodtak. (6731/48. Körl.)
november 12. Grősz érsek vagyonkimutatást kért a plébániáktól, a kiküldött kérdőíveken az 1945. márc. 1-jai, és az 1948. nov. 1-jei állapotot kellett jelenteni. (6833/48. Körl.)
november 15. Életének 72., papságának 49. évében elhunyt Geiszlinger Béla címzetes titeli prépost, szombathelyi egyházmegyés pap, rábagyarmati esperes plébános. (6929/48. Körl.)
november 19. Az Államvédelmi Hatóság letartóztatta Zakar Andrást, Mindszenty bíboros titkárát, s három nap múlva házkutatást tartottak az esztergomi prímási palotában. Mindszenty bíboros levélben búcsúzott el a hívektől, számítva letartóztatására. (BM-GJ)
december 8. A Boldogasszony-évet Te Deummal zárták az ország templomaiban. Az összesítés szerint 4,6 millió hívő vett részt a programokon. (BM-GJ)
december 13. Anyagiak. A Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztár R.T. bank- és pénzváltóüzleti tevékenységét beszüntette, átruházva érdekeltségeit a Bajai Takarékpénztárra. Nem szűnt meg viszont az egyházi alapítványok kezelése, és itt történt a főegyházmegye gazdasági ügyeinek adminisztrálása. Neve a következőképpen módosult: Főegyházmegyei Gazdasági Hivatal, ill. Főegyházmegyei Központi Pénztár, vezetője Dr. Tantos Gyula pápai prelátus, nagyprépost. A következő osztályai működtek: Főegyházmegyei Számvizsgálószék (Tantos Ferenc, Dr. Mészáros Károly), Főegyházmegyei Papi Nyugdíjintézet (Dr. Kujáni Ferenc), Főegyházmegyei Papi Betegsegélyező „EUGE” (Dr. Bárd János), Főegyházmegyei Kongrua-hivatal (Dr. Gombos Károly), Főegyházmegyei Alap- és Alapítványkezelő Hivatal (Dr. Kujáni Ferenc), Főegyházmegyei Kataszteri Nyilvántartó és Tűzbiztosítási Iroda (Dr. Mészáros Károly). (7560/48. Körl.)
december 16. A püspökkari konferencián Mindszenty bíboros arra kérte a püspököket, hogy bebörtönzése esetén se írják alá az egyházra rákényszeríteni próbált megegyezést. Inkább mondjanak le az államsegélyről és bízzanak a nép segítségében. (BM-GJ)
december 22. A kalocsai születésű Mócsy Imre jezsuitát, a római Gregoriana egyetem rendes tanárát az állam diplomáciai útlevéllel Rómába küldte az állam és az egyház közötti viszony rendezését célzó tárgyalásokra. (BM-GJ) Küldetése néhány napon belül okafogyottá vált, az események meghaladták, de Mócsy a vatikáni hírek-levelek fontos közvetítője lett a püspöki kar számára.
december 26. Az ÁVH letartóztatta Esztergomban Mindszenty bíborost, majd Budapestre, az Andrássy u. 60 szám alatti központba hurcolta. Kádár János belügyminiszter három napon belül közzétette a nyomozás „eredményét” a bíboros köztársaság-ellenes összeesküvéséről, kémkedéséről és valuta visszaéléseiről. (BM-GJ)
december 27. Kádár János belügyminiszter magához rendelte és lemondásra szólította föl Grősz József kalocsai érseket. (BM-GJ)