1950 – A szerzetesek szétszóratása, kikényszerített megegyezés
január 5. Címek, kitüntetések. Czár Menyhért Kalocsa-Szőlőhegyi lelkész érseki tanácsosi kinevezést kapott. (200/50. Körl.)
január 7. Grősz érsek körlevelében részletes tájékoztatást adott az államesküről szóló rendelet végrehajtásáról, kiemelve a főegyházmegye papságát érintő rendelkezéseket. Az esküt az illetékes hivatalokban január 11-18. között kellett letenni a Magyar Népköztársaság Alkotmányára, és kötelező volt mindazon személyek részére, akik állami jövedelemkiegészítésben részesültek (az egyházi alkalmazottak családi pótléka is ilyen jövedelemnek minősült!). Az eskü elmulasztása a jövedelemkiegészítés elvesztésével járt együtt. (214/50. Körl.)
január 17. Körlevéli közlés Kopping Gáspár temerini plébános haláláról. Életének 63., papságának 38. évében érte a halál, pontos hely és időpont nincsen közölve. (Bácska) (412/50. Körl.)
január 27. Egyházszervezés. Csengőd és Kiskőrös határában, Tabdi puszta, Tabdi szőlők és Ceberét külterületi lakott területekből községgé alakult Tabdi. Ez alkalomból Grősz érsek a Tabdi helyi lelkészség területét a politikai község határaihoz igazította. (661/50. Körl.)
február 6. Kinevezések. A Főegyházmegyei Liturgikus Tanács kiegészítése. Grősz érsek hivatalból a tanács tagjaivá nevezte ki az érseki szertartót (ekkor Sztrilich Károly érseki titkár), a hittudományi főiskola lelkipásztorkodástan-tanárát (ekkor Dr. Mojzes Péter). Újonnan kinevezett tagok Abonyi Pál és Dr. Belon Gellért. Mivel a tanács titkára, Dr. Mojzes Ferenc Kalocsán kívül kapott beosztást, felmentésével új titkárt neveztek ki Mihályfi István hittanár személyében. (609/50. Körl.)
február 6. Személyi változás. Dr. Mojzes Ferenc a főegyházmegyei A.C. titkársága alóli felmentésével csátaljai plébánosi kinevezést kapott. (916/50. Körl.)
február 8. Kinevezések. Csatlakozva a Szentatya 1950. évi, szentévi kezdeményezéseihez, Grősz érsek Szentévi Bizottságot alapított, melynek feladata volt a jubileumi év szellemiségének, római anyagainak ismertetése a papság számára. Elnöke Dr. Bárd János főegyházmegyei A.C. igazgató, tagjai Flach András, Dr. Forgács Ferenc, Dr. Ijjas József, Dr. Mojzes Péter és Szentmihályi Ferenc. A Szentév idején a hívek minden vasárnap elmondták a pápa szentévi imáját a leglátogatottabb szentmise végén. (949/50. Körl.)
február 20. Püspökkari. Grősz érsek körlevelében közli a püspöki kar állásfoglalását a bűnbánati időben való mulatozásról és táncról (Advent, Nagyböjt). A püspökök megállapították, hogy a tánc és a mulatozás ugyan ellenkezik az említett időszakok bűnbánati jellegével, de tételes egyházi törvény nincsen, mely ezeket bűn terhe alatt tiltaná, így önmagában véve a mulatságon való részvétel vagy tánc nem bűn. (1226/50. Körl.)
február 23. Grősz érsek körlevélben közölte öt éves bérmálási- és egyházlátogatási tervét. Minden évben három espereskerület volt betervezve. Az 1950-es évre tervezett három kerület (Bátya, Géderlak, Homokmégy) látogatási tervét részletesen is ismertette az érsek, május 2-22. között 19 település volt betervezve, a kalocsai főszékesegyházban pünkösdkor az érsek minden évben bérmált, ide külön felkészített személyek az ötévente esedékes bérmálási időpontokon kívül is jöhettek. (1378/50. Körl.)
március 10. Személyi változások. Dr. Gombos Károly kanonokot megbízatásairól lemondva felmentették érseki irodaigazgatói, zsinati bírói és az érseki javak igazgatói tiszte (director bonorum aeppalium) alól. Helyébe Dr. Gyetvai Péter kanonok egyházmegyei hitoktatási főtanfelügyelő lépett, átvéve az irodaigazgatói és az érseki javak igazgatói tisztét. Dr. Szedlay Istvánt felmentették a Nagyszeminárium rektori tiszte alól, helyébe Dr. Szörényi Andor érseki líceumi tanár kapott kinevezést. Medgyesi József hercegszántói káplán ideiglenesen házi kápláni kinevezést kapott, és az Érseki Hivatalban kapott beosztást. Hercegszántóra Antal József dusnoki segédlelkész került. Dr. Miklós István dunapataji hitoktató Vaskúti káplán lett, Schönberger József pedig Vaskútról Dunapatajra került hitoktató-segédlelkésznek. (1557/50. Körl.)
március 11. Az egyházközségi képviselők három éves megbízatásának lejártával a püspöki kar ismét a korábbi képviselők megbízatásának meghosszabbítását, s az újabb választások mellőzését javasolta. (A püspökök három évvel ezelőtt sem tartották alkalmasnak az időt a választásokra.) A hiányzó tagokat kinevezésekkel javasolták pótolni. A képviselők így elkészített névlistáit el kellett küldeni Grősz érsekhez aláírásra-jóváhagyásra. (1745/50. Körl.)
március 17. Kinevezések a Főegyházmegyei Szentszéknél. Mivel Dr. Tantos Gyula, Dr. Kujáni Ferenc, Dr. Kerner István, Dr. Szedlay István, Dr. Horváth Alajos, Dr. Tantos Ferenc, Dr. Angeli Ottó és Dr. Erdős József szentszéki bírák megbízatása lejárt, Kujáni Ferenc, Szedlay István, Horváth Alajos és Tantos Ferenc esetében a megbízatást újabb tíz évvel meghosszabbították. A káptalan javaslatára újabb zsinati bírák lettek: Dr. Koszterszitz József, Dr. Ijjas József, Dr. Szörényi Andor, Dr. Udvardy József és Dr. Mojzes Péter. A szentszék helynök-helyettese (viceofficialis) Tantos Gyula helyett Kujáni Ferenc lett. Dr. Udvardy Józsefet felmentették a házassági kötelékvédő (defensor vinculi) megbízatás alól, és szentszéki ügyész (promotor iustitiae) lett. Kötelékvédők lettek: Dr. Papp Imre és Mihályfi István. Új ügyvédi kinevezést kapott: Dr. Mészáros Károly. (1881/50. Körl.)
április 23. Papszentelés. Grősz érsek Akasztón a plébánia templomban áldozópappá szentelte Csanád Bélát, a Központi Szeminárium papnövendékét. (2727/50. Körl.)
április 25. Grősz érsek körlevéli közléséből kiderül, hogy a kántortanítók az elmúlt hónapokban számos egyházközségnél lemondtak kántori megbízatásukról, ill. egyszerűen abbahagyták egyházi teendőik végzését (az államosított iskolákban ui. nem nézték jó szemmel kántori tevékenységüket). A kialakult helyzet rendezésére az Érseki Hatóság megfelelő intézkedéseket tervezett, addig is engedélyezte oklevél nélküli, képzetlen személyek ideiglenes alkalmazását. (253/50.isk. Körl.)
április 28. Püspökkari. A püspöki kar nyilatkozatban tagadta meg a békeívek aláírását, az ún. békemozgalomban való hivatalos közreműködést. Rámutatott arra, hogy az egyház örök erkölcsi érvei mindig is a békét szolgálták. (BM-GJ) Az íveken gyűjtött aláírások egyébként a stockholmi békekonferencia célkitűzéseit támogatták. A püspökök ezzel a nyilatkozatukkal azt kívánták elérni, hogy a papok ne csatlakozzanak a békemozgalomhoz. A papi békemozgalom működését valójában a kommunista párt szorgalmazta és irányította. (SzK)
április 29. Életének 84., papságának 52 évében, Császártöltésen elhunyt Tillinger Ferenc nyug. plébános. (2937/50. Körl.)
május 27. Személyi változások. Lencsér Péter öregcsertői plébános betegség miatt július 1-től nyugállományba vonul, helyébe ideiglenes segédlelkészként Szekulity István fajszi káplán kerül. Jávor Ferenc Baja-Belvárosi káplán igeiglenesen segédlelkészként Madarasra kapott kinevezést. Borsa Bertalan felfüggesztéséből feloldozva, káplánként Homokmégyre kerül, ahol a beteg plébánosnak néhány hétig Török Vince Baja-Szent Istváni káplán volt segítségére. Dr. Gaál Gyulát és Kövesi Istvánt a papság különös figyelmébe, imáiba ajánlják. (3744/50. Körl.)
május 31. Püspökkari. A Magyar Püspöki Kar körlevélben fordul a hívekhez, jelezve a szerzetesek szorongatott helyzetét, imát és támogatást kérve létük fenntartásához. Fájdalommal állapítják meg, hogy egyre többször fordulnak elő a szerezetesek elleni eljárások, melyek miatt a püspöki kar óvást emelt a kormányzat előtt. A püspökök a körlevélben úgy fogalmaztak, hogy tudják ugyan, hogy a törvénysértések számos esetben nem felelős hatóságok intézkedéseiből, hanem helyi szervek túlzásaiból származnak, de ez sajnos nem változtat azon, hogy a szerzetesek védtelenül és gyakran az orvoslás lehetősége nélkül ki vannak szolgáltatva az ellenük fellépőknek, s az őket nyugtalanító eljárások kíméletlenül folytatódnak. (sz.n./50. Körl.) A körlevelet június 11-én olvasták fel a vasárnapi szentmiséken, addigra sajnos fájdalmasan aktuálissá váltak, sőt tetőpontjukhoz értek az említett „eljárások”.
június 11. Papszentelés. Grősz érsek Kiskőrösön áldozópappá szentelte Kovács Gézát és Szabó Istvánt. Szubdiakónusok lettel: Kiss Ernő, Mentés László és Széll János. (4080/50. Körl.)
június 7, 9. Bizalmas belügyminisztériumi rendelkezésre, „közrendészeti és közbiztonsági” szempontokra hivatkozva 320 férfi szerzetest és 6-700 apácát telepítenek ki rendházaikból a jugoszláv határsávból és Szentgotthárdról. (BM-GJ)
június 18. Éjszaka újabb 1120 szerzetest és apácát internáltak. (BM-GJ)
június 20. Grősz József érsek a püspöki kar elnökeként levélben fordult Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a tárgyalások felvétele érdekében. A tárgyalások azután a minisztertanács megbízottai és a püspöki kar kiküldöttei között június 28-án megkezdődtek, és további hét fordulóban zajlottak. (BM-GJ) A szerzetesek internálása a tárgyalások idején is folytatódott, július 11-én és augusztus 14-én újabb 187 főt vittek el. (SzK)
június 22. A Grősz érsek elnökletével tartott felvételi vizsgán felvették a teológia I. évfolyamára András Tibort Kalocsáról, Faludi Józsefet Kelebiáról és Utry Zoltánt Budapestről. (4321/50. Körl.)
július 8. Életének 68., papságának 44. évében elhunyt Lencsér Péter öregcsertői plébános. (4636/50. Körl.)
július 10. Személyi változások. Espereskerületi jegyzői kinevezést kaptak: Tóth Ferenc soltvadkerti plébános (Keceli kerület), Dr. Czirfusz János vaskúti vicarius oeconomus (Garai kerület). Mivel a szerzetesek deportálásával a lelkipásztorkodó szerzetesek szolgálata lehetetlenné vált, Baja-Szent Antal plébánián Dr. Bagó István valástanár, Baja-Szent János lelkészségen pedig először Dr. Ipolyi László hittanár, majd Dr. Tamás Péter mélykúti káplán kaptak vicarius oeconomus kinevezést. Öregcsertőn Szekulity István segédlelkész vicarius oeconomus lett. A Raffai Alfonz plébánost helyettesítő Pesitz József káplán segédlelkészi kinevezést (vicarius adiutor) kapott Dusnokon. Segédlelkészi kinevezést (vicarius substitutus) kaptak Dr. Mészáros Károly számvevő (Madaras) és Korsós Imre (Baja-Belváros) hittanár és kalocsai kisegítő. Áthelyezett káplánok: Jávor Ferenc Madarasról Baja-Belvárosba, Kapocs Nándor Nagybaracskáról Madarasra, Bakos Ottó Miskéről Nagybaracskára, Kékesi János Soltvadkertről Miskére (Drágszél), Dr. Tamás Péter Mélykútról Baja-Szent Józsefbe, Tóth István Bácsalmás-Szőlőkből Mélykútra, Németh Lajos Bácsborsódról Bácsalmás-Szőlőkbe, Mozsár Pál Dávodról Bácsalmásra, Knapp János vicarius oeconomus Csátaljáról Dávodra (Dr. Mojzes Ferenc időközben időközben elfoglalta plébánosi hivatalát Csátalján), Lőw Frigyes Kunbajáról Felsőszentivánra, Dombay Ernő Garáról Kunbajára, Hartmann Jakab Csávolyról Garára, Jánoshegyi István Felsőszentivánról Csávolyra, Tassi László hitoktató és kelebiai kisegítő Bácsbokodra, Makra Gyula hitoktató és Baja-Szent Szív kisegítő Baja-Szent Antalra, Varga Imre bácsalmási hitoktató Baja-Szent Szívbe, Dr. Rózsahegyi György megtartva bajai kórházlelkészi megbízatását Baja-Szent Antalra, Soproni János kalocsai hitoktató és kisegítő Kalocsa-Szent Imrére. Újmisés káplánok: Csanád Béla Bácsborsód, Ipoly Ottó Soltvadkert, Kovács Géza Dusnok, Szabó István Kelebia. (4710/50. Körl.)
augusztus 1. A Pázmány Péter Tudományegyetem aulájában 273 fő jelenlétében papi békegyűlést tartottak. A mozgalom célját Horváth Richárd fogalmazta meg. (BM-GJ) A résztvevők elsősorban az esztergomi és egri egyházmegyékből érkeztek. A meghívás a szervezők részéről elég általános volt, a békére és megegyezésre történő hivatkozással, a rendezvény célja (mozgalom létrehozása-elindítása) előzetesen nem volt tiszta a résztvevők számára.
augusztus 19. Életének 61., papságának 37. évében elhunyt Schwerer Jakab adorjáni plébános. (Bácska) (5575/50. Körl.)
augusztus 29. Grősz József levélben értesítette Darvas József minisztert, hogy a püspöki kar ezen a napon elfogadta az állam által kívánt megállapodást az állam és az egyház közötti viszony rendezésére. Másnap megtörtént az ünnepélyes aláírás, a megállapodást előzőleg valamennyi püspök ellátta kézjegyével. A megegyezés szövege soha nem jelent meg a Magyar Közlönyben. (BM-GJ) A megegyezésről a püspökök körlevelet is írtak a híveknek, melyet szeptember 17-én olvastak fel a templomokban.
szeptember 7. Kihirdették az Elnöki Tanács 1950:34 számú törvényerejű rendeletét, amely megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét Magyarországon. December 5-ig kellett kiüríteni és átadni a rendházakat az államnak. A rendelet 23 féri és 40 női szerzetesrendet érintett, a 2.582 férfi és 8.956 női szerzetes összesen 635 rendházban élt. (BM-GJ) Kivételt képezett négy rend kilenc rendháza, az egyház és az állam közötti megegyezésben engedélyezett nyolc gimnázium ellátására.
szeptember 9. Személyi változások. Az érseki líceum prodirektora Dr. Gonczlik Kálmán helyett Dr. Szedlay István lett. A kisszeminárium rektora Dr. Koszterszitz József, lelki igazgatója Tassi Ferenc lett. Bácsalmás kerület esperese Szentmihályi Ferenc c. apát, bácsalmási plébános lett. Medgyesi József házi káplán házi jegyzői (notarius curiae), érseki levéltáros és szertartói kinevezést kapott Kalocsán. Dr. Mészáros Károly madarasi vicarius adjutor (kisegítő lelkész) vicarius substitutus (helyettes, vagy megbízott lelkész) lett ugyanott. Kalocsa-Szent István helyi lelkészség templomigazgatója Dr. Udvardy József teol. tanár, segédei Czeizlinger Lajos nyug. plébános és Dr. Várkonyi Imre teol. tanár. Hitoktatói kinevezések: Dr. Rózsahegyi György Baja-Szent Antal, Kopasz János Bácsalmás, Szabó István Kelebia, András Marianna Duanapataj. Kalocsa-Szent Imrén Balla László került Soproni János káplán helyére. (4710/50. Körl.)
szeptember 14. Személyi változások. Barát László mátételkei lelkész plébános lett Öregcsertőn. Kovács Mihály bogyiszlói plébános lemondását elfogadták, utóda kinevezéséig adminisztrátori megbízatást kapott. Berencz Ádám érseki tanácsos kápláni kinevezést kapott Hajóson. (5840/50. Körl.)
szeptember 17. Püspökkari. Felolvasták a vasárnapi szentmisék alkalmával a Magyar Püspöki Kar augusztus 29-én kelt körlevelét a Magyar Népköztársaság Kormányával kötött megállapodásról. Eszerint a tárgyalások a szerzetesek elleni intézkedések hatására, az ő sorsuk enyhítése céljából kezdődtek, a püspökök semmiképpen sem akarták a római hatáskörbe tartozó jogokat, az Egyház és Állam viszonyának általános szabályozását érinteni, viszont kénytelenek voltak egyes súrlódásokra alkalmat nyújtó kérdésekről tárgyalni. Így jött létre az a megállapodás, mely a békés együttélést szeretné biztosítani. A püspökök fájlalják, hogy a szerzetesek működésének megvonását nem tudták megakadályozni, tiltakozásukat ezzel kapcsolatban most is kifejezik. Elrendelték, hogy a következő vasárnapon a tél előtt álló szerzetesek megsegítésére gyűjtsenek az ország valamennyi templomában, s a felajánlott adományokat egy héten belül szállítsák be az egyházmegyei központokba. (5733/50. Körl.) Az őszi országos gyűjtés később (általában novemberben) rendszeressé vált az idős szerzetesek megsegítésére.
szeptember 19. Megtartotta első ülését a kormány és a püspöki kar megbízottaiból alakított paritásos bizottság. Elsődleges feladata az volt, hogy a szerzetesek működési engedélyének megvonásából eredő személyi, egzisztenciális problémákra megoldást találjon. (BM-GJ)
szeptember 19. Életének 70., papságának 47. évében elhunyt Belt Antal küllődi plébános. (Bácska) (6954/50. Körl.)
október 5. Püspökkari. A Magyar Püspöki Kar a kormánnyal kötött megállapodás szellemében körlevélben hívta fel a figyelmet a közelgő tanácsválasztásokra, kérve a híveket, hogy lelkiismeretesen gyakorolják választási jogukat. A püspökök a választások kapcsán az Egyház szabadságára és jogaira is gondoltak, kifejezve reményüket: „Sok nehézségünk közepette bízunk abban, hogy a választásokban való részvételünk eredményeképp zavartalanul ápolhatjuk a ti és gyermekeitek lelkében azt a hitet, melynek fennmaradása minden külső veszteséggel szemben kárpótol.” A körlevelet az október 15-én tartott szentmisék alkalmával olvasták fel a templomokban. (sz.n./50. Körl.)
október 9. A Vatikáni Államtitkárság Grősz József érsekhez intézett levelében kommentálta a magyar katolikus egyház és az állam megállapodását. Eszerint a pápának nem kis fájdalmat okozott a megegyezés, mert az meghaladta a püspöki kar hatáskörét. Kifogásolták, hogy a püspökök bíznak a vallásszabadság fenntartásának bizonytalan ígéretében. A pápa apostoli áldását küldte a magyar egyházra. (BM-GJ)
október 18. Személyi változás. Grősz érsek körlevelében szomorúan tudatta Lengyel József nyug. plébános felfüggesztését. (6261/50. Körl.)
október 27. Kinevezések. A szerzetesek feloszlatása után Grősz érsek külön gyóntatók kinevezésével gondoskodott a lelkipásztorkodó papság megfelelő lelkigondozásáról. A körlevélben a gyóntató személyek fogadóóráit is közölték. A főegyházmegye papsága számára a következő személyeket jelölték ki gyóntatóként: Dr. Gyenis András segédlelkész (Kalocsa, Szent Sebestyén kápolna), Dr. Horváth Alajos poenitentiarius kanonok (Kalocsa, Főszékesegyház), Szikra István káplán (Baja-Belváros), Kiss Balázs plébános (Kiskőrös), Kopasz János hitoktató-káplán (Bácsalmás). (6806/50. Körl.)
október 27. Életének 51., papságának 27. évében elhunyt a veszprémi egyházmegyéhez tartozó Románd településen vicarius oeconomusként szolgáló Gärtner Mihály, egykori szenttamási plébános, aki 1944-ben menekült át Bácskából. (6803/50. Körl.)
november 1, 5. Mindenszentek ünnepén, ill. a rákövetkező vasárnapon hirdették ki a főegyházmegye templomaiban a Szentatya óhajának megfelelően Szűz Mária mennybevételének dogmáját (Assumptio B.M.V.) (6727/50. Körl.)
november 2. Személyi változások. Tantos Ferenc kanonokot saját kérésére felmentették a Főegyházmegyei Számvevő Hivatal igazgatói tisztéből. A Számvevőség igazgató helyettese (vicepraeses) Morvai István lett, megtartva bátyai esperes-plébános megbízatását. Kovács Vince érseki tanácsos átmenetileg számvevői megbízatást kapott, nagyszemináriumi gondnoki feladatkörének megtartásával. Soproni János hitoktatót felmentették kisszemináriumi prefektusi megbízatása alól. Dr. Hohner György tázlári hitoktató bogyiszlói plébános lett. Kovács Mihály eddigi bogyiszlói vicarius oeconomus Mátételkére került, ugyanilyen beosztásban. Dr. Gyenis András segédlelkész, Csörgi István káplán lett Kalocsa-Szent Istvánon, Czeizlinger Lajos felmentésével. Baja-Szent Antal plébánián Bálind Antal segédlelkész, Dr. Gyulai Ferenc pedig kápláni kinevezést kapott. Schönberger József dunapataji káplán Kisszállásra került azzal a megbízatással, hogy Négyesjáráson új lelkészség felállítását készítse elő. Szekulity István öregcsertői vicarius oeconomus Fajszra került káplánként. Szikra István Baja-Belvárosban, Szommer Károly Miskén lett káplán. Áthelyezett káplánok: Anisich Jenő Katymárról Vaskútra, Dr. László Vince János Baja-Belvárosból Dunapatajra, Dr. Miklós István Vaskútról Katymárra, Kékesi János Miskéről Kiskőrösre. Kopasz Károly, az iskolanővérek Szent Szív Otthonának lelkésze a nővérek kitelepítése után káplán lett Kalocsa-Szent Imrén. A kisszeminárium megszűntével Grősz érsek egy teológiai előkészítő iskolát szervezett a diákok részére, miután az állami gimnáziumban nem folytathatták tanulmányaikat. A kurzus jezsuita tanárai voltak: Cserepes Péter igazgató, Ádám Jenő, Csengődi József, Kézdi Antal, Varga László és Takács Antal, aki miskei és drágszéli kápláni feladatot is kapott. (6761/50. Körl.)
november 4-5. Megrendezték az I. Országos Békekongresszust, amelyen 100 katolikus békepap vett részt. Megjelent a Kereszt c. békepepi lap. (Utolsó száma 1956. augusztus 5.) (BM-GJ)
november 15. Hitoktatás. Grősz érsek körlevélben jelzi, hogy a hozzá eljutott hírek szerint igen jelentős azok száma az egyházmegyében, akik szándékuk ellenére végül kimaradtak a fakultatív iskolai hitoktatásból (a szülők kérték ugyan gyermekük vallásoktatását, de a névjegyzékbe végül különféle okok miatt nem kerültek fel). Az érsek felhívta a papság figyelmét, hogy ezen gyermekek hitoktatása az ő kötelességük. Több helyütt megkezdték oktatásukat a vasárnapi misékhez kapcsolódóan, az érsek az időbeosztást a helyi bölcsességre bízta, de a szertartásokhoz kapcsolódó rövid hitoktatási alkalmakat javasolt, lehetőleg hetente több alkalommal. Az állami rendeletek ugyan előírták, hogy vallásórát csak az iskolaépületben lehet tartani, de Grősz érsek értelmezésében ez csak az iskolai hitoktatásra vonatkozik. A hitoktatók gyónási, áldozási, bérmálási készületekre és lelkigyakorlatokra összehívhatják az ifjúságot, és oktathatják őket a templomban – írta az érsek. (553, 559/50. Körl.)
november 25. Életének 84., papságának 61. évében, Kalocsán, a szeminárium épületében elhunyt Magyar István nyug. miskei plébános. (7500/50. Körl.)
december 1. Életének 54., papságának 30. évében Kalocsán, a szeminárium épületében elhunyt Dr. Schopper Antal c. apát, madarasi esperes-plébános. (Halálának pontos idejét a körlevéli közlés nem tartalmazza.) (7535/50. Körl.)
december 4. Személyi változások. Dr. Mészáros Károlyt felmentették számvevői megbízatása alól, a Főegyházmegyei Számvevő Hivatal számvevője Kovács Vince érseki tanácsos, szemináriumi gondnok lett. A főszékesegyházban Mihályfi István hittanár succentor, Soproni János hitoktató praebendatus, Dr. Mojzes Péter teol. tanár pedig concionator kinevezést kapott. Dr. Mészáros Károly madarasi vicarius adiutor (segédlelkész) vicarius oeconomus lett ugyanott. Faddi József hajósi káplán hitoktató lett Tázláron és kisegítő lelkész Alsótelepen. Kopasz Károly káplánt Kalocsa-Szent Imre plébániáról áthelyezték Hajósra, ugyanolyan beosztásban. (6970/50. Körl.)
december 5. Püspökkari. A püspöki kar tiltakozott a hatóságok egyházkormányzati ügyekbe való beavatkozása miatt. (BM-GJ)
december 7-10. Négy napon át tartottak különféle szertartásokat és ájtatosságokat a templomokban Szűz Mária mennybevitele dogmájának kihirdetése alkalmából, a püspöki kar ünnepi kezdeményezéséhez a Kalocsai Főegyházmegye is csatlakozott. (7082/50. Körl.)
december 11. Grősz érsek körlevelében egy békéért könyörgő ima szövegét közölte, melyet a karácsonyi éjféli miséken kellett felolvasni. (sz.n./50. Körl.)
december 12. Életének 71., papságának 46. évében elhunyt Evetovics Péter c. prépost, nagyfényi plébános. (Bácska) (7858/50. Körl.)
december 14. Kinevezések. Grősz érsek elnöklete alatt megújult az Egyházi Javak Kezelésének Tanácsa (vagy röviden Vagyonügyi Tanács, consilium administrationis bonorum ecclesiasticorum), melynek tajgai lettek: Dr. Tantos Gyula nagyprépost a főkáptalan részéről, Dr. Gyetvai Péter érseki irodaigazgató, az érseki gazdasági hivatal vezetője, az érseki javak kezelője, Morvai István esperes-plébános, a Főegyházmegyei Számvevőség igazgató helyettese, Kovács Vince szemináriumi gondnok, számvevő és Berta Ferenc világi, az egyházmegyei központi pénztár kezelője. A bizottság feladata lett, hogy összehangolja az egyházmegye gazdasági ügyeit. (7751/50. Körl.)
december 14. Személyi változások. Újonnan kinevezett zsinati vizsgáló bírák (examinatores prosynodales) Dr. Egerth Jakab c. apát, kisprépost kanonok, Dr. Gyetvai Péter érseki irodaigazgató, Dr. Szörényi Andor szemináriumi rektor, Dr. Udvardy József teol. tanár, Dr. Forgács Ferenc kiskőrösi esperes-plébános. Marjai Dezsőt a soltvadkerti plébános segédlelkészként befogadta, és ebben a megbízatásában őt az Érseki Hatóság is megerősítette. (7761/50. Körl.)
december 14. Életének 33., papságának 8. évében elhunyt Gruik Orbán temerini káplán. (Bácska) (110/51. Körl.)
december 16. Az Actio Catholica Országos Elnöksége pályázatot írt ki A lelkipásztorkodás időszerű feladatai és eszközei címmel. Kérték, hogy a pályázók a pozitív szempontokra összpontosítsanak, kerüljék a múlt hibáztatását és a jelenlegi helyzet elemzését, különösen a politikai kitérőket. A teendőket gyakorlatias módon összegezzék, rendszerezve a módszereket és az eszközöket. (7616/50. Körl. Közölve 1951-ben.)
december 19. Egyházszervezés, lelkészségek szervezése. Grősz érsek Hartára helyezte át az állampusztai lelkészség székhelyét, így az eddigi hartai helyi lelkészséget lelkészség rangjára emelte 1950. december 25-i hatállyal. Állampusztát ezzel kapcsolatban visszaminősítették helyi lelkészségnek, a börtönlelkészség keretei között, önálló anyakönyvi jogának megtartásával. Állampuszta, Érsekharta és Dunatetétlen helyi lelkészségek így ettől kezdve Hartához, a hartai lelkész joghatósága alá tartoznak. Grősz érsek tudatta, hogy évek óta folyik a drágszéli helyi lelkészség szervezése Drágszélpuszta filiával, a miskei káplán közreműködésével. Tázlár-Alsótelepen, vagyis a község központjában évek óta egy helybenlakó hitoktató és kisegítő látja el a lelkészi teendőket. A tervezett templomépítés után a lelkészség székhelyének ide történő áthelyezése várható. Négyestelepen a kisszállási káplán végzi a szervező teendőket, a lelkészség határai 1951. január 1-től Almajor, Jánostelek, Tormatanya. Az anyakönyvezést egyelőre Kisszálláson kell végezni. 1949-50-ben használatba vették az érsekhartai, dunatetétleni, érsekhalmai és a bócsai Szent Imre templomokat, bár munkálataik teljes egészében nem fejeződtek be. A bócsai Szent Margit templom építését is megkezdték. Új lelkészlakásokat adtak át Tabdin, Bócsa-Szent Margiton, Kecel-Újfalun. (7621/50. Körl.)
december 21. Életének 83., papságának 59. évében elhunyt Hervanek Edmund gombosi plébános. (8108/50. Körl.)
Az év folyamán számos pap, kispap és szerzetesnövendék külföldre távozott.