1976 – Új prímás és bíboros a magyar egyház élén
január Újévi köszöntőjében Ijjas érsek hálatelt szívvel emlékezik meg az előző, jubileumi esztendőről, a zarándoklatokról, az aranymisés- és ezüstmisés ünnepekről. Örömmel közli, hogy elkészült a kalocsai Papi Otthon. Új liturgikus teret képeztek ki: Baja-Szent Antalban, Kunbaján és Sükösdön. Templomok belső felújítását végezték Baja-Belvárosban, Kunbaján, Rémen és Sükösdön. Templomok külső tatarozása történt Bátmononstoron és Tataházán. Toronysisakat javítottak-festettek Dávodon és Madarason. Új harangot öntettek Kéleshalmán. Új plébánia épületet fejeztek be Akasztón, folyamatban vannak a munkák Nemesnádudvaron. Plébánia épületeket tataroztak kívül, ill. belül Baja-Szent Istvánon, Bátyán, Csengődön, Dunapatajon, Fajszon, Madarason és Vaskúton. Új fürdőszobát létesítettek Bátyán. Kerítéseket építettek Csengődön, Csikérián és Dunaszentbenedeken. Harangozói- és kántorházat tataroztak Baja-Szent Jánosban és Dunapatajon. (100/76. Körl.)
január 24. Kinevezések. (EPSZ) Ijjas érsek az előző évi szavazás eredményeként közli az újjáalakult Egyházmegyei Papi Szenátus névsorát: Dr. Angeli Ottó (káptalan), Flach András (nyugdíjasok), Dr. Kerekes Károly (szentszéki csoport), Tóth István, Széll János, Cselik László (főszékesegyházi főesperesség), Kapocs Nándor, Tassi László, Virágh József (bácsi főesperesség), Dr. Belon Gellért, Medgyesi József és Sz. Tóth Imre (tiszai főespeseresség), valamint Kováts Géza, Antal Géza, Nagygyörgy László, Bauer Ferenc, Bergmann János és Benyik György (érseki megbízottak). Az EPSZ titkára Széll János, jegyzője Virágh József lett. (158/76. Körl.)
január 26. Papi jubileumok körlevéli közlése. Ezüstmisések: Kiss Ernő kelebiai, Széll János homokmégyi plébános, Mátrai Dénes öregcsertői plébános és Székely László érseki levéltáros, uszódi vicarius oeconomus. (208/76. Körl.)
január 31. Címek, kitüntetések. VI. Pál pápa kitüntetésként a pápai trónálló érsekek rangjára emelte Ijjas József kalocsai érseket. Villot bíboros államtitkár erről értesítő levelét az egyházmegyei körlevél latinul és magyarul is, teljes egészében közölte április 5-én. (780/76. Körl.)
február 3. Ijjas érsek körlevelében közli, hogy május-június folyamán 8 napon, összesen 15 helyszínen tervez bérmálást és kánoni vizitációt a hajósi, kiskőrösi és a keceli esperesi kerületekben. (251/76. Körl.)
február 3. Ijjas érsek körlevelében közli a tavaszi és őszi espereskerületi gyűlésekre szánt egy-egy tételt-témát: Az Egyház evangelizációs feladatai a század utolsó negyedében, és A szekularizáció és szekularizmus értelmezése VI. Pál pápa „Evangelii Nuntiandi” kezdetű apostoli buzdításában. (Az előző években szokásos továbbképzési napok-témák kitűzése viszont ezúttal elmaradt.) (260/76. Körl.)
február 6. Életének 82., papságának 58. évében elhunyt Horváth Ferenc kiérdemesült esperes, ny. dunaszentbenedeki plébános, aki 1958 óta, betegségére való tekintettel nyugdíjasként szülőfalujában, Miskén élt és ott segédkezett a lelkipásztori munkában, elsősorban a hívek gyóntatásában. (331/76. Körl.)
február 10. VI. Pál pápa Lékai László apostoli kormányzót esztergomi érsekké nevezte ki. (BM-GJ
február 10. Anyagiak. Ijjas érsek körlevelében tájékoztatott az aktuális adóügyi szabályokról-kötelezettségekről. Az egyházi személyeket megillető javadalmazás, illetmény vagy stóla 1 %-át kellett jövedelemadóként levonni és a megyei illetékhivataloknak beküldeni. Az egyéb megbízások, kisipari- és magánkereskedői tevékenységek kifizetésénél általában 5 % volt a fizetendő illeték. Az egyházi építési-tatarozási munkák mentesek voltak a forgalmi adótól. (2474/75. Körl.)
február 12. Kalocsán, az érseki székházban tartott rekollekciót követően, ünnepélyesen adták át első lakóinak a Papi Otthont, megáldva az épületet. (300/76. Körl.)
április 22. A Magyar Közlönyben rendelet jelent meg egy tíz évvel korábbi ENSZ határozat kihirdetéséről. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 18. cikke rögzítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, s a szülők jogát, hogy gyermekeik vallási- és erkölcsi nevelését meggyőződésüknek megfelelően biztosíthassák. A 19. cikk kimondta, hogy nézetei miatt senki sem zaklatható. (BM-GJ)
július 3. Papszentelés. Ijjas érsek Hercegszántón, szülőfalujában áldozópappá szentelte Reusz Józsefet (736/76. Körl.)
július 21. A püspöki kar körlevelet adott ki a philadelphiai eucharisztikus kongresszus megnyitása alkalmából. Az egy hetes kongresszus augusztus 1-jén kezdődött, 11 fős magyar küldöttség vett részt a programon, melynek témája az emberiség éhsége volt (Isten után, a kenyér után, a szabadság után, az igazságosság után stb.) (sz.n./76. Körl.)
július 31. Személyi változások. (A körlevél megjegyzése: „Ebben az évben súlyosan érintik paphiánnyal küzdő egyházmegyénket.”) Nyugdíjazásukat kérték: Bánhalmi István bajaszentistváni, Czár Menyhért akasztói, Dr. Forgács Ferenc kiskőrösi és Tóth Ferenc soltvadkerti plébános továbbá Kovács Mihály jánoshalmi kisegítő lelkész. A nyugállományba vonultak helyére plébánossá nevezték ki: Szentgyörgyi József titkárt Akasztóra, Kiss Ernő kelebiai plébánost Kiskőrösre, Király András tabdii plébánost Soltvadkertre és Medgyesi József mátételki plébánost Baja-Szent István plébániára. Az áthelyezésekkel megürült helyekre pedig plébánosokká nevezték ki Barát László hajósi plébánost Mátételkére, Tölgyes Ferenc hartai plébánost Kelebiára, Nemes Vilmos jánoshalmi káplánt Tabdira. A kéleshalmi plébániát Jánoshalmához csatolták, eddigi plébánosát Gelányi Ferencet Kisszállásra helyezték át plébánosnak. Tóth Imre kisszállási ideiglenes lelkészt ugyanilyen minőségben Hajósra nevezték ki, a hartai plébánia vezetésével ideiglenes lelkészként Kereskedő Zoltán akasztói káplánt bízták meg. Az újmisés Reusz Józsefet akasztóra helyezték káplánnak. Horváth László hajósi és Mityók János soltvadkerti káplánt Jánoshalmára, Kovács Jenő madarasi káplánt Csávolyra helyezték át. Székely László érseki levéltárost felmentették tisztségéből, és Madarasra küldik káplánnak, míg levéltárossá Hamvas József ny. világit nevezték ki. Káplán nélkül maradt Hajós és Soltvadkert, és nem lett kinevezve érseki titkár sem. Kalocsa-Szent István templom igazgatója Szentgyörgyi József helyett Kékesi János érseki főkönyvtáros lett. Megszűnik dr. Forgács Ferenc és Medgyesi József esperesi megbízatása, ezért a kiskőrösi kerület esperesévé Szentgyörgyi József akasztói plébánost nevezték ki. A bácsbokodi kerület esperesi tisztét egyelőre a helyettes esperes Kövesi István rémi plébános látja el. (1496/1976. Körl.)
augusztus 6. Első alkalommal fordult elő, hogy egy teológus hallgató nem vállalta a fegyveres katonai szolgálatot. Kiszely Károly inkább letöltötte a büntetésként kirótt 33 hónap szabadságvesztést. (BM-GJ)
október 25. Anyagiak. Ijjas érsek körlevelében részletes tájékoztatást ad a főegyházmegye anyagi helyzetéről. Számba véve a sokrétű feladatokat, az intézmények és az épületek fenntartásának terhét, meghaladottnak mondja a másfél évtizeddel korábban meghatározott, páronként 120 forintos egyházi adó nagyságrendjét, melynek felemelését javasolja. A jövőben családonként 200 Ft éves egyházi adót, önkéntes hozzájárulást javasol, a magányos személyek (nyugdíjasok, egyedülállók) számára ajánlott összeg 100 Ft. Az érsek kifejtette, hogy az egyházi épületek állapota elmarad a mindenütt épülő új épületek színvonalától, és bőven van még teendő modernizálásukat tekintve. (1880/76. Körl.)
november 4. Életének 70., papságának 46. évében, a budapesti Ferenc kórházban elhunyt Czár Menyhért ny. plébános, aki a nyáron költözött be a Papi Otthonba. November 13-án, Akasztón temették el. (2019/76. Körl.)
november 22. Anyagiak. Ijjas érsek körlevelében újraszabályozta a papi járandóságok összegét, megemelve a régi összegeket. Meghatározta az egyházközségi költségvetések készítése során az egyes kiadási tételekhez felhasználható normatív számokat. (1900/76. Körl.)
november 24. Ijjas érsek tájékoztatást ad a keresztség kiszolgáltatásával kapcsolatban felmerült problémákról, melyekkel a püspöki kar nyári konferenciája is foglalkozott. Az eljárások egységessége érdekében gyakorlati tanácsokat is ad a szentség kiszolgáltatásának egyes eseteivel kapcsolatban. A püspöki kar javaslata, hogy a szentség kiszolgáltatását soha ne tagadják meg, legfeljebb halasszák el addig, míg a feltételek nem tisztázódnak. Szülők akarata ellenére keresztelni nem szabad, legalább az egyik szülőnek kérnie kell a keresztséget. A keresztségnek nem lehet akadálya, ha a szülők nem élnek egyházi házasságban. A vallásos nevelést illetően a szándék megléte a mérvadó, melynek ellenőrzése-mérlegelése nem feladata a lelkipásztornak. Ha idősebb gyermek nevelése kapcsán rossz tapasztalatai vannak, figyelmeztetheti a szülőket kötelességeikre, de nem tagadhatja meg a keresztséget. Az idegen plébániához tartozók megkeresztelését év végén jelentsék az illetékes plébániáknak, ahol azokat sorszám nélkül, külön vezessék be az anyakönyvbe. Az ilyen iktatószám nélküli bejegyzésről azonban másolatot kiadni szigorúan tilos. (2024/76. Körl.)
november 24. Ijjas érsek körlevelében tudósított arról, hogy a Hittani Kongregáció engedélye alapján, kivételes alkalmakkor másvallású (nem katolikus) megholtakért is tartható nyilvános szentmise, amennyiben azt a halott családja-hozzátartozói valóban vallásos indoklással, kifejezetten kérik, és az illetékes főpásztor megítélése szerint nem kell tartani a hívek botránkozásától. A meghalt neve azonban az eukarisztikus imában nem említhető, mivel az feltételezné a katolikus egyházzal való teljes közösséget. (2023/76. Körl.)
ősszel: az ÁEH listát adott át a püspököknek amely összesen kb. 120 pap nevét tartalmazta, akik a hivatal véleménye szerint a kisközösségekben „káros tevékenységet” folytatnak. A bírósági eljárások mellőzésével, immár a püspököktől várták az említett személyek megfegyelmezését. (SzK)
december 1. A püspöki kar jóváhagyta az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ szabályzatát. (BM-GJ) A püspökök hivatalos közleményben kérték a kisközösségeket, hogy „hallgassák meg mindenkor a törvényes főpásztorok irányító szavát, amely szeretetből és az egyházi közjó előmozdításának szándékából származik.” (SzK)
december 15. Szabadon bocsátották a fegyveres katonai szolgálat megtagadásáért elítélt Jehova-tanúit, reform-adventistákat és nazarénusokat. Az ugyanezért elítélt katolikusokat nem. (BM-GJ)
az év során: Nagymaros temploma fogadta be az 1971-től rendszeresen, minden év májusában és októberében összegyűlő fiatalokat. A kismarosi kezdetek után így vált Nagymaros a 20. század végére katolikus kisközösségek legendás találkozóhelyévé. (Mészáros III.B. 72.)