1949 – Mindszenty-per, állam és egyház elválasztása, „fakultatív” hitoktatás
január 2. XII. Pius pápa a magyar főpapokhoz intézett levelében elítélte Mindszenty bíboros letartóztatását és a püspököket bátor helytállásra buzdította. Néhány nap múlva megtiltotta, hogy a püspöki kar tárgyalásokat folytasson a magyar kormánnyal. (BM-GJ)
január 4. Életének 84., papságának 61. évében, Zomborban elhunyt Littvay Péter nyug. szondi plébános. (Bácska) (421/49. Körl.)
január 10. Püspökkari. Grősz József érsek vezetésével összeült a püspökkari konferencia. Körlevélben szólítják fel a híveket a keresztény nyugalom megőrzésére, és leszögezik, hogy a történtek ellenére sem kezdenek tárgyalásokat az állam és az egyház viszonyáról, mert abban az Apostoli Szentszék az illetékes.
január 11. Grősz érsek, hivatkozással az előző napi püspökkari tanácskozásra, körlevélben tiltja meg papjainak, hogy Mindszenty bíboros ellen bármiféle nyilatkozatot tegyenek, ill. hasonló akciókban aláírásukkal részt vegyenek. (195/49. Körl.)
január 19. Személyi változások. Kalocsa Szent Szív Otthonba Kertész József nyugalomba vonulásával Kopasz Károly kapott lelkészi kinevezést. Hitoktatói felmentések-kinevezések: Akasztón Gregus Tamás helyett Raffai Imre, Baja-Szent Istvánon Dr. Deáki Sándor és Raffai István helyett Török Vince, Baja-Szent Józsefen Lévai M. Bellarmina helyett Dr. Pálfy Magdolna, Bácsalmáson Szalma M. Ignatia helyett Abonyi Pál, Dunapatajon Kancsár M. Kapisztrana helyett Rábai András, Kecelen Láng M. Leontina helyett Bene László, Kiskőrösön Cserkó M. Stella helyett Bárd Ilona, Mélykúton Poloch M. Eustella helyett Makra Gyula. Valamennyi kinevezett pap-hitoktató segédlelkészi beosztást is kapott. Csörgi István S. J. hitoktató-segéd lett a kalocsai gimnáziumban. Áthelyezett káplánok: Dr. Deáki Sándor O. Cist. Baja-Szent István, Raffai István Bácsbokod, Takács Antal S.J. Bátya, Prokop Péter Dusnok, Német József S.J. Hajós, Nagy Ferenc Homokmégy, Keszeg Imre S.J. és Pethő Jenő S.J. Kalocsa-Belváros, Dr. Tamás Péter Mélykút, Gregus Tamás Sükösd. (427/49. Körl.)
január 20. Egyházszervezés. Új lelkészségek szervezésének körlevéli közlése. Grősz érsek a következő három helyi lelkészséget állította fel: Kalocsa-Szent István, a jezsuita atyák templomával, a belvárosi plébániához tartozóan, 1948. dec. 15-i hatállyal. Kalocsa-Szent József zárda-lelkészség a Miasszonyunkról nevezett kalocsai szegény Iskolanővérek templomával, a belvárosi plébániához tartozóan, 1949. jan. 18-i hatállyal. Bajai zárda-lelkészség a Miasszonyunkról nevezett kalocsai szegény Iskolanővérek bajai házának templomával, a belvárosi plébániához tartozóan, 1949. jan. 19-i hatállyal. Mindhárom lelkészség önálló anyakönyvezés joga nélkül alakult, érintetlenül hagyva az illetékes plébánosok jogait. (447/49. Körl.)
január 20. Személyi változás. Grősz érsek engedetlenség és botrány okozása miatt felfüggesztette papi hivatalából Borsa Bertalan bácsbokodi káplánt. (297/49. Körl.)
január 24. Grősz érsek körlevélben figyelmezteti papjait, hogy óvakodjanak a provokatőröktől, és még ismerőseikkel szemben is legyenek óvatosak, mindez a gyóntató székre és valamennyi papi ruhában elmondott kijelentésükre is állt. (574/49. Körl.)
január 27. Életének 65., papságának 40. évében, a kalocsai kórházban elhunyt Kertész József zsablyai adminisztrátor. (Bácska) (715/49. Körl.)
február 3. Címek, kitüntetések. Dr. Korsós Imrét, a kalocsai tanítónőképző és liceum vallástanárát Grősz érsek érseki tanácsossá nevezte ki. (816/49. Körl.)
február 7. Személyi változások. Dr. Szedlay István kanonokot Grősz érsek saját kérésére felmentette az érseki liceumi tanári beosztása alól, és helyébe Dr. Mojzes Péter érseki tanácsost, a budapesti Szent Imre Kollégium korábbi igazgatóját nevezte ki. (896/49. Körl.)
február 8. A Budapesti Népbíróság életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtja Mindszenty József bíborost. (BM-GJ)
február 13. Az Apostoli Szentszék Grősz József kalocsai érsekre ruházta át a Mindszenty Józsefnek adott rendkívüli egyházi felhatalmazásokat. A nemzetközi sajtóban nagy visszhangja volt a Magyarországon történteknek, a pápa elítélő nyilatkozatai után a nyugati világ hathatós segítéségét kérte. Rajk László külügyminiszter nyilatkozatban ítélte el a Mindszenty-ügy miatt kirobbant világméretű „rágalomhadjáratot”. (BM-GJ)
február 21. Személyi változás. Bárd Ilona egyházközségi nővér kiskőrösi hitoktatói kinevezésével megszűnt a főegyházmegyei A.C. női titkári beosztása. (971/49. Körl.)
február 24. A főegyházmegye templomaiban Te Deummal emlékeztek meg Grősz érsek püspökké szentelésének 20. évforulójáról. A felajánlott miséken és imákon kívül az érsek egy remek Richelieu-technikával hímzett, kalocsai motívumokkal díszített albát kapott ajándékba. A székesegyházba menet óvodás korú, ill. járni alig tudó gyermekek álltak neki sorfalat (a szülők leleményességének eredményeképpen), de az ünnep mégsem tudta feledtetni vele az elmúlt hónapok nehézségeit. Grősz érsek szerény válaszában őszintén elmondta, hogy különösen súlyosan nehezedtek rá az elmúlt hónapok eseményei, melyek megnövelték felelősségét. „Megvallom: voltak ezekben a hónapokban órák és napok, amikor elfogott a csüggedés. Ezen nem kell se csodálkozni, se megütközni.” Kispapjaitól az ünnepség végén a következő szavakkal búcsúzott: „Készüljetek komolyan szent hivatástokra, hogy meg tudjátok tartani, vagy ha kell vissza tudjátok hódítani a magyar földet Krisztusnak!” (1647/49. Körl.)
március 18. Grősz érsek körlevélben kéri a papság együttműködését az arcképes papi igazolványok kiállításához. A kétnyelvű, latin-magyar dokumentumok (ún. celebretek) így a személyazonosság megállapítására is alkalmassá váltak, s ezt az egyházi és a világi hatóságok is szükségesnek látták. (1820/49. Körl.)
április 5. Az ENSZ közgyűlése 43:6 arányban megbélyegezte a magyar kormány eljárását Mindszenty József bíboros érsekkel szemben, és nemzetközi sérelemnek nyilvánították a bíboros bebörtönzését. (BM-GJ)
április 7. Püspökkari. A Magyar Kurírban megjelent Grősz érsek levele, melyet a Magyar Püspöki Kar megbízásából írt a Magyar Értelmiség Nemzeti Bizottságának (a Miniszterelnökség címén), az egyháztól kért békenyilatkozatok témájában. Grősz érsek leszögezte, hogy a katolikus egyház állásfoglalása a háború és béke kérdésében annyira tiszta és világos, hogy a magyar püspökök részéről minden külön megnyilatkozás felesleges. Tájékoztatásul jegyzi meg, hogy a misekánonban háromszor is szerepel a békéért mondott ima. A püspökök a békét továbbra is őszintén munkálni kívánják, de az egyház ezt politikai vonatkozásoktól mentesen teszi. A párizsi békekongresszuson pedig – nemzetközi fórumról lévén szó – az Egyház képviseletére az Apostoli Szentszék az illetékes. A levél szövegét az érsek másnap körlevelében is közzétette, kérve papjait, hogy ehhez tartsák magukat, és senkinek ezügyben ezen túl ne nyilatkozzanak. (2258/49. Körl.)
május 11. Kinevezés. Dr. Dudás István mélykúti plébánost Grősz érsek a mélykúti espereskerület jegyzőjévé és helyettes esperesévé nevezte ki. (2778/49. Körl.)
május 22. Egy búcsújáró ünnep alkalmából Grősz érsek is Hajóson járt, és bérmálást is végzett. (3357/49. Körl.) Ebben az évben egyébként elmaradtak a szokásos nagyobb bérmautak, és Grősz érsek csak székvárosában és itt bérmált.
május 31. Körlevelében Grősz érsek pasztorális továbbképző kurzusra idézte be kötelezően papjait, melyen a plébánosok és önálló lelkészek augusztus 8-10, a hitoktatók és káplánok augusztus 22-24. között vettek részt. (3364/49. Körl.)
május 31. Anyagiak. Grősz érsek körlevélben kéri, hogy a plébániákon és lelkészségeket hosszabb időn át felhasználatlan készpénz összegeket fizessék be az Egyházmegyei Központi Pénztárba kezelésre (korábban az Egyházmegyei Takarékpénztár hasonló szerepet töltött be). (3292/49. Körl.)
június 10-13. Egyesületek. Hálaadó triduum keretében, szentségimádásokkal emlékeztek meg az egyházmegye plébániáin az Oltáregyesület fennállásának századik évfordulójáról, ez alkalomból a papság pápai áldásban részesíthette a megjelenteket, melynek szövegét a körlevélben közölték. (3233/49. Körl.)
június 18. Életének 65., papságának 43. évében a bajai kórházban elhunyt Csizofszky István érseki tanácsos óbecsei plébános, szeremlei vicarius oeconomus (Bácskából 1944-ben menekült át). (3646/49. Körl.)
június 19. Papszentelés. Grősz érsek a kalocsai főszékesegyházban áldozópappá szentelte Ipoly Ottót, Jánoshegyi Józsefet, Pesitz Józsefet és Rosenthal Imrét. Szubdiakónusok lettek Kovács Géza és Szabó István. (3763/49. Körl.)
június 20. Az egyházmegyei felvételi vizsgán a teológia I. évfolyamára felvételt nyertek: Dimitrievits Tihamér Bácsalmásról, Farkas Dezső Kiskundorozsmáról, Puhl Imre és Süveges Jenő Bajáról. (3655/49. Körl.)
június 24. Egyházszervezés. A Fajsz község közelében fekvő Várszegpusztát közigazgatásilag Tolna megyéhez csatolták. Várszegpuszta leányegyház egyházilag továbbra is a bogyiszlói plébániához tartozik – jelezte a körlevél. (3559/49. Körl.)
június 28. Személyi változások. Szeremlét ideiglenesen, vicarius oeconomusként Dr. Bagó István bajai hittanár látja el. Áthelyezett káplánok: Tiefenbach Rudolf bácsalmási hitoktató Jánoshalmára, Kopasz János Csikériáról Bácsalmásra, Prokop Péter Dusnokról Mélykútra, Tóth István Miskéről Bácsalmás-Szöllőkbe (az Apostoli Szentszék által laicizált Antal József helyére) Bakos Ottó Nemesnádudvarról Miskére. Újmisés dispositiok: Jánoshegyi József Csikéria, Pesitz József Dusnok, Rosenthal Imre Nemesnádudvar. (3828/49. Körl.)
július 13. A Szent Officium Sacra Congregatioja közzétette a kommunizmust elítélő rendelkezéseit. Kiátkozás terhe mellett tilos volt katolikusoknak belépni a kommunista pártba és azzal rokonszenvezni. Tilos közzétenni, olvasni és terjeszteni kommunista könyveket, újságokat. (BM-GJ) A július 1-jén hozott, ún antikommunista rendeletnek provokatív karaktere volt Kelet-Európával szemben. (Orbán 2001. 237.) A kalocsai főegyházmegyei körlevél latin nyelven, augusztus 22-i keltezéssel közölte a szentszéki rendelkezéseket. (4804/49. Körl.)
július 19. Megszűnt a hadifoglyokért 1947-ben elrendelt, vasárnapi misék után mondott ima és harangozás. (4258/49. Körl.)
július 23. Címek, kitüntetések. Cserháti Gergely bácsbokodi plébános érseki tanácsosi címet kapott. (4329/49. Körl.)
augusztus 3. Életének 77, papságának 55. évében elhunyt Kopping Jakab őszállási plébános. (Bácska) (6252/49. Körl.)
augusztus 18. Az országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Szövegében szerepelt a lelkiismereti szabadság és a szabad vallásgyakorlás jogának biztosítása, melynek érdekében az egyházat különválasztották az államtól. (SzK)
augusztus 31. Személyi változások. Szolgálati helyükön maradva, vicarius oeconomus beosztásból plébánossá lettek: Dr. Erdős József Tompa Szent János, Berta Imre Akasztó, Lantos János Katymár, Dr. Huszár Ernő Bátmonostor. Majer Ferenc jánoshalmai hitoktató-káplán plébános lett Szeremlén, ahol korábban ideiglenesen Dr. Bagó István volt vicarius oeconomus. Fekete Ferenc Bócsa-Szent Imre vicarius oeconomusa plébános lett Borotán. Vicarius oeconomusok lettek: Rábai András dunapataji hitoktató-káplán Bócsa Szent Imrén, Kókai József dunatetétleni lelkész Állampusztán. Segédlelkészi kinevezést kapott Raffai István Bácsbokodon, és ugyanott ideiglenesen Dr. Mojzes Ferenc, az egyházmegyei A.C. titkári megbízatása alóli felmentésével. Helyi lelkész lett Mihály Ferenc dávodi káplán Szentkatán. Bakos Ottó miskei káplán a drágszéli helyi lelkészség megszervezésére kapott megbízást. Dr. Mészáros Károly az egyházmegyei központi számvevőség számvevője lett, felmentve Kalocsa-Szent Imre kápláni beosztásából, Rózsa Ernő pedig a Számvevőség segédszámvevője, ill. az anyakönyvek gondozója lett a központi levéltárban. Hitoktatók és segédlelkészek: Szakál István állampusztai lelkész Kiskőrösön, Makra Gyula mélykúti hitoktató Baja-Szent Szívben, Prokop Péter káplán Mélykúton, Dr. Miklós István szentkatai káplán Dunapatajon. Áthelyezett káplánok: Csörgi István S.J. hittanár Kalocsa-Szent Imrére, Kapocs Nándor Kiskőrösről Nagybaracskára, Takács Antal S.J. Bátyáról Miskére, Krix István Hajósról Bátyára, Faddi József Felsőszentivánról Hajósra, Jánoshegyi István Baja-Szent Szívből Felsőszentivánra, Török Vince bajai hitoktató Baja-Szent Istvánra, Kövesi István hitoktató Madarasra, Mozsár Pál borotai vicarius oeconomus Madarasra, Dr. Jáki Hadrián O.Cist. Baja-Szent Szív, Szabó Vilmos O.Cist. káplán felmentve Baja-Szent Szívben, Dr. Deáki Sándor O.Cist. káplán felmentve Baja-Szent Istvánon, Szekulity István segédlelkész felmentve Fajszon. Kinevezett hitoktatónők (iskolanővérek, egyházközségi nővérek): Hegedűs M. Hanna Jánoshalma, Maróti M. Júlia Madaras, Dr. Tamás Márta Baja-Szent István, Endrődi Rita Baja-Szent József, Lakatos Margit Bácsalmás. Felmentett hitoktatónők: Bárd Ilona Kiskőrös, Dr. Pálffy Magdolna Baja-Szent József. (4939/49. Körl.)
szeptember 5. Az Elnöki Tanács 1949:5. számú törvényerejű rendelete eltörölte a kötelező hitoktatást, és bevezette annak fakultatív formáját. (BM-GJ) Később ennek gyakorlati megvalósulását számos adminisztratív akadály nehezítette. Mindezek, ill. a lebeszélések-megfélemlítések hatottak, a fakultatív iskolai hitoktatás az országban sok helyen elsorvadt, ill. teljesen megszűnt. (SzK)
szeptember 11. Püspökkari. A főegyházmegye templomaiban is felolvasták a püspöki kar hitoktatással kapcsolatos körlevelét, mely arra buzdítja a híveket, hogy éljenek jogaikkal, és jelentsék be hittanra továbbra is gyermekeiket. A gyermekek vallásos nevelése ugyanis a szülők lelkiismeretbeli kötelessége. (3140/49. Körl.)
szeptember 15. Grősz érsek körlevélben jelzi, hogy megszűntek a papság számára a katonai szolgálattal kapcsolatos mentességek-kedvezmények. A tanulmányok idejére szolgálathalasztásra nyílt lehetőség, azt követően viszont rendes katonai szolgálatot kellett teljesíteni. (4881/49. Körl.)
szeptember 18. Este Kalocsán ünnepélyes keretek között tartották meg a papnevelő intézet kápolnájában a 217. szemináriumi tanévnyitót. (sz.n./49. Körl.)
szeptember 29. Grősz érsek körlevélben mond köszönetet az egyházmegye híveinek, amiért csaknem 100 %-ban kérték gyermekeik hitoktatását. Az érsek felemelőnek, és az egész világ előtt példaadónak nevezi ezt a hűséget és bátorságot, mellyel a szülők kiálltak a hitoktatás ügye mellett. Az érsek szerint ilyen egyöntetű megnyilvánulást az állami részről sem lehet figyelmen kívül hagyni, és teret kell adni a hittan órarendi keretek között történő oktatásának, hiszen nincs mód tanítás után ennyi gyermeket időben beosztani. (6161/49. Körl.)
október 7. Grősz érsek körlevélben hívja fel a papság figyelmét, hogy június hónapban évente kántorképesítő vizsgákat tartanak Kalocsán, egy előre meghatározott vizsgaanyag alapján. Tanítói oklevéllel rendelkező férfiak és nők jelentkezését várták. (604/49. Körl.)
október 12. Grősz érsek körlevelében közli azt a levelet, melyet az Isteni Ige Társaságának tartományfőnökétől kapott, s melyben a Társaság budatétényi „Názáret” missziósházának 25 éves jubileuma alkalmából köszönetet mondanak a kalocsai főegyházmegyéből érkező hivatásokért, akik a társaság jövőjét megalapozták: P. Venczel Alajos, P. Ternay János (az első kínai hithirdető), és P. Hamvas (Schrek) Mihály (második magyar tartományfőnök) személyében. Az érsek további imát és támogatást kért a hívektől a Társaság javára. (6433/49. Körl.)
október 18. Személyi változások. Czeizlinger Lajost saját kérésére felmentették Kalocsa-Kórházi lelkészi megbízatása alól és nyugdíjazták. Helyére ideiglenesen Mihályfi István hitoktatót nevezték ki. Nagy Abonyi Vilmonst ideiglenesen nyugdíjazták. Zimándi Zoltán kisszállási segédlelkész vicarius oeconomus kinevezést kapott ugyanott. Dr. Drozdik Ágoston káplánt áthelyezték Kecelről Jánoshalmára, Tiefenbach Rudolf pedig Jánoshalmáról Kecelre került hitoktató-segédlelkésznek. (6640/49. Körl.)
november 14. Grősz érsek október 2-ára és november 27-re templomi gyűjtést rendelt el az egyházmegyei templomépítkezések javára. Örömmel tudatta, hogy előző nap felszentelte az érsekhartai templomot, amely teljes egészében a hívek adományából készült. A gyűjtés eredményeként a szokásos perselybevétel öt-hatszorosát kérte az egyes helyekről beküldeni, amennyiben ez az összeg nem folyt be, a templompénztárakból kellett kiegészíteni. (6926/49. Körl.)
november 15. Unterreiner Károly halálának utólagos körlevéli közlése. Szemtanúk utólagos közlése alapján állítható, hogy Unterreiner Károly palánkai hitoktató 1944 novemberében életének 48., papságának 24. évében elhunyt, valószínűleg a városhoz közeli erdőben ölték meg. (7187/49. Körl.)
november 16. Személyi változások. Raffai Alfonz dusnoki plébánosnak betegség miatt bizonytalan időre el kellett hagynia szolgálati helyét. Helyére segédlelkészként Antal József káplán került, Bácsalmás-Szőllőkből. (7252/49. Körl.)
december 12. Grősz érsek körlevelében a püspöki kar határozatára történő hivatkozással elrendelte, hogy újévkor valamennyi templomban emlékezzenek meg arról, hogy XIII. Leó pápa 50 éve ajánlotta fel a világot Jézus Szentséges Szívének. A felajánlás kapcsán az érsek részletes szentbeszéd anyagot is adott, melyben kitért a gazdasági-, társadalmi- és lelki válságjelenségekre. A társadalmi válságon belül a régi társadalom egyes rétegeinek eltűnését, küldetésük beteljesítését, és új felemelkedő rétegek problémáit is említette, megjegyezve, hogy az előbbieknek nagy lelkierőre és bölcsességre, az utóbbiaknak pedig nagy fegyelemre és felelősségtudatra volna szüksége. (7565/49. Körl.)
december 15. Az állampolgári eskü letételét a katolikus püspöki kar a kongruás (állami fizetés-kiegészítéssel rendelkező) papság számára engedélyezte, míg a püspökökre vonatkozóan a kánonokra hivatkozva megtagadták azt. (BM-GJ) Az eskü letételét a Magyar Népköztársaság alkotmányára egy október végi rendelet írta elő a közalkalmazottak számára. Az egyházi személyek számára lelkiismereti problémát az eskü szövegének egy olyan részlete okozott, amely a kommunista párt vezető szerepére utalt.
december 17. Életének 71., papságának 47. évében, a bajai kórházban elhunyt Dr. Schweitzer Ferenc csátaljai plébános, nyug. esperes. (7671/49. Körl.)
december 19. Grősz érsek körlevelében közli annak a levélnek a szövegét, amelyet Ortutay Gyula VKM minisztertől kapott. Ebben a miniszter megállapította, hogy semmilyen központi intézkedés nem tiltja a tanítók számára a kántori teendők vállalását, s ha bizonyos igazgatók ilyen irányban intézkedtek, eljárásukat meg fogja vizsgálni. Levele végén a miniszter azt is megjegyzi, hogy a tanítók kántori funkciókról történő önkéntes lemondása viszont elképzelhető, azt megakadályozni nem lehet. (859/49.isk. Körl.)
december 20. Személyi változás. Plébánosa halála után Knapp János csátaljai káplán vicarius oeconomus kinevezést kapott. (7730/49. Körl.)
Az év során a népszámlálás adatai alapján az ország lakosainak 70,5 %-a katolikusnak vallotta magát (róm. kat. 67,8 %, gör. kat. 2,7 %). Több keresztény ünnepet töröltek a munkaszüneti napok sorából (Vízkereszt, Áldozócsütörtök, Szent Péter és Pál ünnepe). (BM-GJ)