1972 – Az utolsó papi per éve
január 6. Ijjas érsek újévi körlevelében az elmúlt év kapcsán két fontos eseményt emel ki, a Szent István év ünneplését, ill. a Rómában tartott Püspöki Synodust. A Szent István év kapcsán az érsek ismételten kiemelte a pápa levelének fontosságát, melynek gazdag tartalma a jubileumi évben tartott lelkigyakorlatok és triduumok vezérfonala lett. A hathetes őszi Synodus kapcsán jelezte, hogy arról sokan, sokfélét írtak a sajtóban. 217 püspök mondhatta el véleményét az egyház két legidőszerűbb problémájáról, melyet a Szentatya meghallgatott és gondosan mérlegelt. További döntéseiben nyilvánvalóan hasznosítani fogja ezeket a tapasztalatokat. Az egyházmegyei események közül Ijjas érsek a papi továbbképzési munkát emelte ki, mely lényegében katekétikai továbbképzést jelentett. Köszönetét fejezte ki a programmal kapcsolatban a hitoktatási munkacsoport tagjainak. Az egyházmegyei hitoktatási bizottság összefoglalta az elhangzott előadásokat és feldolgozta az értékes hozzászólásokat is. Az egész éves munkát mélyszántásnak-magvetésnek érezte-mondta Ijjas érsek, amely remélhetőleg gazdag termést hoz majd. Az érsek azt is jelezte, hogy a jövőben a zsinat szelleméhez méltó, a szentségi életre koncentráló, széles távlatú, nyitott katekézisre lesz szükség a régebbi idők zárt katekizmusi oktatása helyett. Az előző építési munkákra térve, a templomok teljes belső kifestése történt meg Bácsalmáson, Bácsbokodon és Dusnokon. Külső tatarozás történt Császártöltésen és Nemesnádudvaron. Jánoshalmán a templom kereszthajójában üvegfallal hitoktatási termet választottak le, Kiserdő filián pedig kápolnát alakítottak ki haranglábbal együtt. Kisebb templomi tatarozási-helyreállítási munkák, tető- és toronyjavítások történtek: Baja-Szent István, Baja-Szent János és Baja-Szent Szív, Bócsa-Szent Margit, Kisbócsa, Harta-bojári kápolna, Kalocsa-Szent István, Kaskantyú, Miske, Sükösd. Szakmáron a belső munkák kezdődtek el. Kalocsán a temető melletti Kálváriát állították helyre, ahol a papi kripta is van. Bócsa-Szent Margit egyházközség egy évekkel ezelőtt kidőlt keresztet szerzett meg és állított fel újra. Hasonló buzgósággal állítják helyre a kereszteket évről-évre Felsőszentivánon. Villamosították a harangokat Baja-Belvárosban és Baja-Szent Józsefben, Szeremlén és Dunapatajon, ahol az egyházi épületeken kisebb tatarozási munkát is végeztek. Szakszerű hangosító berendezést szereltek fel Baja-Szent Antalban és Dusnokon. Jelentős tatarozást végeztek a plébániákon Dávodon, Szakmáron és Bócsa-Szent Imrén. Jánoshalmán központi fűtést szereltek be. Kisebb munkákat végeztek még Öregcsertőn és Tataházán, utóbbi helyen a harangozói lakot is helyreállították. (100/72. Körl.)
január 7. Papi jubileumok körlevéli közlése. Ezüstmisések: Bakos Ottó császártöltési plébános, Dombay Ernő bácsszentgyörgyi plébános és Tassi László Baja-Szent Istváni káplán. (307/72. Körl.)
január 19. A Fővárosi Bíróságon ítéletet hirdettek a papok ellen folytatott tizenegyedik, legutolsó nagyobb perben. A vádlottak padján ezúttal domonkos papok és harmadrendiek ültek, s a vád a szokásos volt, az ifjúsági pasztorációt államellenes szervezkedésként értékelték. (SzK)
január 27. Ijjas érsek körlevelében közölte a papi továbbképzés éves tervezetét. Az év témája az igehirdetés, az ehhez kapcsolódó húsz tételt közölték és a feldolgozást valamennyi továbbképzési fórumon (rekollekciók, tanulmányi napok, espereskerületi ülések) az előző évben kialakult rend szerint folytatták. (340/72. Körl.)
január 29. Ijjas érsek körlevelében jelzi, hogy az év során április-június hónapokban 6 napon, összesen 11 helyszínen tervez bérmálást és kánoni vizitációt a bácsbokodi és jánoshalmai espereskerületekben. Az érsek a bérmálkozók kapcsán kifejtette, kívánatos, hogy egész évben rendszeresen járjanak hitoktatásra, ill. a bérmálás előtt egy hónapos külön felkészítést is kapjanak. A vizitációhoz a szükséges nyilvántartások ellenőrzése kapcsán kiemelte a Historia Domus vezetésének fontosságát. (315/72. Körl.)
február 22. Kinevezések. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy létrehozta az Egyházmegyei Hitoktatási Bizottságot, mely a korábban létrejött Katekétikai Munkacsoport helyébe lépett. A változtatás oka az volt, hogy a Püspöki Kar decemberben létrehozta a Püspökkari Hitoktatási Bizottságot, és kérte, hogy annak irányítása alatt alakuljanak meg a megfelelő egyházmegyei bizottságok. A Püspökkari Hitoktatási Bizottságba Ijjas érsek Dr. Kerekes Jánost nevezte ki, aki egyben az Egyházmegyei Hitoktatási Bizottság zelátora lett. Az újjáalakult bizottság tagjai: Bergmann János, Cselik László, Engert Jakab, Illés Ferenc, Leányfalusi Vilmos, Széll János, Sz. Tóth Imre, Tajdina József, Tassi László és Utry Zoltán. (3371/71. Körl.)
március 2. Ijjas érsek körlevelében közölte, hogy megjelent a házasságkötés új szertartásának kézikönyve, melynek bevezetését és használatát elrendelte. (599/72. Körl.)
március 9. Életének 84., papságának 60. évében a székesfehérvári Papi Otthonban elhunyt Bökényi Miklós ny. csengődi plébános. Hosszú papi életében vagy tíz helyen volt káplán, katona- és börtönlelkész, majd 1952-ben történt nyugalomba vonulásáig csengődi plébános. Ijjas érsek temette Székesfehérváron máricus 11-én. (862/72. Körl.)
március 15. A püspöki kar körlevelében ismertette a „Keresztény élet” című újonnan megjelent hittankönyvet, melyet a 9-10 éves korosztálynak írtak, és az új hittankönyv-sorozat harmadik kötete volt. (sz.n./72. Körl.)
március 16-án a Szent István-bazilikában Ijjas József kalocsai érsek három püspököt szentelt, köztük Lékai László badacsonytomaji plébánost, a kinevezett veszprémi apostoli kormányzót. (SzK)
március 20. Régi vallásos énekek gyűjtése. Ijjas érsek körlevelében kérte, hogy segítsék Dr. Erdélyi Zsuzsanna gyűjtőmunkáját azok a papok, akik ismernek régi népi vallásos énekeket, ill. olyan idős embereket, akik hasonlókat tudnak-őriznek. (3371/72. Körl.)
április 20. Kántornapot tartottak Kalocsán, az érseki székházban. A rendezvény az előző évekhez hasonlóan a kántorok és énekvezetők szakmai továbbképzését szolgálta. (684/72. Körl.)
március 20. Megtartotta éves ülését a főegyházmegye Papi Szenátusa. A hangsúlyos téma a szentségek kiszolgáltatásának módja volt, azon feltételek meghatározásával, melyek alapján a szentségek kiszolgáltatása adható vagy éppen megtagadható. A tanácskozás javaslatai a feltételeket illetően: keresztelésnél legalább az egyik szülő kérése, és vagy a szülők vagy a keresztszülők rendszeres vallásgyakorlata a minimális követelmény. Vegyes vallású házasságnál a keresztszülők egyike nem katolikus is lehet. Idegen helyen történő keresztelésnél a szülőknek-keresztszülőknek igazolást kell vinni saját plébániájuktól. A bérmálást legalább egy évi rendszeres hitoktatás, és egy hónapos felkészítés előzze meg. Elsőáldozás évében nem lehet azonnal bérmálkozni, 12-14 év a kívánatos korhatár, de 10 év alatti személy semmiképpen sem bérmálható. A bérmaszülők gyakorló vallásos személyek legyenek. Elsőáldozáshoz két éves hitoktatás után, III. osztályos korban járuljanak a gyermekek. Házasságkötésnél a jegyesek közül legalább az egyik félnek gyakorló katolikusnak kell lennie, gyónnia és áldoznia kell a házasságkötés előtt (a másik félnek meg kell ígérnie, hogy nem zavarja társa vallásgyakorlatát). A jegyespár egy-három alkalommal vegyen részt előkészítő oktatáson-megbeszélésen, és időben jelentkezzen, hogy a szabad állapot és a felkészültség megállapítható legyen. Mindenkit el kell temetni, ha a hozzátrtozók kérik. Szertartásilag mindenkinek egyforma temetés jár, de pl. öngyilkosok esetében a külsőségek bölcsen mérséklendők. A Papi Szenátus a papi öltözetről is tárgyalt, liturgikus funkciókon kívül elfogadottnak ítélte a papi civil használatát, ill. magánemberként a teljesen civil ruhát is, de hangsúlyozta, hogy a pap ruházatával is legyen hivatásának méltó jele-hordozója. A Papi Szenátus javaslatait az egyházmegyei körlevél közölte. (1223/72. Körl.)
április 7. Ijjas érsek körlevelében közölte a temetők és síremlékek műemléki védelmével kapcsolatos aktuális tudnivalókat. A vonatkozó jogszabályok elrendelték, hogy a védett, valamint 100 évnél régebbi képző- és iparművészeti alkotások (szobrok, emlékművek) lebontásához, áthelyezéséhez vagy felújításához a műemléki hatóság hozzájárulása szükséges. Ha ilyen emlék áthelyezéséről vagy megóvásáról a hozzátartozók nem gondoskodnak, a műemléki hatóság múzeumba vagy más méltó helyre viheti. (832/72. Körl.)
május 10. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy lejárt az Egyházmegyei Papi Szenátus három éves mandátuma, így új választást rendelt el, a szavazás rendjének ismertetésével. A szavazatokat június 10-ig kellett postára adni. (1489/72. Körl.)
május 18-27. Ijjas József kalocsai érsek vezetésével 8 püspök, 60 pap és 300 hívő zarándokolt Rómába. (BM-GJ, B-L) A zarándoklatot eredetileg korábbra, a Szent István évre tervezték, ennek mintegy utóprogramjaként valósult meg. A résztvevők között papok és világiak, fiatalok és idősek is voltak. (1503/72. Körl.) Az egyházmegyei körlevélben Ijjas érsek teljes egészében közölte VI. Pál két beszédét, melye május 22-én mondott a zarándoklat püspökeinek-papjainak, ill. május 24-én a teljes zarándok-csoportnak. A beszédekben a pápa hangsúlyosan kitért a családok válságára (születések számának csökkenése, abortusz, válás, öngyilkosság) és ezzel szemben a „családi egyházak”, a keresztény nevelés-tanítás fontosságára. (1693/72. Körl.)
június 2. az Európai Biztonsági Értekezlet összehívásának szorgalmazására rendezett brüsszeli közgyűlésen a 17 tagú magyar küldöttség tagja volt Ijjas érsek, találkozott Suanens bíborossal, brüsszeli érsekkel és Igino kardinálissal, a Vatikán brüsszeli nunciusával. (Pál 1995. 202.)
június 13. A püspöki kar konferenciája tudomásul vette, hogy a Szentszék jóváhagyta a papképzés reformjára vonatkozó tervezetét. A reform bevezetését ősztől megkezdték. (BM-GJ)
június 16. Papszentelés. Ijjas érsek a főszékesegyházban áldozópappá szentelte Gubik Mihályt, Mityók Jánost és Pribitek Lászlót. A szentelés egyben három ezüstmisés, Bakos Ottó, Dombay Ernő és Tassi László hálaadó miséje is volt, a koncelebrált ünnepi szentmisén 90 pap volt jelen. (1842/72. Körl.)
július 12. Személyi változások. Varga Imrét saját kérésére felmentették az öregcsertői plébánia vezetésétől, Baja-Szent Antal plébániára mint segédlelkész lett áthelyezve. Öregcsertőre Mátrai Dénes négyestelepi id. lelkészt nevezték ki plébánossá. Idő előtti nyugállományba helyezték: Iványi Endre dunapataji és Fekete Ferenc mélykúti kisegítő lelkészt. Három újmisés közül Gubik Mihályt Mélykút-Beltérre, Mityók Jánost Garára nevezték ki káplánnak. Pribitek László tanulmányait folytatja Budapesten. Kápláni áthelyezések: Ferencz István Sükösdről Katymárra, Dr. Huszár Ernő Csávolyról Bácsbokodra, Kistamás István Baja-Szent Szívből Baja-Belvárosba, Novok Rostás Kálmán Bácsbokodról Sükösdre, Tassi László Baja-Szent Istvánból Csávolyra került. Négyestelepre Sz. Tóth Imrét nevezték ki id. lelkésszé, aki Mélykútról látja el feladatát. (2085/72. Körl.)
július 12. Életének 65., papságának 43. évében elhunyt Magas Imre ny. tázlári plébános. (2096/72. Körl.)
augusztus 17. Kinevezések. Ijjas érsek körlevelében adott hírt az Egyházmegyei Papi Szenátus újjáalakításáról. Az érsek a választás kapcsán sajnálattal jegyezte meg, hogy voltak szabálytalan, ill. be nem küldött szavazatok. Mivel a nagy többség felelősséggel járt el, a szavazást érvényesnek nyilvánította. Tájékoztatásul közölte az EPSZ célját, feladatkörét, majd megnevezte annak újonnan választott tagjait: Dr. Bárd János (káptalan), Tóth Mihály (nyugdíjasok), Kékesi János (szentszéki cs.), Bene László, Dr. Kerekes János, Tajdina József (főszékesegyházi főesperesség), Flach András, Kühner János, Illés Ferenc (bácsi főesperesség), Dr. Belon Gellért, Széll János, Sz. Tóth Imre (tiszai főesperesség), Antal Géza, Dr. Csanád Béla, Dr. Gyetvai Péter, Dr. Ipolyi László, Kistamás István és Kováts Géza (érseki delegáltak). Az EPSZ titkára Kékesi János, jegyzője Dr. Kerekes János lett. (2360/72. Körl.)
szeptember 14. Apostoli szentszéki rendelkezés törölte el a papszentelést megelőző tonzúra szertartást, a kisebb rendeket és a szubdiakonátust. Megmaradt a lektor és az akolitus tisztsége, amelyet világi férfiak is megkaphatnak. A rendelet 1973-tól lépett életbe. (BM-GJ)
október 6. Ijjas érsek körlevelében gyűjtést rendelt el a vietnámiak megsegítésére október 29-re. Az országos kezdeményezés támogatását a püspöki kar határozta el, a gyűjtés célja egészségügyi berendezések, gyógyszerek és a gátak helyreállításához szükséges gépek vásárlása volt. (2816/72. Körl.)
október 9. Ijjas érsek körlevelében adott hírt a két szín alatti áldozás engedélyének kiterjesztéséről. Fenntartva a teológiai tanítást, miszerint az egy szín alatt történő áldozással is az egész és teljes Krisztust veszik magukhoz a keresztények, a II. Vatikáni Zsinat úgy rendelkezett, hogy bizonyos ünnepi pillanatokban a hívek két szín alatt is áldozhassanak. Az ilyen alkalmakat kellő körültekintéssel kell előkészíteni, és nagyobb ünnepek, jubileumok kapcsán lehet vele élni. (2417/72. Körl.)
november 10. Személyi változások. Nagygyörgy Lászlót felmentették a levéltárosi teendők alól, helyébe Székely Lászlót nevezték ki. Mihály Ferencet, akinek szabadsága lejárt levéltári munkára osztották be. Engedély nélkül külföldre távozott és plébániájáról lemondott Zimándi Zoltán helyébe Kandler Mihályt, a kerület esperesét nevezték ki Vaskútra plébánosnak. Pesitz József kéleshalmi plébános Katymárra, Gelányi Ferenc dávodi káplán pedig Kéleshalomra kapott plébánosi kinevezést. Ferencz István segédlelkészt Katymárról Dávodra helyezték át, így Katymár káplán nélkül marad. (3300/72. Körl.)
december 11. Anyakönyvek vezetése. Ijjas érsek az anyakönyvi másodpéldányok beküldésének szokásos körlevéli kérése mellett jelzi, hogy az anyakönyveket nem szabad golyóstollal vezetni-másolni, hanem maradandó tintát kell használni mind az eredeti, mind pedig a másodpéldány elkészítésekor. (3297/72. Körl.)
december 11. Életének 78., papságának 48. évében, Kiskunhalason elhunyt Berta Imre ny. plébános. (3329/72. Körl.)
december 12. Anyagiak. Ijjas érsek hatályon kívül helyezte az 1959-ben bevezetett, majd 1965-ben és 1968-ban módosított egyházmegyei taxatóriumot, és 1973. január 1-től elrendelte a püspöki kar által kiadott országos, egységes stóladíjszabás alkalmazását. A kereszteléssel kapcsolatban megszűnt a díjfizetési kötelezettség, s egyúttal az egyházmegyei anyakönyvi illeték is. (3010, 3022/72. Körl.)
az év során: Valamennyi középiskolában megkezdik a Világnézetünk alapjai c. tárgy tanítását, ez lényegében marxizmus-leninizmust jelentett két éven át, heti két, ill. három órában. 1983-tól a tárgy neve Bevezetés a filozófiába, a tanított ismereteken azonban vajmi keveset változtattak. A dialektikus materialista világnézetet az óvodától kezdve az egyetemig valamennyi tantervbe beépítették, az 1977-ben elkészülő új tantervek esetében is. (Mészáros III.A. 93-104.)