1973 – Javuló intézményes kapcsolat, változatlan ideológiai harc a háttérben
január 4. „A miseliturgia teljes megújítása” címmel a Szent István Társulat kiadta magyar fordításban a legfontosabb liturgikus rendelkezéseket, melyet minden pap számára megküldött Ijjas érsek. Hasonlóképpen megkapta minden pap a II. Püspöki Szinodus két okmányát „A szolgálati papság” és az „Igazságosság a világban” címmel. (400, 401/73. Körl.)
január 6. Ijjas érsek újévi körlevéli köszöntőjében az előző év kapcsán két eseményt emelt ki, a márciusban történt négyes püspökszentelést és a májusi római zarándoklatot. Mindkettő jelzi az Egyház és az Állam közötti jó viszony erősödését-fejlődését. Az egyházmegye belső eseményei közül a papi továbbképzést, ill. a katekétikai munkacsoport munkáját méltatta. Új épületek: Imrehegyen új kápolna, Kisszálláson templom-bővítés, Mélykút-Beltéren templomi raktár bővítése. Akasztón új, emeletes plébánia. Kalocsán az érseki székház mellett a parkban melléképület gépkocsi-garázs és raktári célokra. Kalocsán a temetőben kibővült a papi kripta. Templomok külső tatarozása: Baja-Szent Rókaus, Baja-Szent Antal, Baja-Szent István és Kalocsa-Szent Imre templomok külső felújítása. Csátalján toronysisak cseréjét kezdték meg acélvázas sisakra, Dunapatajon tetőjavítás, Géderlakon harangok villamosítása. Templomok belső festése: Kalocsa-Szent István, Tompa-Szent Anna, Bátya (teljes újravakolással), Keserűteleken fűtés megoldása. Liturgikus terek átrendezése: Jánoshalma, Kéleshalom, Tompa-Szent János (oltárok festésével). Plébánia épületek tatarozása-átalakítása, melléképületekkel: Bácsbokod, Kaskantyú, Szakmár, Sükösd. (100/73. Körl.)
január 23. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy május-június hónapokban 6 napon, összesen 12 helyszínen tervez bérmálást és kánoni vizitációt a bajai és garai espereskerületekben. Felhívta a papság figyelmét a bérmálás új szertartására, melynek részletes ismertetését a körlevél tartalmazta. Hangsúlyozta, hogy a szükséges nyilvántartások ellenőrzése során kérni fogja a Historia Domust. (380, 412/73. Körl.)
január 25. Ijjas érsek körlevelében tájékoztatott az éves papi továbbképzésről, melynek témája: liturgikus életünk. (174/73. Körl.)
február 6. Papi jubileumok körlevéli közlése. Aranymisések: Raffai Imre nagybaracskai kisegítő lelkész, Tóth Tivadar c. apát nagybaracskai plébános és Kovács Ferenc Kalocsa-belvárosi kanonok-plébános kerületi esperes. Ezüstmisés: Németh Lajos h. esperes érsekhalmi lelkész. (375/73. Körl.)
feburár 10. Kulcsmásolatok bekérése. Ijjas érsek körlevelében elrendelte, hogy újból alkalmazzák azt a régi szokást, hogy a plébániai hivatalok beküldik a központba páncélszekrényeik kulcsainak másolatát. Régen ezeket az Alapítványi Hivatal őrizte, most az Érseki Hatóság gondoskodna megfelelő őrzésükről. A beküldött kulcsokat a hivatal visszaigazolja, az igazolást kérik felragasztani a páncélszekrények ajtajának belső oldalára. (371/73. Körl.)
feburár 10. Anyagiak. Ijjas érsek körlevelében kérte a tervezett harangöntések előzetes jelzését, mivel az Érseki Hatóságnak lehetőségében áll kedvezményes nyersanyagot biztosítani. (394/73. Körl.)
február 14. Címek, kitüntetések. Címzetes apáti és tb. kanonoki kinevezések. Ijjas érsek Dr. Ipolyi László teológiai tanárt Szent Margitról nevezett garábi c. apáttá nevezte ki. Kékesi János főkönyvtáros, Molnár G. Pál esperes-plébános, Tóth Ferenc plébános és Vág Imre teológiai tanár tiszteletbeli kanonoki kinevezést kaptak. (538/73. Körl.)
február 18. Kanonoki kinevezések. Ijjas érsek Dr. Várkonyi Imrét olvasó-, Dr. Angeli Ottót éneklő-, Kováts Gézát őrkanonokká nevezte ki. Morvai István főszékesegyházi-, Dr. Mészáros Károly bácsi-, Antal Géza tiszai főesperes lett. Az idősebb mesterkanonoki stallumot Nagygyörgy László kapta. (498/73. Körl.)
feburár 18. Kinevezések. Ijjas érsek saját kérelmére felmentette Dr. Horváth Alajos c. apát, nagyprépostot érseki helynöki megbízatása alól. Általános helynökké egyúttal Kováts Géza őrkanonokot, volt irodaigazgatót nevezte ki, valamennyi szükséges joghatóság megadásával. Ijjas érsek szükségtelennek látta az 1957-ben megszervezett oeconomus generalis állás fenntartását, így azt megszüntette. Dr. Gyetvai Péter tb. kanonok, oeconomus generalist így megbízatásából március 1-től felmentette, újabb beosztásáról későbbi rendelkezést ígért. (257, 490, 532/73. Körl.)
február 20. Személyi változások. Kováts Géza irodaigazgatót érseki helynökké, Nagygyörgy Lászlót érseki titkárt érseki irodaigazgatóvá, Szentgyörgyi József szertartót pedig titkárrá nevezték ki. Gajdos István borotai plébánost jánoshalmi, Mentés László szakmári plébánost pedig homokmégyi kerület esperesévé nevezték ki. Tománovits Györgyöt, aki hosszú évek óta idegen egyházmegyékben teljesített szolgálatot nyugdíjazták. (666/73. Körl.)
február 20. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy az 1963 óta mellékállásban alkalmazott főegyházmegyei építészmérnök munkaviszonya 1972 augusztusával megszűnt, újabb műszaki szakértő foglalkoztatására azóta még nem nyílt lehetőség. Átmenetileg helyi műszaki szakértők igénybevételét javasolja. (675/73. Körl.)
március 10. Ijjas érsek a zavartalan kormányzás érdekében Dr. Mészáros Károly kanonokot, Baja-belvárosi esperes-plébánost másodhelynökévé nevezte ki. Megbízatása azokra az esetekre szólt, amikor a helynök távolléte vagy akadályoztatása miatt nem tudja ellátni hivatalát. (939/73. Körl.)
március 15. A püspöki kar körlevélben fordult a hívekhez a kötelező ünnepek új rendjével kapcsolatban. A korábbi kilenc parancsolt ünnepből három ünnep, Karácsony (dec. 25.), Újév (jan. 1.) és Nagyboldogasszony (aug. 15.) változatlanul maradt, három ünnepet (Vízkereszt, Urunk mennybemenetele-áldozócsütörtök és Úrnapja vasárnapokra helyeztek át, és három ünnep, Szeplőtelen fogantatás (dec. 8.), Szent Péter és Pál apostolok (jún. 29.) és Mindenszentek (nov. 1.) megszűntek parancsolt ünnepek lenni. A megszűnt parancsolt ünnepek napjának estéjén ajánlották ünnepi szentmisék mondását, hogy lehetővé tegyék a közösségek ünneplését. A változtatások célja a munkanapok és a polgári ünnepek figyelembevétele-összehangolása volt. (sz.n./73. Körl.)
március 30. Kinevezések. Ijjas érsek körlevelében közli, hogy újjászervezte a gazdasági ügyekben kompetens Consilium Administrationis Bonorum Ecclesiasticorum (Vagyonügyi Tanács) intézményét, melynek hivatalból tagjául rendelte az érseki helynököt, az irodaigazgatót és a három főesperest. Ezen kívül még egy egyházmegyei papi képviselőt és egy világi hívőt látott jónak meghívni. Ennek alapján a tanács tagjai lettek: Kováts Géza, Nagygyörgy László, Antal Géza, Molnár G. Pál és Hamvas József. Korábban viselt tisztségükben megerősítést kaptak: Morvai István és Dr. Mészáros Károly. Korábbi munkájukért kifejezett köszönet mellett e tisztség alól felmentést kaptak: Dr. Bárd János, Kovács Ferenc és Dr. Gyetvai Péter. (1171/73. Körl.)
március 31. Ijjas érsek a nagycsütörtöki olajszentelési mise körlevéli meghirdetésében kérte papjait és a híveket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a szertartáson, mert ez alkalommal szenteli fel a főszékesegyház új szembemiséző oltárát és megújult liturgikus terét, melyet 70. születésnapjára ajánlottak fel. (1162/73. Körl.)
április 6. Életének 54., papságának 28. évében, Uszódon váratlanul elhunyt Faddy József plébános. Április 13-án temették el Rákospalotán. (1661/73. Körl.)
április 27. Életének 76., papságának 52. évében, a székesfehérvári Papi Otthonban elhunyt Szentmihályi Ferenc c. apát, ny. bácsalmási plébános. (1660/73. Körl.)
április 30. Ijjas érsek a Koszterszitz József halálával megüresedett penitenciarius kanonoki (gyóntató kanonoki) tisztre Kovács Ferenc kanonokot nevezte ki, megadva a szükséges jogi felhatalmazásokat. (1406/73. Körl.)
május 4. Megnyílt az állami segítséggel felújított esztergomi Keresztény Múzeum. (BM-GJ)
május 15. A püspöki kar körlevélben fordult a hívekhez abból az alkalomból, hogy VI. Pál pápa az 1975-ös évet jubileumi Szent Évnek nyilvánította. A 25 évenként esedékes római jubileumi évek közül a mostani alkalom különös jelentősége, hogy a II. Vatikáni Zsinat befejezésének 10. évfordulóján kerül rá sor. Az 1974-es évet a lelki előkészület évének szánják. (sz.n./73. Körl.)
június 16. Ijjas érsek közli a püspöki kar határozatát, miszerint a római katolikus temetőkben az illetékes plébános-lelkész készítsen nyilvántartást a sírhelyekről (az oda temetett személyek nevével, halálozási dátumával és hozzátartozóinak megnevezésével), valamint vázrajzot az értékesebb síremlékekről (a tapasztalt lopások miatt). A jegyzékek-vázlatok egy példányát a temetőben, egyet a plébánián, egyet pedig az egyházmegyei hatóságoknál kellett elhelyezni. (1937/73. Körl.)
június 23. Papszentelés. Ijjas érsek Dusnokon áldozópappá szentelte Boromisza Pétert. (1651/73. Körl.)
június 29. Egyházszervezés. Plébániák felállítása. Ijjas érsek plébánia rangjára emelte a következő lelkészségeket: Bócsa-Szent Imre, Érsekhalom, Kalocsa-Szent Péter és Kaskantyú. Egyúttal Imrehegy helyi lelkészséget a mátertől független önálló lelkészséggé nyilvánította. (203/73. Körl.)
július 13. Mindszenty bíboros az angol püspöki kar meghívására Londonba érkezett, és több angol városban is találkozott a kinti magyarsággal. Előzőleg áprilisban Kölnben, később, szeptemberben Kanadában és az USA-ban járt hasonló utakon, nem kis gondot okozva nyilatkozataival a magyar politikai vezetésnek. (SzK)
július 15, 20. Ijjas érsek körlevelében közölte VI Pál pápa rendelkezéseit a tonzúrával és a kisebb rendekkel, alszerpapsággal, valamint a diakonus- és papjelöltek felvételével kapcsolatban, melyek az év elejétől léptek érvénybe. A tonzúrát többé nem alkalmazták, a klérusba való belépés a diákonátussal történik. A kisebb rendeket ezután „szolgálatoknak” (ministeria) kell nevezni. Két szolgálatot neveznek meg, az egyik a lektorátus, melynek feladata a liturgikus közösségben Isten igéjének olvasása, esetleg az ének vezetése. A másik szolgálatot végző személy az akolythus, akinek feladata a pap és a diákonus szolgálata az oltár körüli liturgikus cselekményekben, ill. az áldoztatás. Az említett szolgálatokat az egyházi hagyomány szerint férfiak láthatják el. A szolgálatokra jelentkezőket megfelelő életkor betöltése esetén, püspöki jóváhagyással szentelik fel. A papságra készülőknek is fel kell venni ezeket a szolgálatokat a diakonátus előtt. (2144, 1966/73. Körl.)
július 20. Ijjas érsek körlevelében közli a püspöki kar felhívását, miszerint az 1970 decemberében kiadott Misekönyv I. és a magyar Ordo Lectionum Missae I. nem véglegesen érvényes jelleggel vezették be a liturgikus használatba, vagyis az említett kiadványok javítása lehetséges, a módosítási javaslatokat Kisberk Imre püspök, az Országos Liturgikus Tanács elnöke várja, míg a zenei természetű javaslatokban az Országos Egyházzenei Tanács az illetékes. (2028/73. Körl.)
augusztus 27. Személyi változások. Dr. Hegedűs Antalt tanulmányi szabadságon lévő hercegszántói plébánost felmentették tisztségéből, Tassi László csávolyi segédlelkészt nevezték ki Hercegszántóra plébánosnak. Dr. Huszár Ernő bácsbokodi kisegítő lelkészt nyugállományba helyezték. Novok Rostás Kálmán sükösdi káplánt központi szolgálatra hívták be, érseki szertartóvá nevezték ki. Segédlelkészi áthelyezések: Cselik László Jánoshalmáról Soltvadkertre, Bergmann János Kecel-Beltérről Kalocsa-Belvárosba, Engert Jakab Soltvadkertről Hajósra, Horváth József Kalocsa-Szent Imréből Jánoshalmára, Illés Ferenc Hercegszántóról Baja-Belvárosba, Kereskedő Zoltán Madarasról Akasztóra, Kovács Jenő Bátyáról Madarasra, Lőw Frigyes Hajósról Csávolyra, Mityók János Garáról Borotára, Nagyházi Sándor Hercegszántóról Sükösdre, Szeghalmi Ambrus Borotáról Kalocsa-Szent Imrébe, Tajdina József Akasztóról Kecel-Beltérre, Utry Zoltán Baja-Belvárosból Kalocsa-Belvárosba, Virágh József Tompa-Szent Jánosról Baja-Szent Antalba. Pribitek Lászlót Bátyára, Boromisza Péter újmisést Hercegszántóra helyezték káplánnak. (2062/73. Körl.)
augusztus folyamán: az Ifjú Kommunista c. lapban megfogalmazták, hogy nem lehet lemondani az ifjúság marxista-leninista neveléséről. Ezt az eszmei küzdelmet társadalmi méretekben, az összes fórumok és lehetőségek kihasználásával kell végezni. Nem megengedhető, hogy papok kultúrprogramokat (szavalóverseny, hangverseny, Ki mit tud vetélkedő stb.) rendezzenek, mert azzal a vallástól távol álló fiatalokra is befolyással lehetnek. (SzK)
szeptember 1. Meghalt Beresztóczy Miklós esztergomi kanonok, az Elnöki Tanács alelnöke, a papi békemozgalom legismertebb alakja. (BM-GJ)
október végén volt az évtized legnagyobb békemegmozdulása Moszkvában, a Békeszerető Erők Világkongresszusán, 143 országból 3300 résztvevővel. A magyar delegáció tagjai között volt Ijjas József, Timkó Imre és Várkonyi Imre. Zagorszkban külön egyházi találkozót is tartottak, 250 fő részvételével, ezen Ijjas is felszólalt. (Pál 1995. 203-204.)
november 13. Életének 85., papságának 60. évében, Münchenben elhunyt Ternay György volt csávolyi esperes-plébános, aki 1947 nyarán települt ki Németországba, híveinek egy csoportjával együtt. (3084/73. Körl.)
december 6. Személyi változások. Dr. Drozdik Ágoston dunapataji plébánost nyugállományba helyezték. Szabó István jánoshalmi káplánt Dunapatajra plébánossá nevezték ki. Lőw Frigyes Csávolyra szóló áthelyezését hatálytalanították, maradt hajósi káplán. (3207/73. Körl.)
december 8. VI. Pál pápa levélben kérte Mindszenty József bíborost, hogy mondjon le az esztergomi érseki székről, de az önkéntes lemondás elől a bíboros elzárkózott. (BM-GJ)
december 18. VI. Pál pápa egyházjogilag üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, s ezzel lehetőség nyílt annak újbóli betöltésére. A Vatikán a döntést csak 1974. február 5-én hozta nyilvánosságra. (BM-GJ)
december 25. A magyar kormány több, súlyos börtönbüntetésre ítélt papot és szerzetest szabadlábra helyez. Egyetlen pap marad fogságban még 1977-ig: Lénárd Ödön piarista szerzetes. (B-L)