1975 – Mindszenty halála Bécsben, 9 új püspöki kinevezés Magyarországon
január: Újévi szózatában Ijjas érsek az előző év eseményei kapcsán megemlékezett arról, hogy a jubileumi ünnepségek keretében számos zarándoklatot szerveztek a főegyházmegyében, a főszékesegyház is több mint húsz településről fogadott előzetesen bejelentett zarándokcsoportot. Templomi munkálatok: Kisszálláson befejeződött a 100 éves kis kápolna elé épített új templom, melyet Krisztus Király ünnepén áldottak meg. Új liturgikus teret alakítottak ki népoltár felállításával Kisszálláson, Hajóson, Rémen, Soltszentimrén, Tabdin és Sükösdön (utóbbi helyen még folyamatban). Templombelső festés történ Soltszentimrén. Külső tatarozás, tetőjavítás volt: Baja-Belváros, Baja-Szent János, Csikéria, Bácsbokod, Kalocsa-Szent Péter, Negyvenszállás, Keserűtelek, Mélykút-Beltér (Öregmajorban is) és Öregcsertő templombaiban. Toronysisak-fedést és festést végeztek: Dusnokon, Garán, Kalocsa-Szent Józsefben és Kalocsa-Szent Istvánban, valamint Rémen és Vaskúton a kálvária kápolnán. Új harangot öntettek Fajszon, villanyfűtést vezettek be Kalocsa-Szent Imrén. Plébániákon végzett munkálatok: új épületeket fejeztek be Katymáron és Kecel-Beltéren, folytatták a munkát Akasztón és új építésbe kezdtek Nemesnádudvaron. Külső- és belső felújítást végeztek Bócsa-Szent Margitban, Csátalján és Uszódon. Új fürdőszobát alakítottak ki Dunapatajon, Homokmégyen és Uszódon. A kalocsai Papi Otthon kialakítási munkálatait folyamatosan végezték a főegyházmegyei mérnök irányítása mellett. Ijjas érsek örömmel emlékezett meg a Biblia magyar nyelvre fordított, és a modern szentírástudománynak megfelelő jegyzetekkel ellátott megjelenéséről a Szent István Társulat kiadásában. Feladatként jelölte meg az újév kapcsán a felszabadulás évfordulójának méltó megünneplését, értékelve a Magyarországon alkotmányosan biztosított vallás- és lelkiismereti szabadságot. Ijjas érsek hálával gondolt a római egyházi vezetésre, hogy módot talált a belső kiengesztelődésre, elfogadva a magyar kormány felajánlott készségét a békés tárgyalásra. Ennek eredménye a magyar hierarchia fokozatos kiegészítése. (100/75. Körl.)
január 8. Életének 67., papságának 45. évében, a székesfehérvári Papi Otthonban elhunyt Dr. Huszár Ernő ny. kisegítő lelkész. Január 15-én temették el Székesfehérváron. (216/75. Körl.)
január 10. VI. Pál pápa új püspöki kinevezéseket eszközölt. Öt megyéspüspök mellett egy apostoli kormányzó és három segédpüspök kinevezésére is sor került. (B-L, SzK)
február 1. Ijjas érsek körlevelében jelzi, hogy megjelent a „Betegek kenete” című szertartás-füzet, mely a lelkipásztori betegellátáshoz nyújt segítséget. Az érsek kérte a plébániák példányainak átvételét, ill. április 1-től az új szertartáskönyv alkalmazását. (349/75. Körl.)
február 1. Védett könyvek a plébániákon. Ijjas érsek körlevelében jelezte a papságnak, hogy az 1964-es felmérési ívek alapján a főszékesegyházi könyvtárban elkészítették a plébániák számára a védetté nyilvánítandó könyvek jegyzékét, melyeket a körlevélhez mellékelve megküld az egyes plébániáknak. A hivatalvezetőket arra kérte az érsek, hogy különítsék el a szóban forgó könyveket, és nagyobb gondossággal kezeljék őket a továbbiakban. Leltározzák be külön sorszám szerint az elkülönített állományt, kitérve az egyes könyvek állapotára is. (263/75. Körl.)
február 5. Ijjas érsek körlevelében jelzi, hogy április-június hónapokban 10 napon, összesen 20 helyen tervez bérmálást és kánoni vizitációt a főegyházmegyében. (306/75. Körl.)
február 6. A budapesti Szent István-bazilikában Ijjas József érsek három püspököt szentelt. (SzK)
február 12. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy a püspöki kar rendeletet hozott az imák szövegének egységes mondása érdekében. Közölték a legfontosabb alapimák egységes szövegét, az Angyali üdvözletben ekkor cserélték a „malaszttal teljes” részt „kegyelemmel teljes”-re. (2740/74. Körl.)
február 12. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy az ÁEH tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium arra kérte a rendőri szerveket, hogy a gépjárművet vezető, miséző papok esetében tekintsenek el az alkoholfogyasztás miatti szabálysértési eljárás megindításától, figyelembe véve, hogy hivatali kötelességből használnak autót, és a misézés során elkerülhetetlen egy kis mennyiségű alkohol fogyasztása. A papságot viszont arra kérte az érsek, hogy hasonló esetekben csak az elengedhetetlenül szükséges, minimális mennyiségű bort fogyasszák. (410/75. Körl.)
február 20. Ijjas érsek körlevelében közölte az éves papi továbbképzés programját. A téma az apostolkodás, a tételek előkészítője-felelőse Dr. Csanád Béla hittud. akadémiai tanár. (301/75. Körl.)
február 20. Életének 64., papságának 41. évében, Pakson elhunyt Majer Ferenc, ny. szeremlei plébános. 1954-ben nyugdíjazták betegsége miatt, azóta Pakson élt rokonaival, akik gondozták. Február 22-én temették el Pakson. (512/75. Körl.)
március 11. A püspöki kar körlevelet adott ki a felszabadulás 30. évfordulójára. A levélben így fogalmaztak: „Visszatekintve a felszabadulással bekövetkezett nagy társadalmi változásokra, megelégedéssel tölt el bennünket, hogy az egyház vezetőinek és híveinek nagy többsége egyre inkább átlátta a régi államrend súlyos hibáit, társadalmi igazságtalanságait és bizalommal tekint a jövő felé. Hazánkban a három évtized alatt döntően és nagyrészt megvalósultak a „mai ember vágyai”… Az egyház a néppel együtt megtalálta új helyét a szocialista társadalomban, és a néppel együtt vállal teljes sorsközösséget a jövőben.” (BM-GJ) (sz.n./75. Körl.)
március 13. Papi jubileumok körlevéli közlése. Aranymisések: Ijjas József dr. érsek, Angeli Ottó főszékesegyházi kanonok, Flach András bajai plébános, Szekulity István ny. lelkész. Ezüstmisések: Csanád Béla dr. akadémiai tanár, Kováts Géza kanonok-plébános általános helynök, Őszi István tataházi és Szabó István dunapataji plébános. (100/1975. Körl. X.)
március 26. Életének 63., papságának 39. évében elhunyt Kandler Mihály vaskúti esperes-plébános. Végakaratának megfelelően, Katymáron temették el. (959/75. Körl.)
április 27. Az Új Emberben beszámoló jelent meg az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség 18 évi templomhelyreállító munkájáról. (BM-GJ)
május 6. 83 éves korában Bécsben elhunyt Mindszenty József bíboros, volt esztergomi érsek. Május 15-én, Mariazellben temették el. (BM-GJ) Magyarországon tilos volt érte gyászmisét mondani, és a lélekharangok sem szólhattak. Természetesen hivatalos képviselő sem volt a temetésén. (Mészáros III.B. 32.)
május 11. Kováts Géza érseki helynök körlevélben köszönti az aranymisés Ijjas József érseket. Hírül adja, hogy az ünnepi hálaadó szentmise a főszékesegyházban a papság részére június 14-én délelőtt, a hívek részére pedig 15-én este lesz, az ünnepi szónokok Dr. Udvardy József és Dr. Pataky Kornél püspökök lesznek. (1000/75. Körl.)
júniusban Ijjas érsek körlevelében köszönte meg az aranymisés köszöntőket, és közölte VI. Pál pápa ez alkalomból írt levelét. Az ünnepen Miklós Imre ÁEH elnök 500 ezer Ft értékű betétkönyvet adott át az érseknek, a Papi Otthon építésének támogatására. (1900/75. Körl.)
június 24. Életének 51., papságának 25. évében elhunyt Őszi István Patrik tataházi plébános. (1665/75. Körl.)
június 28. Papszentelés. Ijjas József érsek Soltvadkerten áldozópappá szentelte Benyik Györgyöt és Móró Lászlót. (946/75. Körl.)
július 7. Megbeszélések kezdődtek Luigi Poggi utazó nuncius, vatikáni megbízott és az ÁEH vezetői között, melyen a vatikáni megbízottak a hitoktatás kérdésének „rendezését” elfogadhatatlannak mondták. Úgy vélték, a templomi hitoktatás állami felügyelete erős korlátozást jelent, és lehetőséget ad a visszaélésekre, az iskolai hitoktatás teljes felszámolására is. (SzK)
augusztus 1. Helsinkiben aláírták az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát, mely egész Európában biztosította az alapvető emberi jogokat és a békét. A két nagyhatalom jelenléte-megegyezése egyben azt jelentette, hogy elkötelezték magukat a békés egymás mellett élésre. Tetőpontjához ért a brezsnyevi Szovjetunió nemzetközi elismertsége, a létező szocialista-kommunista társadalmi rendszert ekkor már maradandónak, véglegesen megszilárdultnak látta mindegyik politikai vezető Nyugaton is: a szocialista tábor létét a jelenben és a jövőben mint megváltoztathatatlan tényt könyvelték el a világ felelős politikusai. (Mészáros III.A. 35.)
szeptember 1. Személyi változások. Nyugdíjazások: szeptember 1-vel Flach András h. esperest, Baja-Szent József plébánost, Korsós Imre sükösdi plébánost, Raffai Imre nagybaracskai kisegítő lelkészt nyugállományba helyezték. Plébánosi kinevezések: Kandler Mihály esperes-plébános halálával megüresedett vaskúti plébániára Raffai Istvánt h. esperest, bácsbokodi plébánost, Bácsbokodra Pesitz József katymári plébánost, Katymárra Illés Ferenc bácsalmási káplánt, Őszi István halálával megüresedett tataházi plébániára Jánoshegyi József bácsszőlősi plébánost, Baja-Szent Józsefbe Bauer Ferenc tompai plébánost, Tompa-Szent Jánosba Bakos Ottó főegyházmegyei tanácsos császártöltési plébánost, Császártöltésre Lezák Gyula imrehegyi lelkészt, Sükösdre András Tibort Bócsa-Szent Margit plébánosát, helyébe pedig dr. Scharpf Egon soltvadkerti káplánt nevezték ki. A bácsszőlősi plébániát a bácsalmási és kunbajai plébániák látják el. Imrehegyre Nagyházi Sándor sükösdi káplánt küldték lelkésznek. Kápláni áthelyezések: szeptember 1-vel Boromisza Péter Hercegszántóról Bácsalmásra, Cselik László Jánoshalmáról Bátyára, Gubik Mihály Mélykút-Beltérről Jánoshalmára, Mityók János Borotáról Soltvadkertre, Dr. Pribitek László Bátyáról Borotára, Szeghalmi Ambrus Kalocsa-Szent Imréből Mélykút-Beltérre, Benyik György újmisés Kalocsa-Szent Imrébe, Moró László Hercegszántóra került. Nemes Vilmos visszatért a főegyházmegyébe és Jánoshalmára kapott kápláni beosztást. Ferenc István volt tompai káplánt tartós betegszabadságra bocsátották. (2043/75. Körl.)
szeptember 8-16. Ijjas József kalocsai érsek vezetésével 230 világi hívő, 70 pap, 40 papnövendék és 10 püspök római zarándoklaton vett részt. (BM-GJ) A látogatás kapcsán Villot bíboros államtitkár levelét Ijjas érsek körlevelében teljes egészében közölte. A levélből kiderül, hogy a zarándokok ajándékaként Ijjas érsek a Szentírás új magyar fordítását adta át a pápának. (2085/75. Körl.)
szeptember 23. A magyar katolikus békemozgalom 25. évfordulóját ünnepelték a budapesti Szent István-bazilikában és az Országházban. (BM-GJ) A parlament kongresszusi termében tartott ünnepségen 600 pap vett részt, meghívott hazai és külföldi vendégek részvételével. Az eseményen Ijjas érsek elnökölt. (Pál 1995. 217.)
november 25. Ijjas érsek körlevelében jelzi, hogy lejárt a három évvel azelőtt választott Egyházmegyei Papi Szenátus megbízatása, s ezért új választási eljárást kezdeményez. A papság szavazatainak postára adási határideje december 20. (2416/75. Körl.)
december: A Szent István Társulat kiadásában megjelent A II. Vatikáni Zsinat tanítása, A zsinati döntések magyarázata és okmányai című mű. Szerkesztették Cserháti József pécsi és Fábián Árpád szombathelyi püspökök. (BM-GJ)
az év során: engedélyezte az ÁEH az 1950-ben szélnek eresztett szerzetespapok átvételét egyházmegyei szolgálatba. Igaz, ekkorra legtöbbjük már kiöregedett. A háttérben az egyházmegyés papság létszámának csökkenése állt. Országos statisztikai adatok 1975 táján: 1964-1984 között, húsz év alatt a papság létszáma több mint ezerrel csökkent (3663-ról 2527 főre, 38 % 60 év, 63,2 % 50 év fölötti 1984-ben). (Mészáros III.B. 17.) Vallásszociológiai kutatások szerint 1975-ben az általános iskolába járó tanulók mintegy 7 %-a járt iskolai hitoktatásra. Ez 75-80 ezer gyermeket jelentett ekkortájt. (Mészáros III.B. 55.) A szeminarista kispapok száma 1950-ben meghaladta az ezret, 1975-ben 165-re csökkent, majd 1980-ra 292-re emelkedett. Logikusan kísérte mindezt a klérus elöregedése. A papi kilépések száma az 1970-es évek első felében évente tizenegynéhány volt (öt év átlaga 14 fő). (Bozsóky-Lukács 1995. 105.)
az év során: Cserháti József püspök egy megjelent tanulmányában szóvá tette, hogy bizonyos túlkapások miatt még mindig másodrendű állampolgároknak érezhetik magukat a vallásosak. A társadalmi aktivitás terén megjegyezte: ahhoz, hogy a keresztény közvélemény megfelelően megjelenhessen, több lehetőségre, sajtótermékekre, könyvekre lenne szüksége. (Mészáros III.B. 165.)