KISSZEMINÁRIUM

1877-1992, 1,82 ifm
Névváltozatok, rokonság: Érseki kisebb papnevelő intézet, Kisebb papnövelde, Seminarium Puerorum, Gyermekszeminárium, Alumnatus, Hittudományi középiskola, ld. még Concursus, Nagyszeminárium
Keresőszavak: papnevelés, szeminárium, hivatásgondozás Nyelv: magyar, kevés latin (ld. még a tételeknél)
A sorozat ismertetése: A Kisszeminárium létrehozásának gondolatát az 1863-as kalocsai tartományi zsinat vetette fel elsőként. Kunszt József érsek életében a tervet nem tudta megvalósítani, de végrendeletében jelentős összeget hagyott erre a célra. Ezt a vagyont tovább gyarapítva, kiegészítve Haynald Lajos érsek 1879-ben, az akkor lebontott régi városi plébánia és templom helyén építtette meg a kb. 60 fő befogadására alkalmas intézményt, mely a gimnazista korú fiatalok papi hivatásgondozójaként működött, s egyben a Nagyszemináriumba jelentkező hallgatók válogatásához is segítséget nyújtott. Több év kollégiumi tapasztalatai, s az időközben írt jelentések alapján a kisszemináriumi évek végeztével alaposabban dönthettek a jelentkezők jellembeli alkalmasságáról, tanulmányi képességeiről, s eszerint tudták az egyes hallgatókat azonnal a megfelelő szemináriumba (Nagyszeminárium, Központi Szeminárium, esetleg külföldi intézmények) küldeni. Az intézmény élére Haynald érsek ún. regenst állított, akinek személye az egyházmegye papjai, ill. gyakran a főszékesegyház kanonokai közül került ki. Munkáját subregens és spiritualis segítette. A Kisszeminárium lakói mindvégig a jezsuita gimnázium növendékei voltak, Városy Gyula érsek 1907-től végül a jezsuita rendre bízta a szemináriumi vezetést is. A Kisszeminárium és a jezsuita gimnázium államosítása után egy Hittudományi középiskola működtetését tervezték, de 1950 végére hamarosan bebizonyosodott, hogy erre sem lesz lehetőség. A hivatásgondozás feladatát ezután a továbbra is működési engedélyt kapott szerzetesi gimnáziumokban látták el, az iratanyag tehát az államosítás után ezekkel a gimnáziumokkal (ált. kecskeméti piarista, pannonhalmi bencés gimnáziumokkal), illetve az ott tanuló fiatalokkal kapcsolatos.
További tagolódás, tételek:

    · Anyagi ügyek 1877-1949, 0,41 ifm magyar, kevés latin. Nagyrészt az építkezések, tatarozás, bővítés, javítások, illetve az épület berendezésével kapcsolatos iratok alkotják, elsősorban a kezdeti építés (1879-1880,) és az 1900-1901-es bővítés idejéből. A telekrendezés, a kert biztosításának iratai is megtalálhatók, ezen kívül éves számadások, elszámolások a kiadásokról, segélyek felhasználásáról.
    · Jelentések (informationes de alumnis) 1881-1951, 0,18 ifm magyar, 1890-es évek előtti rész latin. A regensek, subregensek általában félévente írtak jelentést a növendékek magaviseletéről, tanulmányi eredményéről, az intézet fejlődéséről, problémáiról az érseknek. A tanulmányi eredmények általában összegző táblázatokban, míg a jellemzések egyénenként találhatók meg.
    · Növendékek 1879-1949, 0,18 ifm magyar, az 1880-as évek előtt latin. A növendékek személyi ügyei alkotják: tandíjmentességi, segélyezési kérelmek, kilépések, fegyelmi ügyek, betegségek és azok kezeltetése, vizsgadíjak térítése, munkavállalás engedélyezése, személyes okmányok, pl. bizonyítványok, kivonatok beszerzése, felvételükkel kapcsolatos kérdések.
    · Elöljárók 1880-1951, 0,04 ifm magyar, kevés latin. Regensek, subregensek, spiritualisok, prefektusok és gyóntatók kinevezései, megbízásai.
    · Alumnatus 1929-1950, 0,12 ifm magyar. Tulajdonképpen külön iktatási tárgyszóként alkalmazták az Érseki Hivatalban, mégsem alkotott soha önálló intézményt. A Kisszemináriumon belül az alsóbb gimnáziumi osztályokba járók (II-IV) csoportját nevezték így, mely csak századunkban létezett, valószínűleg a jezsuita vezetés kezdeményezésére. Azelőtt csupán a felsőbb gimnáziumi osztályba járók lehettek kisszeminaristák. Az Alumnatus így a kisdiákok életkori sajátosságai miatt is "külön elbánást" igényelt az intézményben, melynek jelentkezési, felvételi iratai, jelentései, fegyelmi ügyei stb. külön iratcsoportot alkotnak.
    · Vegyes iratok 1880-1949, 0,06 ifm magyar, kevés latin. Szabályzatok, ünnepélyek, karácsony, a cselédség és tanárok béremelése, az intézet 50 éves jubileuma (1930-31), kisszeminaristák fegyelme, szabadsága, hazaengedése, az énekoktatás kérdései mind megtalálhatók, ide tették le a külön alsorozatokba nem sorolható iratokat.
    · Államosítás 1945-1950, 0,04 ifm magyar. A Kisszeminárium épületébe először a rendőrség költözött be, még 1946-ban, majd a későbbi államosítást hosszú viták, javaslatok előzték meg a megosztás lehetőségeiről, az épület lehetséges funkcióiról. A sort az átadás kapcsán készített leltárak zárják.
    · Vegyes iratok 1949-1992, 0,79 ifm magyar. Az államosítás utáni egyetlen, vegyes iratsorozat magába foglalja az egykori épülettel, illetve a későbbi hivatásgondozással kapcsolatos valamennyi iratot. A régi Kisszeminárium épületében, annak kápolnájában sokáig szolgalmi joga volt az érsekségnek, a végleges tulajdonrendezés visszatérő téma lett egészen 1978-ig. A hivatásgondozás funkcióját a rendszerváltásig néhány szerzetesi gimnázium látta el az egyházmegye számára (elsősorban Kecskemét és Pannonhalma). A levelezés tartalmazza az anyagi segélyezések ügyeit, jelentések is készültek a növendékekről, időnként látogatták őket az egyházmegye megbízottai. Nyári találkozókat, hivatásgondozó táborokat szerveztek számukra. Ide iktatták a papi hivatások ébresztésével, gondozásával kapcsolatos elméleti anyagokat, pápai megnyilatkozásokat, ajánlásokat, s az ezzel kapcsolatos egyházmegyés véleményeket is.