A plébániák kéziratos kötetei a helytörténetírás pótolhatatlan, egyedi forrásai. Nem kell különösebben indokolni, milyen nagy segítséget jelenthet egy település történetének megírásánál egy jól vezetett plébániai Historia Domus. Ezek az egyedi források manapság mégis gyakran kallódnak, ill. általában nehezen hozzáférhetőek. Digitalizálásukkal egyrészt a felesleges bolygatástól, óvatlan és indokolatlan "kölcsönzésektől" szeretnénk az említett dokumentumokat megvédeni, s ugyanakkor hozzáférésüket széles körben biztosítani. Ezek a források valójában jól kiegészítik a KFL központi állományában őrzött plébániai levelezések iratait, hiszen az érsekség és a plébánosok közti hivatalos levelezés a kéziratos kötetekbe lejegyzett összefoglalókat-emlékeztetőket általában nem tartalmazta. A levéltár plébániákra vonatkozó iratainak, ill. a plébániák kéziratos köteteinek együttes használatával tehát most kitűnő alkalom nyílik a helytörténetírásra.
A plébániák egyedi köteteit böngészve jól kirajzolódnak egy-egy település jellegzetességei. Bizonyos helyeken nagyon erős iskolai iratanyagot (iskolaszéki jegyzőkönyveket, tantestületi jegyzőkönyveket, esetleg iskolai anyakönyveket is) találunk, másutt több évtized tanyalátogatási naplóin akad meg a szemünk. Előfordul, hogy valahol több kötetben, vaskos protocollumokban vezették a feudális kor kéziratos egyházmegyei körleveleinek átírásait, másutt nem találunk hasonló forrást. Iratpusztulás sajnos már az elmúlt évtizedekben is előfordult, de a kép valójában sosem volt egységes, mindig voltak helyi különbségek, jellegzetességek. A gazdasági jellegű, tömeges források (egyházi adóívek, pénztárnaplók, alapítványi összegek kezelése) digitalizálásától általában eltekintettünk, csak néhány különleges, ill. régi darab esetében tettünk kivételt.