A kalocsai Főszékesegyház titulusváltásával kapcsolatos félreértéseket-tévedéseket tisztázó tanulmány Változott-e a kalocsai Főszékesegyház titulusa 1738-ban? címmel Tóth Tamás: Hungaria Rómából. Tanulmányok az új- és jelenkori magyar egyháztörténelemből c. kötetében, a Szent István Társulat kiadásában, Budapesten jelent meg 2021-ben (49-59.o.)
A tanulmány szövegét a szerző engedélyével, pdf formátumban tesszük elérhetővé-letölthetővé honlapunkon.
Részletek a tanulmányból: "Jelenkori történetírásunkban hosszabb ideje tartja magát az az elmélet, hogy az ősi, Szent István korában alapított kalocsai főszékesegyházat Szent Pálnak, a népek apostolának tiszteletére szentelték fel, és csupán a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye megújítója, Patachich Gábor érseksége idején, 1738-ban, a ma is ismert barokk érseki székesegyház megnyitásakor változtatták meg a titulust, akkor lett a Menynyekbe felvett Boldogságos Szűz Mária, vagyis Nagyboldogasszony a nevezetes templom patrónája. Ezt a feltevést erősíti többek között a Főszékesegyház történetét bemutató munkájában Winkler Pál kanonok, aki a kalocsai érseki levéltár igazgatója volt a múlt század elején, de ugyanezt olvassuk az ezredfordulón kiadott templomismertetőben, vagy a Magyar Katolikus Lexikon ide vonatkozó szócikkében. (...)
Délen, az egykori missziós területen fekvő bácsi katedrális védőszentje kétséget kizáróan mindig is a népek apostola, Szent Pál volt. Ugyan nem zárható ki teljesen, hogy ugyanazon egyházmegye két, kalocsai és bácsi főszékesegyházának ugyanaz lett volna a védőszentje, azonban ez semmiképp nem lett volna szokványos. Ez is azt valószínűsíti, hogy az északabbra fekvő érseki székesegyház patrónája már a középkorban is az Egyház életében kiemelt szerepet betöltő Szűz Mária lehetett. Az újkori források 1738 előtt is
Nagyboldogasszony-székesegyházról, valamint az ő oltalma alatt álló városról emlékeznek meg Kalocsán, továbbá hallgatnak a titulus esetleges megváltozásáról, és Katona István is egy Szent István alapította, a Mennyekbe felvett Szűz Mária tiszteletére épült templomról emlékezik meg, amit a második és a harmadik székesegyház tájolása is megerősít, valamint Kalocsa városában egy időben mindig csak egy Nagyboldogasszony-templom volt, Bácsott már volt egy Szent Pál-főszékesegyház. Mindezek azt a feltételezést erősítik, hogy akkor, amikor a török korban rommá lett érseki székesegyházról azt feltételezték, hogy az kezdettől fogva Szent Pál oltalma alatt álló bazilika lehetett, akkor a rendelkezésre álló igen kevés forrás alapján egyszerűen csak összekeverhették (először talán éppen Winkler Pál) a bácsi székesegyházzal. Bács vármegye, Bács városa és az ottani székesegyház kétséget kizáróan Szent Pál, a népek apostola oltalma alatt állt, míg a másik, kalocsai érseki bazilika búcsúját már a középkorban is augusztus 15-én, a Mennyekbe felvett Boldogságos Szűz Mária főünnepén ülték meg."