Tudomásunk szerint a mai napig nem készült teljes szövegű (vagyis az anyakönyvek valamennyi információját tartalmazó) történeti adatbázis magyarországi településről. Az 1990-es években már voltak ezzel kapcsolatos tervek, kísérletek (pl. Keszthely esetében), és hasonló törekvéseket moderált az ELTE elmúlt évben elhunyt tanára, Benda Gyula is. A kezdemények azonban befejezetlenek maradtak, és azóta sem hoztak nyilvánosságra eredményt, nem tettek hozzáférhetővé kész adatbázist. Családfakutatók időnként végeztek nagyobb adatgyűjtéseket egy-egy település (pl. Bácsalmás, Császártöltés, Gara, Nemesnádudvar, Mecseknádasd, Óbánya) esetében, de ezek inkább bővített névmutatóknak felelnek meg, melyek általában családkönyvek szerkesztésének-kiadásának céljából készültek, és nem tartalmazzák az anyakönyvek valamennyi információját, csak válogatnak a számukra legfontosabbakból. Ismereteink szerint a legnagyobb méretű – sajnos egyelőre még befejezetlen – anyakönyvi adatbázis a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban található, így a továbbiakban ezt a vállalkozást ismertetjük.
Levéltárunkban 1997-ben kezdtük meg Kalocsa és „szállásai” történeti anyakönyvi adatbázisának elkészítését. (A szállásokként érintett települések: Homokmégy, Szakmár, Alsómégy, Drágszél, Újtelek, Öregcsertő, melyek közül kettő, Homokmégy és Szakmár volt önálló anyakönyvezési hely a 19. század második felétől, az adatbázis természetesen ezeket a bejegyzéseket is tartalmazza.) Hat év alatt az 1700-1910 közötti időszak több mint 150 ezer anyakönyvi bejegyzését dolgoztuk fel Orbis adatbázis kezelő szoftver segítségével. Adatbázisunk az anyakönyvek valamennyi értelmezhető információját tartalmazza, felépítése tükrözi azok szerkezetét, és adatai sokoldalúan visszakereshetők. Munkánkat Kalocsa Város Önkormányzata támogatta, és NKÖM pályázati támogatásokat is nyertünk, mindösszesen 2 millió forint értékben. Jelenleg a 19. század első három évtizedének születési- és halotti anyakönyvei hiányoznak még, a házasságok feldolgozása már teljes. Kb. tízezer rekord bevitelével tehát befejeződhet a munka, és elkészülhet Magyarország első történeti anyakönyvi adatbázisa, mely egy város, pontosabban egy kisebb régió népességének adatait tartalmazza. A feldolgozást csak a katolikus anyakönyvek alapján végeztük, de ezen a területen igen kis arányban, inkább csak szórványként volt jelen más vallás az említett időszakban, így adatbázisunk lényegében lefedi a teljes népességet. A befejezetlen adatbázist egyelőre csak levéltárunkban, tudományos célból kutatták, és egy publikált elemzés készült a segítségével a 18. századi Kalocsáról (Lakatos Adél: Kalocsa lakossága a XVIII. századi anyakönyvek tükrében. In: Kalocsa történetéből. Szerk.: Koszta László, Kalocsa, 2000. 209-241.o.)
A kísérleti keretek között, elsőként vállalt feladat komoly munkát jelentett számunkra, melynek során természetesen értékes tapasztalatokat is szereztünk. Időközben kialakultak (ill. részben még kialakulóban vannak) a levéltári szakmában alkalmazható informatikai szabványok, jelentőset fejlődtek a szoftverek és hardverek, s az új lehetőségeknek megfelelően szükség volna a kalocsai anyakönyvi adatbázis átalakítására-konverziójára is. Az átalakítás egyrészt az Orbis szoftver cseréjéből állna (az Orbis az 1990-es évek elején írt, DIBASE alapú adatbázis kezelő program, melynek fejlesztése időközben megszűnt, és internetes szolgáltatásokra, valamint képek kezelésére sajnos alkalmatlan), másrészt pedig az anyakönyvi adatbázis további bővítésének-fejlesztésének lehetőségét is meg kellene teremtenünk, szervesen beágyazva a levéltár újonnan kialakított informatikai rendszerébe. Így épülhetnének rá ugyanis a későbbiekben az anyakönyvi adatokra a levéltár más értékes családtörténeti forrásai-dokumentumai, és így válna lehetségessé, hogy a feldolgozott anyakönyvi adatokhoz az eredeti bejegyzések képét is csatoljuk.
A kalocsai anyakönyvi adatbázis elkészítése, ill. közelgő befejezése szinte szükségszerűen felvetette számunkra a folytatás, a következő lépés lehetőségének mérlegelését. Kalocsa hazánk egyik jellegzetes, földrajzilag egységes tája, a Kalocsai Sárköz központja. A vízjárta, Duna menti táj jól körülhatárolható, közös életteret adott a fentebb már említett, vallásilag és etnikailag vegyes népességnek. E sokoldalúságra koncentrálva, valamennyi fellelhető anyakönyvi emléket feldolgozva páratlanul gazdag anyagot kapnánk, a vidék újkori benépesülésének és kétszáz éves fejlődésének-együttélésének dokumentumait. A kalocsai anyakönyvi adatbázis születése már önmagában is újdonságot jelent a hazai tudományos kutatások szempontjából, a sárközi adatbázis létrehozása azonban ehhez képest is nagymértékben megnövelné a felhasználás lehetőségeit. Európai mértékkel is modern, modell értékű vállalkozás volna, melynek jelentősége és hasznosulása túlmutatna országunk határain.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges