1945 – Az újrakezdés éve. Megindul a társadalom átalakítása, „elszabadul” a politikai rendőrség
január 1. Grősz érsek az érseki székházban vendégül látja ebédre az orosz városparancsnokot és kíséretét. A parancsnok kéri az esetleges katonai visszaélések jelzését, és orvoslásukat ígéri. Jóindulata jeléül egy működőképes rádiókészüléket ajándékoz az érseknek. Az orosz katonák önkényeskedésére és garázdálkodására ezután is bőséggel volt példa, s a tisztek-parancsnokok csak az esetek kis részében győzték a történteket jóvátenni. (G.)
január 12. P. Kerkai Jenő „Kalot-vezér” váratlanul meglátogatta Grősz érseket Kalocsán. Egy orosz katonai autó szállította. Kerkai a Kalot-munka elindítását és a Keresztény Demokrata Néppárt támogatását kérte az érsektől. (G.)
január 13. Életének 72., papságának 50. évében, Budán elhunyt Sikray-Kollmár Imre nyug. tábori lelkész, aki a fővárosi háborús cselekmények során sebesült meg. (1514/45. Körl.)
január 18. Fölszabadult a budapesti központi gettó. A becslések szerint kb. 70 ezer zsidó élte túl a gettót. Február 6-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályon kívül helyezte mindazon törvényeket és rendeleteket, amelyek a zsidókra nézve hátrányos megkülönböztetést tartalmaztak. (BM-GJ)
január 25. Délvidék. Grősz érsek körlevélben közli, hogy a bácsi érseki biztosi feladatkör megszűnésével, 1944. december 20-án Budánovich Lajos c. püspököt nevezte ki a Bácskai Apostoli Adminisztratúra általános helynökévé, felhatalmazva őt a szükséges joghatóságokkal. (142/45. Körl.)
január 30. Személyi változások. Poós Antal egészségügyi okokból lemondott a bácsbokodi plébániáról, helyére Cserháti György bajmoki plélbános kapott kinevezést vicarius oeconomusként. Dr. Gaál Gyula magyarkanizsai hitoktató Szakmárra kapott kisegítő lelkészi kinevezést, Kókai József káplán Mélykúton lett kisegítő lelkész. Áthelyezett káplánok: Schőnberger József Temerinből Tompára, Varga Imre Tompáról Baja-Szent Istvánra, Abonyi Pál szabadkai hitoktató Mélykútra kapott kinevezést. (147/45. Körl.)
január 31. Iskolaügy. Grősz érsek körlevélben szorgalmazza az iskolai oktatás működésének helyreállítását. Gyakorlati megoldásokat is javasol a tanítóhiány és egyéb problémák megoldására. A népiskolákban mind a nyolc osztály megnyitását előírja, 4-5 hónapos tanulmányi időre szabott tantervekkel. A nehéz körülmények között nyomatékosan hangsúlyozza az istentiszteletek látogatásának fontosságát. (156/45. Körl.)
január 31. Grősz érsek körlevélben kéri a Kalot helyi egyházi elnökeit a munka újrakezdésére, az egyesületi élet folytatására. A többi hitbuzgalmi és társadalmi egyesületek élete is megszervezendő. (146/45. Körl.)
január – Az egész hónap folyamán erős a szovjet katonai jelenlét Kalocsán. Hadifoglyok tömegeit hajtják át a városon, Budapest ostromával kapcsolatos csapatmozgások vannak, és szállásként az érseki székházat is többször igénybe veszik. (G.)
február 7. Életének 73., papságának 50. évében elhunyt Nikl Jenő, az egyházmegye papja. (163/45. Körl.)
február 24. Életének 59., papságának 34. évében elhunyt Finta János felsőhegyesi plébános. (Bácska) (635/45. Körl.)
február 26. Iskolaügy. Újabb körlevéli sürgetés történik az iskolai oktatás beindítására, a kapcsolódó minisztériumi rendelet szövegének teljes közlésével. Az iskolaév befejezését július 14-re tűzik ki. A tantervben mértékletesnek kell lenni, nem szabad a teljes tanagyagot követelni, figyelembe kell venni a rövidebb tanévet, és a lényegre kell koncentrálni. (254/45. Körl.)
március 15. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben elrendelte a 100 holdon felüli birtokok, köztük az egyházi birtokok kisajátítását és kiosztását, kártalanítást ígérve. (BM-GJ)
március 22. Anyagiak. Tekintettel a papság és az egyházi alkalmazottak nehezebb megélhetési viszonyaira, Grősz érsek engedélyt adott a stóladíjaszabás 100 %-os emeléséhez. Az emelt díjazás bevezetését nem rendelte el kötelezően, helyenként figyelembe vehetik a lakosság lehetőségeit, viszont espereskerületenként egységes eljárást javasol a körlevél. (245/45. Körl.)
március 29. Életének 61. évében, Esztergomban elhunyt Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek. (BM-GJ)
április 1. Sopronban, a szovjet csapatok benyomulása révén kiszabadult fogságából Mindszenty József veszprémi és Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök, akiket a nyilasok börtönöztek be. (BM-GJ)
április 2. Életének 90, papságának 65. évében, Baján elhunyt Holtzinger József nyug. nagybaracskai plébános, a Főegyházmegye nesztora. (324/45. Körl.)
április 4. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság, pontosabban annak szovjet vezetősége követelésére megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és az Apostoli Szentszék között, Angelo Rotta pápai nunciust kiutasították Magyarországról. A döntést azzal indokolták, hogy a nyilas hatalomátvétel után is működött a nunciatúra, s a hatalommal érintkezve de facto elismerte azt. (BM-GJ)
április 5. Grősz József kalocsai érsek a kormány tagjainál beadványban tiltakozott a földreformrendelet „törvénytelensége miatt és az egyházra sérelmes intézkedései ellen”. (BM-GJ)
április 16. Személyi változások. Mészáros Béla felmentésével Garai Béla, Baja-belvárosi plébános, a bajai kerület esperesi megbízatását kapta. Szommer Károly magyarkanizsai plébános kisegítő lett Sükösdön. Dr. Miklós István hitoktató Csengődön lett káplán, Kertész József zsablyai adminisztrátor pedig Bátyára kapott kisegítői megbízatást. Berencz Ádám succentor a főszékesegyház sekrestye-igazgatója lett Teész Imre helyett. Milla Frigyes kisegítő lelkész lett Vaskúton, Jánoshegyi István káplán Baja-Szent Szívből Csikériára, Bagó István hitoktató-káplán Baja-Szent Szív plébániára, Asztalos Farkas Mihály hitoktató-káplán Baja-Belvárosba, Lémajer Béla pedig hitoktatóként Bajára kapott kinevezést. (374/45. Körl.)
április 30. Grősz érsek Mindszenty József püspökkel a miniszterelnöknél járt Budapesten, különféle kérelmek és előterjesztések ügyében (letartóztatott papok, katolikus napilap, deportálások, kiutasított magyarok, magyarhű németek, autóengedély). Grősz érsek néhány napon át Budapesten maradt. (G.)
május 5. Névváltozás. Schneider Ferenc bácsalmási plébános nevét a Belügyminisztérium engedélyével Szentmihályira változtatta. (526/45. Körl.)
május 5. Grősz érsek távollétében, Kalocsán letartóztatták Sztrilich Károly érseki szertartót egy kijelentése miatt, amely a Szent Margit leánykörben hangzott el. Sztrilich a vád szerint úgy fogalmazott, hogy nem tisztességes az a lány, aki a május 1-jei ünnepségen részt vesz, és kifogásolta egy olyan lány magatartását, aki korábban napi áldozó volt, és végül csak polgári házasságot kötött (ekkor már rendőrségi tisztviselőnőként dolgozott). Grősz érsek eredménytelenül kérte Kalocsán szertartója szabadon bocsátását, a politikai rendőrség május 15-én Budapestre, az Andrássy út 60. alá szállította. „Szegény Karcsi!” – írta az érsek naplójába. (G.)
május 19. Délvidék. Körlevéli közlés erősíti meg nyolc bácskai plébános halálhírét, akik a korábbi bácskai vérengzések alkalmával, tragikusan hunytak el: Virág István horgosi, Werner Mihály martonosi, Szabó Dénes tótfalusi, Varga Lajos moholi, Dr. Takács Ferenc péterrévei, Petrányi Ferenc óbecsei, Berger Antal tavankúti plébánosok, valamint Plank Ferenc ősziváci adminisztrátor neve szerepel. (633/45. Körl.)
május 22. Anyagiak. Grősz érsek körlevelében jelzi, hogy benyújtotta az Érseki Hatóság igénylését az illetékes Községi Földigénylő Bizottságokhoz a kegyúri terhek megváltása címén megfelelő mezőgazdasági ingatlanok kihasítására. Erre a nagybirtokrendszer megszüntetéséről szóló rendelet ad lehetőséget. Több helyről jelentették, hogy a 100 k. holdon aluli, különböző jogi természetű egyházi ingatlanokat is részben vagy egészben igénybe vették és fölosztották. Mivel ez az eljárás nem jogszerű, az érsek a hasonló esetekben tiltakozást és fellebbezést javasol a vármegyei Földbirtokrendező Tanácsnál. A különböző célú, alapítványi egyházi ingatlanok (pl. plébánosi, kántori, tanítói, harangozói javadalmi föld, templom, iskola alapítványi föld stb.) ugyanis nem összevonhatók, más-más jogi természetűek és önmagukban bírálandók el. (653/45. Körl.)
május 23. Kétnapos utazás után (éjszaka a tassi plébánián) Grősz érsek lovas fogattal Budapestre érkezett, ahol a következő napokban püspökkari tanácskozás volt, és különböző tárgyalásokon, találkozókon vett részt. (G.)
május 24. Püspökkari. A püspöki kar körlevelében örömét fejezte ki a békés építőmunka megindulása felett, és reményének adott hangot a vallás-erkölcsi élet megújulására vonatkozóan. Mivel a hívek nagylelkűségében bízva elfogadták a földreformot, azt kívánták: „Adja Isten, hogy az új birtokosok boldogsága vigasztalja az egyházat veszteségéért és gondjaiért.” (SzK)
május 26. Schőnfeld amerikai követ fogadta Grősz érseket és kíséretét a püspöki kar képviseletében. Grősz hangsúlyozta, hogy a nehéz helyzetben a nép igényelné papjai útmutatását, ennek ellenére a püspökök papjaikkal közlekedési nehézségek miatt alig tudnak érintkezni, hónapok óta hiába sürgetik egy katolikus napilap engedélyezését, a politikai rendőrség papokat és világi vezető embereket terrorizál, letartóztatja és sokszor brutálisan bántalmazza őket, és ezzel lehetetlenné tesz minden szabadabb véleménynyilvánítást. Az érsek kifejtette, hogy politikailag a demokratikus elv megcsúfolását tapasztalta. Ennek jelei, hogy a nép megkérdezése nélkül hajtanak végre mélyreható reformokat, elfojtják az emberi szabadságjogokat a politikai rendőrség brutális terrorjával, a polgári lakosságot minden tervszerűség nélkül deportálják, összefogdosva az embereket. Ugyanezen a napon Grősz érsek Ravasz László református püspökkel és báró Radvánszky evangélikus főfelügyelővel is találkozott, és felkereste Puskin orosz követet is, aki szintén szívélyesen fogadta. Az érsek megköszönte a jóindulatot, amit az orosz katonai parancsnokságok részéről tapasztalt egyházi vonatkozásban, és megemlítette, hogy Kalocsán egészen jó volt a helyzet az orosz parancsnokság idején, az ő eltávozásukkal viszont megkezdődött a politikai rendőrség terrorja. (G.)
május 27. Grősz érsek részt vett Bajcsy-Zsilinszky Endre temetési szertartásán az Országház téren, Budapesten. (G.)
május 28. Grősz érsek másfél órán át tárgyalt az angol követtel, és a püspöki kar nevében memorandumot adott át a miniszterelnöknek, kérve őt, hogy a kormány vessen véget a terrornak, és tegye lehetővé, hogy minten tisztességes ember nyugodt légkörben munkálhassa a jövőt. Grősz naplója szerint a miniszterelnök erősen kifakadt a politikai rendőrség ellen, és megígérte, hogy a belügyminisztérium illetékes ügyosztályán rendet teremt. Grősz érsek ezután felkereste a budapesti főkapitányt, és neki is elpanaszolta Sztrilich szertartó esetét. Kiderült, hogy az orosz követ is érdeklődött az ügyben, így Sztrilich végül néhány órán belül szabadult.(G.)
június 8. Életének 66, papságának 43. évében, Baján elhunyt Szabó Árpád nyug. dávodi plébános. (905/45. Körl.)
június 13. Délvidék. Az Apostoli Szentszék intézkedése révén Budanovich Lajos c. püspök, a Bácsi Apostoli Adminisztratúra általános helynöke újra teljes jogú kormányzó lett. Haláláig, 1958-ig vezette az Apostoli Kormányzóságot. (T.T.)
június 20. Körlevéli híradás szerint életének 37., papságának 15. évében, a bajai kórházban elhunyt Majoros István újpalánkai adminisztrátor. Halálának pontos idejét a körlevél nem közölte. (Bácska) (906/45. Körl.)
június 21. Egyházszervezés. Grősz érsek véglegesíti az alsómégyi helyi káplánságot, helybenlakási kötelezettséggel és önálló anyakönyvezéssel. (779/45. Körl.)
június 22. Személyi változások: Hrubiány András Garán, Molnár Gábor Pál Hercegszántón lett segédlelkész. Kápláni kinevezést kaptak: Dr. Rózsahegyi György Homokmégyen, Anisich Jenő Dusnokon, Makra Gyula Mélykúton, Tóth István Dávodon. Segédlelkészek: Gärtner János Nemesnádudvaron, Marjai Dezső Foktőn, Fernbach Péter Csávolyon. Monostori Pált saját kérésére laikus státusba helyezték. (63645. Körl.)
június 25. Grősz érsek körlevelében megszünteti a háború idejére előírt imádságot, de kéri, hogy „ne szűnjünk meg hősi halottainkért s a háború élő áldozataiért, főként távollevő véreink hazatéréséért buzgón és sokat imádkozni.” (1129/45. Körl.)
június 26. Délelőtt tanúként idézték be a politikai rendőrségre Dr. Kerner István kanonok, szemináriumi rektort és Dr. Belon Gellért spirituális, teológiai tanárt. Végül mindkettőjüket letartóztatták. (G.)
június 27. Anyagiak. Tekintettel a súlyosbodó gazdasági helyzetre, Grősz érsek engedélyt ad a plébánosoknak, hogy saját hatáskörükben, szükség szerint állapítsák meg a stólát, az emelések azonban lehetőség szerint espereskerületenként egységesen történjenek. Lehetséges megoldásként engedélyezi a stóla természetbeni fizetését is, amely a hívek részéről önkéntesen szolgáltatható, arra kötelezni őket nem lehet. (1111/45. Körl.)
július 2. Anyagiak. Grősz érsek körlevelében újra részletes tájékoztatást ad a földreformmal kapcsolatos egyházi ügyekről. Előző körlevéli közlésére hivatkozva megerősíti, hogy a 100 k. hold alatti egyházi ingatlanokra a kisajátítási és megváltási rendeletek nem vonatkoznak. Tájékoztat arról, hogy a kegyúri terhek megváltása céljából beadott földigénylő kérelmére még nem adtak választ a helybéli földigénylő bizottságok. Kéri a helyi plébánosokat, hogy ők is érdeklődjenek, és sürgessék az ügyet. Az érsek kéri papságát, hogy az egyházi érdekek védelmére a törvényes keretek között mindent tegyenek meg. (1199/45. Körl.)
július 8. Grősz érsek Kalocsán meglátogatta június 26-án letartóztatott két papját, Dr. Kerner Istvánt és Dr. Belon Gellértet az ügyészségi fogházban. A körülményekhez képest jól voltak. Az érsek szerette volna elérni, hogy ne internálják őket Kecskemétre, „ahol a német koncentrációs táborokat megszégyenítő kegyetlenséggel bánnak a lefogott papokkal”. Ezért inkább nem éltek szabadlábra helyezésük lehetőségével a tárgyalásuk előtt. (G.)
július 14. Névváltozás. Kiefer János hitoktató-káplán családi nevét belügyminisztériumi engedéllyel Kékesire változtatta. (1289/45. Körl.)
július 15. Papszentelés. Grősz érsek áldozópappá szentelte Kopasz Károlyt és Mihály Ferencet. (1544/45. Körl.)
július 15. Életének 55., papságának 32. évében, a mitrovicei börtönben elhunyt Haug Antal csonoplyai plébános. (Bácska) (1872/45. Körl.)
július 17-29. Grősz érsek Budapesten tartózkodik, püspökkari ügyeket intéz, politikusokkal és követekkel tárgyal. Az érsek lovas fogattal utazott, az út a kocsi rossz állapota, a kerék melegedése miatt két napig tartott. (G.)
július 25. Délvidék. Körlevéli közlés a szabadkai helynökség által elrendelt személyi változásokról. Mintegy 30 plébános és 15 káplán váltott szolgálati helyet, ami jelentős mozgásnak nevezhető. Közlés történik a deportált, ill. bebörtönzött bácskai egyházi személyekről is, névsoruk a következő: Halter János, Moschina András, Wasmer József, Scherer Lőrinc, Kopping Gáspár, Buschbacher József, Grieser János, Haug Antal, Eichinger János, Svraka Ferenc, Unterreiner Károly. Hét bácskai plébánia maradt lelkész nélkül. (1483/45. Körl.)
július 25. Körlevéli közlés a Főegyházmegye eltűnt, ill. ismeretlen helyen tartózkodó papjairól, a névsor a következő: Gál Károly, Porvay János, Jávor Ferenc, Czódor István , Bene László, Csóti Gergely, Iványi András, Zimándi Zoltán, Ruszthy Pál, Kováts László (az eddig felsorolt személyek tábori lelkészek voltak), és Blaskovich István, Haltmayer Ferenc, Eichinger Jakab, Ábel Ádám, Raab Sándor, Ott György, Schwerer Imre, Dr. Koráni Elemér, Pecze János, Werni Sebestyén, Bohnert Péter, akik a háború szörnyűségei közepette menekültek el szolgálati helyükről. Az érsek kérte a papságot, hogy ha bármilyen információja van az említett személyekről, haladéktalanul jelentse az Érseki Hatóságnak. (1484/45. Körl.)
július 25. Délvidék. Újabb, kiegészítő körlevéli közlés a bácskai vérengzések alkalmával elhunyt papokról, a névsor a következő: Weinert Péter palánkai, Köves István mozsori, Dupp Bálint csúrogi plébánosok és Novotny József palonai káplán. (1482/45. Körl.)
július 31. Iskolaügy. Grősz érsek nyomatékosan felhívja a joghatósága alá tartozó iskolaszékek, tanárok és tanítók figyelmét, hogy a kat. iskolák tankönyveinek kiadása, felülvizsgálata, ill. az ezek iránti rendelkezés a püspöki kar hatáskörébe tartozik. A katolikus iskolákban rendelkezési joggal csakis az illetékes egyházi tanügyi hatóságok bírnak. Az állami tanügyi hatóságok gyakorolják a törvényben biztosított felügyeleti jogukat. Más hatóságok, szervek vagy pártok iskoláinkra vonatkozólag semmiféle joghatósággal nem rendelkeznek. (737/45. Körl.)
augusztus 16. XII. Pius pápa államtitkársága levélben értesítette Grősz József kalocsai érseket, hogy Mindszenty József veszprémi püspököt esztergomi érsekké, Bánáss László debreceni plébánost veszprémi apostoli kormányzónak nevezte ki. (BM-GJ)
augusztus 20. Amerikai közreműködéssel, váratlanul hazaszállítják Salzburgból a Szent Jobbot. A hírre 120 ezren gyűltek össze a Szent István bazilikánál, a tömeg az amerikaiakat éljenezte. A körmenet után 8-10 ezren vonultak az amerikai követség elé. (G.)
augusztus 31. Iskolaügy. Tekintettel arra, hogy az 1945/46-os tanévben fűtőanyag hiánya miatt előreláthatólag hosszabb időre szüneteltetni kell a tanítást, Grősz érsek elrendelte, hogy a joghatósága alá tartozó népiskolákban egy időpontban kezdődjék meg a tanítás az alsó- és felső tagozatokban. A felső tagozatok egyébként később kezdtek volna, az őszi munkákra való tekintettel. Most a kimaradást csak nagyon indokolt esetben, egyéni elbírálással javasolta engedélyezni az érsek. (1010/45. Körl.)
augusztus 31. Életének 73., papságának 49. évében, a bajai kórházban elhunyt Agatity Boldizsár nemesmiliticsi plébános. (Bácska) (1703/45. Körl.)
szeptember 1. Körlevéli közlés az egyházi személyek igazolásáról. Minisztériumi megkeresésre, a püspöki karral egyetértésben Grősz érsek is elrendelte a főegyházmegye egyházi személyeinek és alkalmazottainak igazoltatását. Az érintett személyeknek szeptember 20-ig kellett nyilatkozniuk a feltett kérdésekre (korábbi politikai-közéleti tevékenységre, aktivitásra, a zsidótörvényekkel kapcsolatos magatartásra, valamint szolgálati hely elhagyására vonatkozóan), s az igazolás egy külön e célra alakult egyházi igazoló bizottság előtt történt, Kalocsán. A nyilatkozatokat az espereseknek kellett egybegyűjteni és Kalocsára beküldeni. (1831/45. Körl.)
szeptember 2. Kinevezés. Dr. Bárd János, egyetemi magántanár, a kalocsai érseki líceum tanára érseki tanácsosi kinevezést kapott. (1757/45. Körl.)
szeptember 2. Grősz érsek részletes jelentést ír a Szentatyának az ország és a katolikus egyház helyzetéről. (G.)
szeptember 7. Névváltozás. Mehringer Sándor nemesnádudvari plébános családi nevét belügyminisztériumi engedéllyel Mátraira változtatta. (1920/45. Körl.)
szeptember 8. Grősz érsek kétnapos, kalandos utazás végén Veszprémbe érkezett, és este két órán át tárgyalt Mindszenty püspökkel. Közölte vele Róma szándékát, és kérte beleegyezését az esztergomi érseki kinevezéshez. Mindszenty az érsek győzködése ellenére sem mondott azonnal igent, 48 óra gondolkodási időt kért, s ehhez másnap is ragaszkodott. Grősz érsek így tovább utazott Budapestre. (G.)
szeptember 14. Grősz érsek megkapta Mindszenty írásos beleegyezését, és ezt követően publikálta prímási kinevezését. Naplójában megjegyezte, hogy a kinevezés híre sajnos már hamarabb kiszivárgott, a Magyar Nemzet már néhány nappal azelőtt leközölte. (G.)
szeptember 15. Személyi változások: Berencz Ádám érseki tanácsos, főszékesegyházi sekrestye-igazgató hitoktatói kinevezést kapott az iskolanővérek kalocsai iskolájába. Gärtner János vaskúti kisegítő lelkész lett. Hitoktatói kinevezést kaptak: Dr. Bagó István a bajai tanítóképzőbe, Jánoshegyi István a bajai elemi iskolákba, Soproni János Bácsalmásra. Kápláni dispositiok: Jánoshegyi István Baja-Szent Szív, Kopasz János Csikéria, Schmidt István Katymár, Soproni János Bácsalmás, Szekulity István Bácsalmás, Dr. Bohner György Csávoly, Fernbach Péter Csátalja, Legler Antal Gara, Krix István Vaskút, Dr. Papp Imre Kiskőrös, Faddi József Bátya, Dr. Rózsahegyi György Kelebia-Krisztus Király, Mihály Ferenc újmisés Fajsz, Kopasz Károly újmisés Nagybaracska. A Főegyházmegye szolgálatából ideiglenesen a veszprémi egyházmegyébe elbocsátották a következő személyeket: Gajdos István, Gärtner Mihály és Kertész József. Teész Imrét saját kérésére felmentették praebendátusi megbízatásából, és a székesfehérvári egyházmegyébe elbocsátották. Tanulmányokat folytatnak Budapesten: Prokop Péter és Tamás Péter, Szegeden Mészáros Armand. Az egyházmegyén kívüli szolgálatban állnak: Bólya Mihály, Lémájer Béla, Milla Frigyes, Tománovits György, Tóth János és Kékesi János. A szabadkai helynökségtől érkezett hír szerint Dunacséb plébániája üres, mert Nuszpl János plébános börtönben van. (1861/45. Körl.)
szeptember 15. Anyagiak. Az átmenetileg minden jövedelem nélkül maradt szeminárium részére az egyes plébániáktól terményeket kérnek, hogy a papképzés zavartalanul folytatódhassék. (2025/45. Körl.)
szeptember 16. Kihirdették az 1945:VI. törvénycikket A nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhöz juttatása tárgyában kiadott kormányrendelet törvényre emeléséről. XII. Pius pápa e napon értesítette Mindszenty kinevezéséről az állami szerveket, a kinevezési bulla végül 1945. október 2-án kelt. (BM-GJ)
szeptember 20. Körlevéli közlés a nemzetiségi nyelvek használatáról vallási ténykedéseknél. Grősz érsek felhívta papjai figyelmét, hogy a templomi nyelvhasználatba semmiféle hatósági szervnek, pártnak, testületnek vagy magánszemélynek nincs joga az Érseki Hatóság engedélye nélkül változtatást eszközölni. Az elmúlt időkben történt illetéktelen változtatásokat az érsek hatálytalanította. Ha a nyelvrenden telepítés vagy más okok miatt változtatás szükséges, az érdekelt plébánosok tegyenek erre vonatkozó előterjesztést. (2070/45. Körl.)
szeptember 20. Hitoktatás. Körlevéli közlés a hitoktatás ellátásáról és szakfelügyeletéről. A hitoktatás felügyeletét a Főegyházmegyei Tanfelügyelőség végzi, a közvetlen felügyeletet alapfokon, az általános iskolákban a plébánosok, a középfokú intézményekben pedig kinevezett érseki biztosok látják el. Ők látogatják a hitoktatók óráit, véleményezik a helyi tanmeneteket, és jelentéseket írnak a Főtanfelügyelőségnek. A körlevél felsorolta az egyes középfokú intézményekbe kinevezett érseki biztosok nevét is. (1152, 1180/45. Körl.)
szeptember 20. Grősz érsek Bácsalmáson részt vett az egyházközségi nap programján, másnap Bácsalmás-Szőlőkben misézett. Bácsalmáson ekkor kezdték meg a bácskai és bánáti németek ideiglenes elszállásolását, az érsek szóhasználata szerint „a megszokott embertelen módon”. (G.)
szeptember 22. Hetilap ajánlása. Grősz érsek kéri a papságot, hogy segítse az Actio Catholica Országos Elnöksége új katolikus hetilapja, az Új Ember terjesztését. (1645/45. Körl.)
szeptember 30. Püspökkari. Grősz József kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke A magyar iskola is adja meg Istennek, ami az Istené! címmel a katolikus magyar iskolák védelmében cikket jelentetett meg az Új Emberben. Nem sokkal korábban a püspöki kar körlevélben rendelkezett a meglévő népiskolák általános iskolává történő átszervezéséről. (BM-GJ)
október 17. Püspökkari. A katolikus püspöki kar pásztorlevélben emelte föl szavát az elhurcoltak, hadifoglyok, internáltak érdekében, és tiltakozott a magyarországi németekkel szemben alkalmazott kollektív megtorlás ellen. Ugyanekkor a konferencia döntött a Katolikus Szülők Vallásos Szövetségének iskolánként való létrehozása mellett. (BM-GJ)
október 25. Iskolaügy. Körlevéli közlés a tanulóifjúság pártpolitikai élettől való távoltartása ügyében. Minisztertanácsi rendelet tiltotta meg, hogy iskolák tanulói politikai pártok tagjai legyenek. A tanulók az iskolán kívüli egyesületekbe sem léphettek be. Grősz érsek ezen kívül szükségesnek látta, hogy az ifjúságot távol tartsák minden nem szorosan iskolai élethez kapcsolódó rendezvénytől, kivonulástól, díszgyűléstől. (1483/45. Körl.)
október 30. Egyházszervezés. Grősz érsek helyi káplánságokat szervezett, és azokat helyben lakó lelkésszel töltötte be a következő helyeken: Antallapos (borotai lelkészséghez tartozóan), Csalapuszta (Császártöltés), Érsekharta (Állampuszta), Harta (Állampuszta), Ordas (Dunaszentbenedek), Kecskés (Felsőterézhalom). Valamennyi helyi káplánságon önálló anyakönyvezésbe kezdtek. Grősz érsek kérte a plébániák segítségét felszerelésük biztosításában. (2489/45. Körl.)
november 7. Személyi változások: Dr. Dudás István mélykúti, Murányi Péter szakmári plébánosi kinevezést kapott. Vicarius oeconomus kinevezést kaptak: Berta Imre Akasztó, Bíró László Felsőterézhalom, Mihályfi János Foktő. Csizofszky István vicarius adjutor Szeremlén. Helyi káplánok lettek: Dr. Gaál Gyula Harta, Szabolcs Ferenc Szentkata, Fényi János Csalapuszta, Müller Antal Antallapos, Nagy Ferenc Érsekharta, Bittermann József Ordas, Molnár Gábor Pál Kecskés. Kápláni áthelyezést kapott Dr. Papp Imre Kiskőrösről Jánoshalmára. Betegszabadságon: Dr. Tamás József bajai hittanár. Kapocs Nándor a Kalocsai Iskolanővérek Szent Szív Otthonába (Kalocsa), Máthis Kálmán pedig a bajai kórházba kapott lelkészi kinevezést. Sztrilich Károly érseki szertartó az egyházmegyei Actio Catholica titkára lett. (2571/45. Körl.)
november 7. Személyi változás. Az ismeretlen helyen tartózkodó Marjai Dezső érsekhartai helyi káplánt engedetlenség miatt felfüggesztette Grősz érsek papi hivatalából. (2580/45. Körl.)
november 27. Grősz érsek engedélyezi, hogy azokon a helyeken, ahol még nem állt helyre a közbiztonság, az éjféli misét hamarabb, a délutáni órákban tartsák. (2834/45. Körl.)
december 6. Személyi változások. Vicarius oeconomus lett Csizofszky István Szeremlén és Hrubiány András Garán. Schwerer Imre korábbi bácsföldvári plébános segédlelkészként Nemesnádudvarra került. Kókai József káplánt Mélykútról Bátyára helyzeték. Borsai István szeremlei vicarius oeconomus nyugdíjba került. (2903/45. Körl.)
december 8. XII. Pius pápa Rómában magánkihallgatáson fogadta Mindszenty József esztergomi érseket, aki a győri és veszprémi püspöki székek betöltése ügyében utazott Rómába, és ott három hetet tartózkodott. (BM-GJ)
december 8. Grősz érsek feljegyzi naplójában, hogy az év során az oroszok Kalocsán hét hónapig használták a kisszemináriumot és a belvárosi iskolát, és három hónapig a nagyszemináriumot és a jószágigazgatóságot. Ők használták az érsekség tulajdonát képező rendőrségi épületet is. (G.)
december 10. Körlevelében Grősz érsek szorgalmazta a plébániai Historia domusok vezetését. Elrendelte a hiányzó részek utólagos pótlását, különös tekintettel a háborús időkben történtekre (kitérve a háborús károkra, veszteségekre). Az espereseknek előírta a Historia domusok megfelelő vezetésének rendszeres ellenőrzését. (2929/45. Körl.)
december 10. A Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Társulat felújítása. 1845. január 25-én alakult meg Kalocsán, az akkori plébániatemplomban a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Társulata. Évtizedekig virágzott és húszezernél több tagja volt. A plébániatemplom lebontásával (1878 után) hanyatlásnak indult. Grősz érsek engedélyezte a Társulat felújítását és működését a kalocsai zárdatemplomban. A Társulatot a papság figyelmébe ajánlotta. (2835/45. Körl.)
december 11. Címek, kitüntetések. Garai Béla Baja-belvárosi plébános Szent Mártonról nevezett Felső-Adorjáni, Dr. Horváth Alajos mesterkanonok, Kalocsa-belvárosi plébános pedig Zenta melletti Salamoni apáti címet (abbas Salamonis juxta Zenta) kaptak. Kitüntetett, szombathelyi egyházmegyés papok: Geiszlinger Béla titeli préposti (S. Sapientiae de Titel), Dr. Sághy Elek (az érseki javak kezelője) szentfülöpi apáti (S. Philippi de Szentfülöp) címet kaptak. (2939/45. Körl.)
december 12. Kinevezések. Espereskerületi jegyzők kinevezése, vörös öv viselésének jogosultságával: Kalocsai kerületben Tóth Mihály homokmégyi pléb., géderlaki kerületben Kulcsár János dunapataji pléb, keceli kerületben Vorák Lajos soltszentimrei pléb., miskei kerületben Kovács Ferenc fajszi pléb., bajai kerületben Flach András Baja-Szent József-i pléb., garai kerületben Tóth Tivadar nagybaracskai pléb., hajósi kerületben Mátrai Sándor nemesnádudvari pléb., bácsalmási kerületben Wildmann Gyula kunbajai pléb., bácsbokodi kerületben Szöllősy János tataházi pléb., jánoshalmi kerületben Máhig Ervin rémi pléb., a mélykúti kerületben pedig Csiszár Géza kelebiai (Krisztus Király) pléb. kaptak kinevezést. (2836/45. Körl.)
december 18. „Csak egy csomagot a pesti éhezőknek” jelmondattal a budapesti Karitász számára gyűjtöttek az egyházmegye plébániáin. (2983/45. Körl.)
december 24. Egyesületek. Dél-Pest vármegye főkapitánya a KALOT működését 1945 júliusában betiltotta a vármegye területén. A jogtalan határozat ellen Grősz érsek panasszal fordult a belügyminiszterhez, aki a panasznak helyt adott, s a főkapitányi határozatot megsemmisítette. Hasonló támadás érte az 1899-ben alakult Kalocsai Keresztény Munkásegyletet is, melyet egy párt neve alatt összehívott, nyári közgyűlésen jogtalanul feloszlattak. Az érseki panasznak a belügyminisztériumban ez alkalommal is helyt adtak, hiszen a feloszlató határozatot zömmel olyan személyek hozták, akik nem is voltak tagjai az egyesületnek. Az 1904-ben alapított Kalocsai Katolikus Földmíves Ifjúsági Egyesületet Kalocsa város polgármestere 1945 júniusában oszlatta fel, vagyonát lefoglalva, azzal az indoklással, hogy az új, demokratikus Magyarországon elég egy átfogó ifjúsági egyesület, s ez a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ), minden más egyesület létjogosultsága megszűnt. A belügyminiszter elismerte, hogy a polgármester túllépte törvényes hatáskörét, az egyesületek feloszlatásának joga miniszteri hatáskörbe tartozik. Grősz érsek ezeket a túlkapásokat azért hozta nyilvánosságra, hogy hasonló esetekben a védekezést segítse. (3046, 3047, 3048/45. Körl.)