1947- Lelki megújulás: a Boldogasszony éve
január 6. Újévi körlevelében Grősz érsek részletesen kitért a katolikus iskolaügy helyzetére, jelezve a problémákat és az eredményeket. Jelezte, hogy az elmúlt év során a katolikus közösségek 15 új iskolát alapítottak az egyházmegyében, melyek közül miniszteri hozzájárulást is kaptak a következők: Akasztó-Ökördipuszta, Bácsalmás-Juliskaháza, Bácsborsód-Veszettkút, Bátya-Oroszpuszta, Császártöltés-Középcsala, Dunapataj-Örjeg, Dusnok-Borososhát-Izsákpuszta, Harta, Harta-Dunatetétlen, Harta-Érsekszentkirály, Kisszállás-Tompamajor, Uszód-Újmajor. Az év során az egyházmegyében 210 új tanítói állást is szerveztek, melyek közül 33 kapta meg a minisztériumi hozzájárulást. Mindezzel az állami rendeleteknek és az új igényeknek igyekeztek megfelelni. A délszláv (illyr) nyelvű településeken az állam 10 új iskolát nyitott, két helyen pedig általános iskolákat vezetett be, meghagyva a korábbi katolikus iskolákat. Itt valamennyi új iskola állami jellegű lett, a folyamat nyilvánvalóan az egyházi iskolák ellen hat, de nem volt mód megakadályozni. Grősz érsek kitért az egyházi egyesületek üldözésére is, feloszlatásukat igazságtalanságnak minősítve. Nyilvánvaló, hogy a feloszlatott egyházi szervezetek nem politikai jellegűek voltak, tevékenységük kulturális-lelki jellegű volt, mellyel sokkal inkább pozitív gazdasági-társadalmi hatást gyakoroltak. Az egyházi szervezetekkel kapcsolatos nyomás hátterében az érsek szerint az állhat, hogy az újonnan alapított baloldali szervezetek így próbálnak meg székházakhoz, infrastruktúrához jutni. Az elmúlt évben felállított lelkészségek megszervezését Grősz érsek a megváltozott földbirtokviszonyokkal indokolta, így került sor Dunatetétlen, Érsekhalma, Kecel-Újfalu, Szarkás és Nagybócsa helyi lelkészségek (capellania localis) létrehozására. (100/47. Körl.)
január 11. Egyesületek. Grősz érsek felállította az Actio Catholica Női Titkárságát Kalocsán, melynek vezetésével Csernák Lucia egyházközségi nővért bízta meg. Feladata a főegyházmegyei nőegyletek tevékenységének felügyelete-irányítása volt. (111/47. Körl.)
január 17. Egyesületek. Az újjáalakult Katolikus Népszövetséget ajánlja Grősz érsek a papság és a hívek figyelmébe, mely egykor 300 ezer tagjával hazánk legnagyobb szervezete volt. Céljait, a katolikus társadalmi, kulturális és politikai öntudat megerősítését az érsek különösen is időszerűnek érezte. (169/47. Körl.)
január 17. Személyi változások. A bácsbokodi kerület esperese Ternay György csávolyi plébános helyett Szöllősy János tataházi plébános lett. Dr. Ijjas József pápai prelátus, dusnoki vicarius oeconomus Kalocsa-Szent Imre plébánosa lett. Szabó András soltvadkerti káplán Csengődre került káplán-hitoktatónak. Krix István kinevezett csengődi káplán betegállományba került. (171/47. Körl.)
január 22. Grősz érsek körlevelében közli papjaival, hogy az év tavaszán az espereskerületi gyűlések (ún. koronák) helyett papi tanácskozmányokat fognak tartani, az érsek személyes részvételével, az egyházmegye öt pontján összegyűlve. A helyszínek Baja, Bácsalmás, Jánoshalma, Kalocsa és Kiskőrös lesznek. Az időpontokat később jelzik. (283/47. Körl.)
január 25. Életének 75., papságának 50. évében, Paripáson elhunyt Dr. Resch Ignác nyug dunacsébi plébános. (Bácska) (554/47. Körl.)
február 6. Grősz érsek a Szentatyától nyert felhatalmazás alapján a főegyházmegye egész területére teljes felmentést adott a böjt és a hústilalom alól, hamvazószerda és nagypéntek kivételével, mely továbbra is szigorú böjti nap maradt. Az érseki rendelet visszavonásig volt érvényes. (Korábban a nagyböjti időszak valamennyi hétköznapja ún. enyhített böjti nap volt, napi egyszeri jóllakással, és ehhez jött hozzá a pénteki hústilalom is.) Grősz érsek rendelkezését nem indokolta, de kívánatosnak tartotta, hogy a hívek gyakorolják az önmegtagadás és engesztelés különféle módjait, pl. legyenek a betegek és szűkölködők támogatására és imádkozzanak rendszeresen, hogy a böjti időszak lelki értékei ne menjenek veszendőbe. (408/47. Körl.)
február 7. „Csak egy csomagot a pesti éhezőknek” elnevezésű Karitász gyűjtés-mozgalom elmúlt évi adatai alapján a főegyházmegye plébániái közül 12 a kiemelt adakozók közé került, és közvetlen testvérplébániát kapott, ahová adományait a továbbiakban küldhette. A kiemelt adakozók listája a következő volt: Kalocsa, Akasztó, Baja, Bácsalmás, Kecel, Kiskőrös, Nagybaracska, Prónayfalva, Rém, Soltvadkert, Tataháza, Tompa. (288/47. Körl.)
február 10. Iskolaügy. Grősz érsek körlevelében közli, hogy a változó körülmények gyors intézkedéseket kívánnak az oktatásügy igazgatása terén, ezért a katolikus iskolák-óvodák esetében további intézkedésig a rendelkezéseket nem az egyházmegyei körlevél útján jelenteti meg az érsek, hanem egyszerű, sokszorosított kivitelben fogják az iskolaszékekhez megküldeni. Az iskolaigazgatóktól kéri, hogy intézkedéseikkel várják be az említett központi rendelkezéseket. (876/47. Körl.)
február 27. Püspökkari. A püspöki kar nyilatkozatot adott ki a világháborút lezáró békekötésről, melyben a létrejött békét több szempontból méltánytalannak és igazságtalannak mondja. (BM-GJ)
március 1. Névváltozás. Györgypuszta községgé alakult, és neve Bácsszentgyörgy lett. (363/47. Körl.) A Harta nagyközséghez tartozó pusztákból hasonlóképpen megszervezték Dunatetétlen kisközséget (részei: Dunatetétlen, Hetényi major, Nagy major, Ottóhalom, Sósér, Törley major, Vitézi tanyák, Teleki-féle puszták (Alsó major, Károly major, Sándor major). (845/47. Körl.)
március 5. A koalíciós pártok megegyeznek, hogy törvénytervezet készül a fakultatív hitoktatás bevezetéséről. A püspöki kar két héten belül körlevélben utasította el a fakultatív hitoktatás tervezett bevezetését. (BM-GJ)
március 14. A korábbi érseki rendelet értelmében a főegyházmegye egyházközségi képviselőtestületeinek megbízatása június elején lejárt volna. Tekintettel a folyamatban lévő telepítésekre és más okokra, az új választásokat Grősz érsek nem tartotta időszerűnek, ezért a képviselőtestületek megbízatását 1950 június 1.-ig meghosszabbította. (816/47. Körl.)
március 20. Grősz érsek a püspöki kar határozatának megfelelően imát rendelt el a magyar hadifoglyokért. Az imát a vasárnapi misék után, ill. szombaton esténként, az erre a célra elrendelt 5 perces harangszó alkalmával kellett mondani. (893/47. Körl.)
március 21. Személyi változások. Haltmayer Mihály vicarius oeconomus lett Katymáron Schmidt István helyett, aki káplánként továbbra is ott maradt. Kopasz Károly káplánt Nagybaracskáról Soltvadkertre helyezték. (922/47. Körl.)
március 25. Mindszenty és Grősz érsekek vezetésével Győrben megrendezték a könnyező Szűzanya kegykép 250 éves évfordulójának jubileumi ünnepségét. (BM-GJ)
április 12. Püspökkari. A püspöki kar minden tagjának aláírásával ellátott levélben kérték Nagy Ferenc miniszterelnököt, hogy a kormány vegye le a napirendről a fakultatív vallásoktatás bevezetését. A püspökök közölték, hogy amennyiben kérésük nem teljesül, el vannak szánva a további ellenállásra. (BM-GJ) A kormány végül meghátrált.
április 14. Iskolaügy. Grősz érsek körlevelében közli, hogy 14 espereskerületi iskolafelügyelőt nevezett ki. Az 1944. jan. 1-jén életbe lépett katolikus iskolai rendszabályok vezették be az espereskerületi iskolafelügyelők intézményét. A háború és az azt követő nehéz pénzügyi helyzet azonban eddig megakadályozta a szakszerű felügyelet kiépítését. Az új kinevezésekkel megszűnt az 1929-ben rendszeresített iskolalátogatói intézmény. (1984/47. Körl.)
április 16. Grősz érsek május 11-21 között a bácsalmási és bácsbokodi espereskerületek 11 plébániáján tervezett bérmálást és kánoni vizitációt. (1248/47. Körl.)
április 18. Grősz érsek körlevelében emlékezett meg a lánglelkű püspök-apostol, Prohászka Ottokár halálának 20. évfordulójáról. Kérte, hogy a főegyházmegye hívei is csatlakozzanak lélekben a püspök sírjánál megforduló sok ezer hívőhöz, és könyörögjenek boldoggá avatása ügyéért, valamint azért, hogy tüze lankadatlanul égjen a magyar szívekben. (1048/47. Körl.)
április 20. Egyházszervezés. Egyházmegyei határozat közlése a lelkészségekről. Grősz érsek káptalanjával együtt úgy határozott, hogy a korábbi egyházszervezeti egységeken (plébánia-adminisztratúra) változtatnak-bővítenek. Az adminisztratúrák megfelelőjeként a továbbiakban a lelkészség (curatia) kifejezést használják, vezetői a lelkészek (curati), lényegében a plébánosok minden jogával és kötelezettségével. A lelkészségeket arra az időszakra állítják, amíg nem sikerül a plébániai rang valamennyi feltételét előteremteni (templom, plébánia épület, rendszeres jövedelem vagy alapítvány a működéshez). Mindemellett bevezetik a helyi lelkészség (capellania localis) fogalmát, melyet a helyi lelkész (capellanus localis) vezet, az alapító okiratban vagy más ordináriusi rendelkezésben leírtak szerint. A helyi lelkészség viszont minden esetben valamilyen plébániához vagy lelkészséghez tartozik, s ott a plébános jogai és kötelezettségei is élnek. Léteznek még kórházi- és szerzetesnői lelkészségek is, de ezek az előzőekhez nem hasonlóak, viszont időnként önállóan anyakönyveznek. (1227/47. Körl.)
április 25. Személyi változás. A korábban betegeskedő Krix István kápláni kinevezést kapott Nagybaracskára. (1314/47. Körl.)
április 26. Éjszaka 11 óra tájban Faludi György vezetésével radikális szocialista fiatalok ledöntötték és megcsonkították Prohászka Ottokár püspök szobrát a budapesti Károlyi-kertben. (BM-GJ) Az esemény időzítése valószínűleg összefüggött azzal, hogy a katolikus hívek a szentéletű püspök halálának 20. évfordulóját ünnepelték. (SzK)
május 1. Egyházszervezés. Új plébániák és lelkészségek szervezése. Grősz érsek plébánia rangjára emelte Borota, Felsőterézhalom és Keserűtelek lelkészségeket, ahol templom, plébánia is rendelkezésre állt, és a lelkész ellátása is biztosítottnak tűnt. Lelkészséggé váltak ugyanekkor Bácsalmási-Szöllők, Kalocsa-Szöllőhegy, Kaskantyú és Kisszállás helyi lelkészségek, elszakadva a területileg illetékes plébániáktól (Bácsalmás, Kalocsa-Külváros, Kiskőrös, Jánoshalma). Az új lelkészségek vezetőit vicarius oeconomus jogokkal és kötelezettségekkel ruházta fel az érsek. (1352/47. Körl.)
május 6. Személyi változás. Körlevéli közlés Marjai Dezső felfüggesztésének feloldásáról. (1405/47. Körl.)
május 29. Személyi változások. Új esperesek az újjászervezett kerületek élén: Tóth Mihály homokmégyi plébános (homokmégyi kerület), Dr. Forgács Ferenc kiskőrösi pléb. (kiskőrösi ker.), Bánhalmi István bácsborsódi pléb. (garai ker.), Morvai István (bátyai ker.), Dr. Schweitzer Ferenc (csátaljai ker.), Kulcsár János dunapataji pléb. (géderlaki ker.), Mátrai Sándor nemesnádudvari pléb. (hajósi ker.). Egyéb kinevezések: Huszár Ernő vicarius oeconomus Borotán, Bíró László vicarius oeconomus Felsőterézhalmon, Kiss Gábor plébános Keserűteleken. Plébánosok lettek: Bánhalmi István (Bácsborsód), Raffai Alfonz (Dusnok), Nagy-Zámbó Ferenc (Felsőszentiván). Barát László Baja-belvárosi káplán vicarius oeconomus lett Mátételkén, Bene László vicarius oeconomus Sükösdön, Hutflusz Mátyás pedig káplán ugyanott. (1721/47. Körl.)
május 30. Grősz érsek körlevelében közli az elvi jelentőségű, fontosnak tartott levélváltását azzal a belügyminiszteri tájékoztatással, miszerint a Nemzeti Bizottságok nem közigazgatási szervek és így intézkedési jogkörük nincsen. Amennyiben hatáskörükbe nem tartozó ügyekben intézkednek, a miniszter továbbra is orvosolni fogja a sérelmeket. (1736/47. Körl.)
június 10. Életének 67., papságának 44. évében elhunyt Mészáros Béla nyug. vaskúti esperes-plébános. (2098/47. Körl.)
június 15. Papszentelés. Grősz érsek áldozópappá szentelte Antal József, Bakos Ottó, Dombay Ernő és Tassi László diakónusokat. (1738/47. Körl.)
június 20. Életének 79., papságának 52. évében elhunyt Németh Zsigmond nyug. tataházi plébános. (1877/47. Körl.)
július 1. Püspökkari. A püspöki kar a papság és a szerzetesek szociális érdekeinek előmozdítására megalakította az EUGE elnevezésű központi irodát Budapesten, amely gyógykezelést, gyógyfürdőt, utókezelést közvetít és fővárosi szállást biztosít a papság számára. (BM-GJ) Létrehozásában-szervezésében nagy szerepe volt Bárd Jánosnak, aki később kalocsai segédpüspök lett.
július 1. Egyházszervezés. Hatályba lépett a főegyházmegye esperesi kerületeinek új beosztása. 14 kerület született, a korábbi miskei kerületi esperesi hivatal felszerelését a bátyai kerület, a korábbi garai kerület hivatalát és irattárát pedig a csátaljai kerület kapta meg. Az új homokmégyi, kiskőrösi és garai kerületek felszereléséről (irattár-szekrény-pecsét) a kinevezendő esperesek voltak kötelesek gondoskodni. A három főesperességbe rendeződő 14 kerület beosztása a következő volt: I. Kalocsai vagy főszékesegyházi főesperesség. 1. Kalocsai esperesi kerület (Kalocsa-Belváros, Kalocsa-Külváros, Kalocsa-Szöllőhegy, Kalocsa-Kórház, Kalocsa-Szent Szív Otthon), 2. Géderlaki esperesi kerület (Állampuszta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Érsekharta, Géderlak, Harta, Ordas, Uszód), 3. Homokmégyi esperesi kerület (Alsómégy, Homokmégy, Keserűtelek, Miske, Öregcsertő, Szakmár), 4. Keceli esperesi kerület (Bócsa, Kecel, Prónayfalva, Soltvadkert, Kecel-Újfalu, Nagybócsa, Prónayfalva-Alsótelep, Szarkás), 5. Kiskőrösi esperesi kerület (Akasztó, Csengőd, Kaskantyú, Kiskőrös, Soltszentimre), 6. Bátyai esperesi kerület (Bátya, Bogyiszló, Dusnok, Fajsz, Foktő). II. Bácsi főesperesség. 7. Hajósi esperesi kerület (Csalapuszta, Császártöltés, Érsekhalma, Érsekcsanád, Hajós, Nemesnádudvar, Sükösd), 8. Bajai esperesi kerület (Baja-Belváros, Baja-Szent Antal, Baja-Szent István, Baja-Szent János, Baja-Szent József, Baja-Szent Szív, Baja-Kórház), 9. Csátaljai esperesi kerület (Bátmonostor, Csátalja, Dávod, Hercegszántó, Nagybaracska, Szeremle), 10. Garai esperesi kerület (Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Gara, Katymár, Vaskút). III. Tiszai főesperesség. 11. Bácsbokodi esperesi kerület (Bácsbokod, Csávoly, Felsőszentiván, Mátételke, Rém, Tataháza), 12. Bácsalmási esperesi kerület (Bácsalmás, Bácsalmási Szöllők, Csikéria, Kunbaja, Madaras), 13. Mélykúti esperesi kerület (Kelebia, Kisszállás, Mélykút, Tompa, Tompa-Szent Anna), 14. Jánoshalmai esperesi kerület (Antallapos, Borota, Felsőterézhalom, Jánoshalma, Kecskés, Szentkata. (1228/47. Körl.)
augusztus 1. Kanonoki kinevezések. Dr. Gonczlik Kálmán éneklő-, Dr. Kerner István szemináriumi rektor őrkanonok-, Dr. Egerth Jakab bácsi kisprépost-, Dr. Szedlay István teológia tanár főszékesegyházi főesperes-, Dr. Koszterszitz József bácsi főesperes-, Dr. Gombos Károly érs. irodaigazgató tiszai főesperes-, Dr. Bárd János A.C. főtitkár, teológia tanár ifjabb mesterkanonoki kinevezést kaptak. (4368/47. Körl.)
augusztus 8. Püspökkari. Minszenty bíboros a püspöki kar nevében kiadott pásztorlevélben tiltakozott a magyarországi svábság kitelepítése ellen. (BM-GJ)
augusztus 14. Mindszenty bíboros a miniszterelnöknél tiltakozott a választói névjegyzékek összeállítása során elkövetett törvénytelenségek miatt: a hívek jelentékeny részét kizárták a választói jog gyakorlásából. (BM-GJ) Az augusztus 31-én megrendezett és erőteljesen meghamisított választás előtt igen sok paptól és apácától vonták meg a szavazati jogot, nem egyszer gyalázatosan hamis ürügyekre (pl. prostitúció) hivatkozva. (SzK)
augusztus 15. Mindszenty bíboros a püspöki kar jelenlétében megnyitotta Esztergomban a Boldogasszony-évet. (BM-GJ)
augusztus folyamán Az Actio Catholica főegyházmegyei igazgatósága leány-ifjúsági vezetőképző tanfolyamokat és női tanulmányi napokat rendezett Baján, Bácsalmáson és Kalocsán (a programok egy-egy hetesek voltak). Grősz érsek körlevelében engedélyezte, hogy a részvételi költségekhez az egyházközségek és templompénztárak is hozzájárulhassanak. (2667/47. Körl.)
szeptember 1. Körlevéli közlés 1848. centenáriumának megünnepléséről. A tervek végén szerepel, hogy a sajtó szabadságát is méltó módon ünnepelhessék, mely sajnos elképzelhetetlen akkor, amikor a lapengedélyezés és a papírelosztás gyakorlata megakadályozza a katolikus tömegeket, hogy megfelelő sajtótermékekhez jussanak. A magyar katolicizmus nem kap napilapot és más fontos lapengedélyeket sem. A papírkiutalás megtagadása pedig sajnos az elnyomás korszerűsített eszköze lehet. (4293/47. Körl.)
szeptember 1. Életének 43., papságának 18. évében, Pusztaszentlászlón elhunyt Dr. Gál Károly tábori főlelkész, a szombathelyi egyházmegye szolgálatára elbocsátott pap. (4600/47. Körl.)
szeptember 6. Grősz érsek körlevélben közli a belügyminiszter egyik írásos nyilatkozatát, melyben a miniszter elismerte, hogy az egyházközségek keretén belül alakult vallásos egyesületek (pl. Mária Kongregációk, Oltáregyletek, Szívgárda stb.) az illetékes egyházi főhatóságok által jóváhagyott alapszabály szerint, azok felügyelete és ellenőrzése mellett működhetnek. (4292/47. Körl.)
szeptember 8. A Boldogasszony-éve jegyében ezen a napon közel 1,8 millió katolikus zarándokolt el az ország különböző kegyhelyeire. (SzK)
szeptember 9. Grősz érsek körlevelében buzdítja papjait, hogy a hazatérő hadifoglyokat látogassák, üdvözöljék és vonják be az Egyház életébe. Ha egy közösségbe egy hadifogoly hazatért, a rákövetkező vasárnapon a litánián mondjanak egy hálaimát a hazaérkezőért. (4124/47. Körl.)
szeptember 9. Grősz érsek körlevélben kéri a papságot, hogy az országban keresztül-kasul használt „paraszt” kifejezést az egyházi szóhasználatban kerüljék, az evangélium is földmíves és szőlőművelő kifejezéseket használ, inkább ezeket alkalmazzák. (4298/47. Körl.)
szeptember 11. Iskolaügy. Grősz érsek körlevelében is jelzi, hogy életbe lépett a katolikus iskolák új, püspöki kar által jóváhagyott tanterve, mely a Szent István Társulatnál is megjelent. A továbbiakban ennek alkalmazása kötelező. (4012/47. Körl.)
szeptember 12. Személyi változások. Sztrilich Károly érs. szertartó érseki titkári kinevezést kapott, és a Főszentszéki Bíróság jegyzője lett. Dr. Rózsahegyi György kelebiai hitoktató-káplán érseki iktató-levéltáros és szertartó lett. Dr. Angeli Ottó tb. kanonok lett a Nagyszeminárium lelki igazgatója. A teológia (Lyceum aeppalis) tanárai lettek Dr. Várkonyi Imre és Dr. Papp Imre. Tóth Tivadar nagybaracskai plébános lett a garai kerület esperese. Lovas István lett a géderlaki kerület helyettes esperese és a kerület jegyzője. Dr. Belon Gellért teol. tanár sükösdi plébános lett. Szabolcs Ferenc vicarius oeconomus Tompa-Szent Anna plébánián. Fényi János Mihályfi János plébános segédlelkésze Foktőn. Tresz Márton Ternay György plébános segédlelkésze Csávolyon. Helyi lelkészek: Vlaovits Jakab (Csalapuszta), Kertész József (Érsekharta), Dinnyés József (Harta), Ruszthy Pál (Kecel-Újfalu), Kandler Mihály (Szarkás). Szentkata lelkipásztori ellátására Müller Antal kapott megbízást Antallaposon. A Csengődhöz tartozó Tabdi helyi lelkészség szervezésére Tóth János káplán kapott megbízást. Az érseki líceum és tanítóképző igazgatója Dr. Czirfusz János, hittanár Mihályfi István, tanár Dr. Mészáros Károly. Hitoktatók: Jávor Ferenc (Baja-Belváros), Raffai István (Baja-Szent István), Dr. Drozdik Ágoston (Kecel), Tassi László (Kelebia), Dr. Bohner György (Prónayfalva), Zimándi Zoltán (Tompa-Szent János). Áthelyezett káplánok: Hartmann Jakab (Hajósról Csávolyra), Künher János (Bátyáról Hajósra), Nagy Ferenc (Bátyára), Medgyesi József (Miskéről Hercegszántóra), Szekulity István (Homokmégyről Dávodra), Varga Imre (Baja-Szent Istvánról Jánoshalmára) Putterer Péter (Vaskútról Mélykútra), Schönberger József (Tompáról Vaskútra). Betegállományban: Dr. Gaál Gyula (Kalocsa-Szent Imre) és Kékesi János (Soltvadkert). Újmisés helyezések: Antal József (Bácsalmás-Szőlők), Dombay Ernő (Bácsborsód), Knapp János (Dávod, majd Csátalja), Varsányi Vilmos (Gara), Bakos Ottó (Nemesnádudvar). A karmelita rendbe elbocsátást nyert Tassi Ferenc érseki titkár, főszentszéki jegyző, a ciszterci rendbe pedig Rábai András Baja-Szent József hitoktató. Dr. Tamás Péter gimnáziumi tanári feladatkörre, Budapestre elbocsátást kapott. Más egyházmegye szolgálatára elbocsátott papok: Ternay György, Fernbach Péter, Légler Antal, Szommer Károly. (4369/47. Körl.)
szeptember 22. Életének 53., papságának 30. évében elhunyt Koczkás József nyug. mélykúti plébános. (4350/47. Körl.)
szeptember 24. Személyi változások. Grősz érsek elbocsátotta az egyházmegyéből Szabó Sándort a pálos, Balla Lászlót a kapucinus rendbe, ahol az említettek örök fogadalmat tettek. (2608, 3261/47. Körl.)
szeptember 30. Személyi változások. Asztalos Farkas Mihály Baja-Belvárosban, Dr. Miklós István pedig Jánoshalmán lett hitoktató. (4743/47. Körl.)
október 15. Kinevezések. Dr. Belon Gellért felmentésével a szentszéki ügyész és kötelékvédő Dr. Udvardy József lett. A szegények ügyvédje Korsós Imre lemondása után Dr. Várkonyi Imre teol. tanár lett. (5178/47. Körl.)
október 24. Mindszenty bíboros a miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a lelkiismereti szabadságon esett sorozatos sérelmek miatt. Az Új Ember november 9-i száma közölte a levelet, amiért a kormány egy hónapra betiltotta a hetilapot. (BM-GJ)
október 24. Grősz érsek körlevelében kér adatszolgáltatást a háború során megsemmisült harangokról, mivel kormányzati ígéret érkezett pótlásukra a centenáriumi év alkalmából. Az adatszolgáltatást meglehetősen gyorsan, november 5-ig kellett elvégezni. (5188/47. Körl.)
október 28. Személyi változások. Máhig Ervin rémi plébános a bácsbokodi kerület jegyzője és helyettes esperese lett. Dr. Belon Gellért sükösdi plébános pedig a hajósi kerület helyettes esperese és jegyzője lett. (5315/47. Körl.)
november 18-19. Baján és Kalocsán megtartották az Egyházmegyei Papok Missziós Egyesülete újjáalakuló közgyűléseit, az egyházmegye több mint ötven papjának részvételével. Az Egyesület elnöke Dr. Kerner István kanonok, a Nagyszeminárium igazgatója, titkára Dr. Mojzes Ferenc egyházmegyei A.C. titkár lett. A tagság vállalta, hogy a Boldogasszony Évében adventtől húsvétig minden egyházközségben féligzárt lelkigyakorlatot tart külön a férfiaknak, külön a nőknek és külön-külön az iskolán kívüli kétnembeli ifjúságnak. Az egyházmegyében ez mindösszesen 320 lelkigyakorlatot jelentett. (5877/47. Körl.)
november 20-22. Az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) fennállásának 50 éves jubileumán három napos ünnepségsorozatot rendezett Szent Cecília tiszteletére Budapesten. Az ünnepségeken Grősz érsek is részt vett, s azt papjainak és kántorainak is ajánlotta körlevelében. (5251/47. Körl.)
november 25. Személyi változások. Farkas Lajos dávodi plébános a csátaljai kerület helyettes esperese és jegyzője, Szőke János miskei plébános a homokmégyi kerület helyettes esperese és jegyzője lett. Rábai András visszatérve a ciszterci rendből, Garán lett káplán. (5780/47. Körl.)
december 17. Egyházszervezés. Grősz érsek körlevelében gondoskodik az esperesek ellenőrzéséről, melyet a káptalan főespereseire, ill. azok kinevezett helyetteseire bíz. (6253/47. Körl.)
december 17. Személyi változás. Grősz érsek engedetlenség miatt felfüggesztette az ismeretlen helyen tartózkodó bácsalmási káplánt, Kováts Lászlót. (6148/47. Körl.)
december 18. Névváltozás. Belügyminiszteri rendeletre Prónayfalva neve ismét Tázlárra változott. (6229/47. Körl.)
december 19. Személyi változások. Sábity Antal Érsekhalmán lelkész, Török Vince Bácsalmáson káplán. (6323/47. Körl.)
december 29. Címek, kitüntetések. Dr. Erdős József líceumi és a tanítónőképző-igazgató tb. pápai kamarási címet kapott. Érseki tanácsosi címet kaptak: Dr. Czirfusz János tanítóképző igazgató, Horváth Ferenc dunaszentbenedeki plébános, Kovács Vince szemináriumi gondnok, Simon Mátyás császártöltési plébános, Udvardy József teol. tanár, szemináriumi prefektus. (6403/47. Körl.)
december 29. Könyvajánlat. Grősz érsek körlevelében ajánlotta Dr. Mojzes Péter kalocsai főegyházmegyés pap, a Szent Imre kollégium prefektusa, a Zeneakadémia lelkésze Kételyek és kételkedők c. könyvét, melyet a Szent István Társulat adott ki karácsonyra. (6402/47. Körl.)