1988 – A Szent Jobb Kalocsán. Megnyílik az Érseki Kincstár
január 10. Dankó László érsek körlevelében teljes egészében közölte az 1987 októberében ülésező Püspöki Szinodus üzenetét, mely a világi hívek hivatásával és Egyházon belüli küldetésével foglalkozott, húsz évvel a II. Vatikáni Zsinat után. (101/88. Körl.)
január 10. Újévi köszöntőjében Dankó érsek az év várható eseményei közül kiemelte a Szent Jobb országjárását, melyre Szent István király halálának 950. évfordulója alkalmából kerül sor, ill. a Mária év folytatódó programjait. A Jézus Szíve tisztelet felélesztésére buzdítja a papságot, és ennek kapcsán megemlíti, hogy elsőpéntekenként maga is a kalocsai jezsuita templomban misézik és gyóntat, mely templom a Jézus Szíve tisztelet egyik központja az egyházmegyében. Építkezések összefoglalása az elmúlt évről: Akasztón a kántorházat, Baja-Belvárosban a templomtorony sisakját újították fel. Bajaszentistvánon a plébánia falszigetelését, Baja-Szent Antalban a templom külső, homlokzati felújítását kezdték meg. Bácsalmáson befejezték a templom külső felújítását. Borotán a toronysisakot festették újra. Bátmonostoron a templomkülső teljes felújítása készült el. Csengődön a toronysisak teljes felújítása, templomtető rézzel fedése, a csatornák felújítása, a templom külső festése javításokkal, valamint a villámhárító felújítása folyamatban van. Érsekhalmán új templom építése kezdődött meg. Fajszon a templomtető rézborításának munkái folynak. Garán elkészült a templomtető rézzel borítása. Géderlakon a plébánia szobáinak padlóját újították fel. Hercegszántón a templombelsőt festették, a világítást újították fel és az oltárokat újraaranyozták. Kalocsa-Belvárosban új hittanterem kialakítására került sor. Kalocsa-Szent Imrében a templomablakok üvegezését duplázták. Kalocsa-Szent Józsefben (Zárdatemplom) belső felújítás történt. Kelebián a templomtornyot rézzel borították. Soltszentimrén színes üvegablakokat szereztek be. Soltvadkerten a temetőkápolnát és a templom előtt Szentháromság szobrot újították fel. Sükösdön a templomtornyot rézzel fedték. Rémen templomfűtést szereltek be és a plébánia központi fűtését is kialakították. (102/88. Körl.)
január 10. Főszékesegyház felújítása. Dankó érsek körlevelében részletesen megemlékezett a főszékesegyház felújításáról, megköszönve valamennyi közreműködő munkáját-segítségét. Elmondta, hogy a változások az 1972-ben elkészített új liturgikus térrel kezdődtek, melyet az OMF egyik építésze, Erdey Ferenc tervezett. A megújult szentély mellett ugyanakkor megkopottnak és színtelennek látszott a templombelső, s a korábbi beázások megrongálták a stukkó-díszeket. Az 1962-63-as külső felújítás sem hozott kellő eredményt, az alkalmazott enfix festés nem mutatkozott időtállónak. Lepergett, és hullott a vakolat. Az Angster orgona bővítése-korszerűsítése is halaszthatatlanná vált, korábbi pneumatikus rendszerét elektromosra kellett cserélni. Elavult volt az épület villamoshálózata és központi fűtésének rendszere. A régi mechanikus toronyóra szerkezete sem volt már javítható. A sok-sok teendő sorrendjét és terveit 1978-ban készítették el az OMF szakemberei, ekkor döntöttek arról, hogy a munkákat belső felújítással kell kezdeni. 1980 tavaszán állányozták be a szentélyt, és 1982 őszén bontották le az utolsó állványokat. A stukkókat Kőfalvi Imre kőszobrász-restaurátor javította. A folytatásban már Paskai László koadjutor-érsek is segédkezett. Koloss István és Leányfalusi Vilmos elkészítették az orgona korszerűsítésének terveit. Kováts Attila egyházmegyei mérnök az OMF támogatásával, a melki apátság rekonstrukciós munkáinak mintájára elkészítette a külső felújítás terveit is. A külső kődíszítés felújításában ismételten Kőfalvi Imre segített. 1985-86-ban külön gyűjtések történtek a célra, és jelentős külföldi segítséget is kapott a főegyházmegye, a külső felújítás állványait 1985 novemberében kezdték építeni. 1985 tavaszától az orgona felújítása is folyt, Fehér László, Koloss István, Váradi Ottó és fia, valamint a német Aug. Laukuff cég közreműködésével. 1987 novemberére a toronyóra technikája is megújult. (113/88. Körl.)
január 10. Dankó érsek a Szent István jubileumi esztendő alkalmából Jubileumi Előkészítő Bizottságot alakított a programok tervezésére-koordinálására. (103/88. Körl.)
január 10. Papi jubileumok körlevéli közlése. Aranymisések: Dr. Gyetvai Péter, Molnár G. Pál, Soproni János. Ezüstmisések: Dr. Dankó László, Lokszai Ferenc. (105/1988. Körl.)
január 10. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy a papság kérését figyelembe véve ebben az évben újra hagyományos lelkigyakorlatot szervez a papság részére, nem pedig továbbképző-jellegűt. A lelkigyakorlatot maga fogja vezetni, és azt szeretné, ha megosztanák fele papjai gondjaikat-problémáikat. (138/88. Körl.)
január 10. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy április-június hónapokban 13 napon, összesen 22 helyen tervez bérmálást a bajai és hajósi kerületekben. A szentséget részben ő, részben helynöke szolgáltatja ki. (112/88. Körl.)
január 10. Kinevezések. Dankó érsek körlevelében ad hírt az Egyházmegyei Papi Szenátus újjáalakításáról. Az EPSZ tagjai lettek: Antal Géza (káptalan), Kapocs Nándor (szentszéki csoport), Cselik László (kalocsai kerület), Virágh József (keceli kerület), Tassi László (bajai kerület), Kühner János (hajósi kerület), Bakos Ottó (bácsalmási kerület), Tajdina József (jánoshalmi kerület), Kovács Mihály (nyugdíjasok), Kováts Géza, Széll János és Dr. Benyik György (érseki delegáltak). Az EPSZ titkára Kühner János, jegyzője Tassi László lett. (136/88. Körl.)
január 10. Kinevezések. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy Egyházmegyei Történeti Bizottságot hozott létre, hogy az egyházmegye történetével foglalkozó munkák tervszerűségét biztosíthassa. Elnöke Dr. Gyetvai Péter, tagjai: Dombay Ernő, Dr. Ipolyi László, Kapocs Nándor, Dr. Köveshegyi András, Dr. Pribitek László, Székely László. Világi tagok: Dr. Bárth János kalocsai múzeumigazgató, Hamvas József levéltáros, Dr. Kőhegyi Mihály bajai múzeumigazgató. (116/88. Körl.)
január 10. Kinevezések. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy az espereskerületek javaslatai alapján kinevezte az Egyházközségek Egyházmegyei Tanácsának tagjait: Dobler János, Dudás János, Geiger István, Kiss György, Nagy István, Pénzes József, Dr. Rónaszéki Aladár, Szabó László, Komáromi Ferenc, Korsós Károly, Kővágó József, Szűcs András, Zsámboki Mihályné és Zsikla István. Az érsek Kiss Györgyöt delegálta az Egyházközségek Országos Tanácsába. (134/88. Körl.)
január 10. Személyi változások. Dr. Gyetvai Pétert a Kalocsai Papi Otthon igazgatóját saját kérelmére nyugállományba helyezték (de továbbra is megbízták az Otthon irányításával). Dr. Iván Lászlót saját és megyéspüspöke kérésére a főegyházmegye kötelékéből elbocsátották és a regensburgi egyházmegyébe átengedték. Cselik Lászlót felmentették a bátyai plébánosi beosztása alól, és saját kérésére Jánoshalmára került lelkipásztori beosztásba. Bátyára Reusz József jánoshalmi káplán kapott plébánosi kinevezést. Az ő feladata lett Géderlak és Dunaszentbenedek lelkipásztori ellátása is. Schindler Mátyás mélykúti káplánt központi szolgálatra Kalocsára rendelték érseki szertartónak, eddigi megbízatásai megtartásával. Hegedűs János Kecel-beltéri káplánt Mélykút-Beltérre helyezték át kápláni beosztásba. Az elhunyt Gajdos István borotai plébános helyébe nem tudtak plébánost küldeni, így oldallagos ellátással Rémhez csatolták, és Gelányi Ferencet bízták meg administrator parochialisként a hívek ellátásával. (114/1988. Körl.)
január 10. Plébániai könyvtárak-levéltárak. Dankó érsek körlevelében jelezte Dr. Kacziba József püspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatójának javaslatát, miszerint a pap nélkül maradt plébániák levéltárát-könyvtárát központi gyűjtőhelyre kellene szállítani, és ott biztonságosan őrizni-gondozni. Az 1895 előtti anyakönyvek szintén beszállíthatók volnának. Ezt a munkát a püspöki levéltárak felelős vezetőinek kellene felügyelni-irányítani, együttműködve a gazdasági vezetőkkel. Súlyos problémát okoz a plébániák régi könyvanyagának megőrzése. Mivel az egyházmegyei központi könyvtárak kapacitáshiánya nem teszi lehetővé a begyűjtést, területileg lehetne központi könyvtárakat kialakítani pl. elhagyott plébánia-épületekben. Az értékes történeti forrásanyag mentése az állam és az egyház közös érdeke. (115/88. Körl.)
február 2. Miklós Imre, az ÁEH elnöke Bécsben sajtótájékoztatót tartott az állam és az egyházak kapcsolatáról. Az újságírók kérdéseire adott válaszaiban elzárkózott az egykor működő szerzetesrendek újraengedélyezésétől, Mindszenty bíboros rehabilitációjától, és nem látta szükségesnek a diplomáciai kapcsolat létesítését sem a Vatikánnal. (B-L)
március 14. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke a magyarországi egyházak vezetőivel találkozott a Parlamentben, az egyházak támogatását kérve a társadalmi és gazdasági problémák megoldásában. Paskai László prímás kifejtette, hogy az egyházat nem az ellenzékiség vezérli, hanem az a törekvés, hogy a létező feszültségeket föloldja. Javasolta az alternatív katonai szolgálat bevezetését. Szendi József veszprémi püspök jegyzéket terjesztett a kormányfő elé, melyben emlékeztetett a szerzetesrendek feloszlatására, és követelte, hogy a katolikus egyház tevékenységi területét ne korlátozzák a templomokon belüli szertartásokra. (BM-GJ) Szendi új megegyezés-törvény szükségességét hangsúlyozta az állam és az egyház között, immár nem a megfélemlítés légkörében, a szerzetesek engedélyezésével, az egyház médiában való megjelenésével és a békepapi gyűlések elhagyásával. Szendi váratlan és határozott fellépése mindenkit meglepett, a beszéden sok püspöktársa is megütközött, népszerűség-hajhászásnak értékelve azt a nemzetközi sajtó figyelme miatt. (Szendi 97.)
március 19. A kalocsai Szent József templomban ünnepélyes szentmisén emlékeztek meg Grősz József érsek születésének centenáriumáról. A koncelebrációs szentmisét Dr. Paskai László prímás, esztergomi érsek vezette, homiliát Dankó László érsek mondott. Jelen volt Pataky Kornél győri megyéspüspök és Dr. Zakar Polikárp generális apát Rómából, valamint az elhunyt érsek rokonai Burgenlandból. A szentmise után a főszékesegyház kriptájában a koszorúzáson részt vett Miklós Imre államtitkár, az ÁEH elnöke. A Magyar Nemzet március 21-i számában Gergely Jenő emlékezett meg Grősz érsekről. (512/88. Körl.)
március 28. A püspöki kar és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által kinevezett két munkabizottság alakítja ki a Miatyánk és az Apostoli Hitvallás egységes, ökumenikus szövegtervezetét. (B-L)
március 31. Új szabályzatok. Dankó érsek körlevelében jelzi, hogy a Szent István Társulat kiadásában megjelent az egységes anyakönyvezési szabályzat és az urnatemetési szabályzat, melyek szövegét a papság részére megküldte. Az új anyakönyvezési szabályzat 1989. január 1-től lép érvénybe. (517/88. Körl.)
március 31. Könyvajánlat. Dankó érsek körlevelében ajánlja Dr. Csanád Béla professzor új könyvét, mely az Ecclesia kiadásában jelent meg, címe: Védőszented példaképed. A 125 szent rövid életrajzát tartalmazó könyv a bérmálkozások, keresztelések alkalmával, ill. hitoktatásban is jól használható. (516/88. Körl.)
március 31. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy az elmúlt időszakban 12 plébánián végzett kánoni látogatást. Ezeket az alkalmakat az ellenőrzésen túl igyekezett kapcsolatépítésre is felhasználni. (518/88. Körl.) (A meglátogatott helyek láthatóan nincsenek összefüggésben a bérmálási programmal, a választás más szempontok alapján történhetett.)
április 11. Az eisenstadti egyházmegyei bíróság befejezte a Batthyány-Strattmann László hősies erényeire vonatkozó tanúkihallgatásokat, és a teljes peranyagot Rómába terjesztették fel a Szenttéavatási Kongregációhoz. (B-L)
április 16. A Szent István-év keretében megkezdődött a Szent Jobb országjárása. (BM-GJ)
április 22. Bányász Rezső kormányszóvivő tájékoztatása szerint a katonai szolgálat megtagadása miatt 6 katolikus van börtönben (a Jehova tanúi közül 146-an voltak hasonló helyzetben). (B-L)
május vége: Dankó érsek részt vett a Passauba, Boldog Gizella sírjához vezetett nemzeti zarándoklaton. (1054/88. Körl.)
június 8. Ülésezett az Egyházmegyei Papi Szenátus. Tárgysorozat-előadók a következők voltak: A lelkipásztori szolgálat személyi kérdései (Dankó érsek). A hitoktatás helyzete, különös tekintettel a felnőtt katekézisre (Tajdina József). Világi kisegítők lelkipásztori szolgálata (Széll János). Egyházmegyénk anyagi helyzete – az egységes fizetésrendezéssel kapcsolatos problémák (Kováts Géza). (607/88. Körl.)
június 18. Kalocsára érkezett a Szent Jobb, és ezzel két napos egyházmegyei program kezdődött. Dankó érsek ünnepélyes szentmise keretében áldozópappá szentelte Rónaszéki Gábort. Ebben a szentmisében ünnepelte az érsek saját ezüstmiséjét is, jubiláló egyházmegyés paptestvéreivel együtt. Délután ifjúsági- és hittanos találkozó volt, az 5 órakor kezdődő ifjúsági misét Gyulay Endre szeged-csanádi püspök mondta. Este 7 órától kulturális program és orgonahangverseny volt a főszékesegyházban, a templomot fél 10-kor zárták. (511/88. Körl.)
június 19. Folytatódott az egyházmegyei zarándoklat a főszékesegyházban, a Szent Jobb jelenlétében, vidéki zarándokcsoportok fogadásával, körmenettel. (511/88. Körl.) Az ünnepi események kapcsán a Hazafias Népfront képviselője és a város tanácselnöke is köszöntő beszédeket mondtak. Az irodalmi és zenei műsort Bőzsöny Ferenc, a történeti előadásokat P. Szántó Konrád ferences történész és Kállay István egyetemi tanár tartották. (1055/88. Körl.)
június 18-19. Kinevezések. Az ünnepségek kapcsán Dankó érsek a Főszékesegyházi Káptalanban előléptetéseket-kinevezéseket eszközölt. Kováts Géza olvasókanonok, Antal Géza éneklőkanonok, Nagygyörgy László őrkanonok, Széll János bácsi kisprépost, Molnár G. Pál főszékesegyházi főesperes, Dr. Ipolyi László bácsi főesperes, Dr. Csanád Béla bodrogi főesperes, Mentés László idősebb mesterkanonok lettek. Az ifjabb mesterkanonoki stallumot Kühner János nemesnádudvari plébános kapta. Tiszteletbeli kanonokok lettek: Király András soltvadkerti plébános, Leányfalusi Vilmos karnagy, Rosenthal Imre nagybaracskai plébános. (777, 789-791/88. Körl.)
június 21-22. Az MKPK és az MTA Szent István és kora címmel kétnapos tudományos ülést rendezett, neves előadókkal. (BM-GJ)
június 24. II. János Pál pápa burgenlandi miséjén, Darázsfalván (Trausdorf) Dankó érsek vezetésével a főegyházmegye zarándokcsoportja is részt vett. A mintegy 50 ezer magyar zarándokokhoz a pápa német nyelvű beszéde után magyar nyelven is szólt. (1053/88. Körl.)
június 28. Dr. Paskai László prímás, esztergomi érsek meghívására Dankó érsek részt vett Rómában azon az ünnepélyes konzisztóriumon, mely Paskait a bíborosok kollégiumába választotta. (1054/88. Körl.)
július 9. A Népszabadság beszélgetést közöl Miklós Imre államtitkárral Növekszik-e a vallás befolyása Magyarországon? címmel. Az államtitkár szerint egyházpolitikai reformra nincs szükség. Bejelenti, hogy 1990-re elkészül a lelkiismereti szabadságra és a vallás szabad gyakorlására vonatkozó törvény, és folynak a tárgyalások az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről. „A vallást és a vallásos embereket már nem tekintjük eleve politikai ellenségnek.” – nyilatkozta az államtitkár. (B-L)
július 13. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök Megértően és türelmesen címmel cikket közöl a Magyar Hírlapban. Szent Sebestyénhez hasonlítja a magyar egyház helyzetét, halálra ítélték, de mégis túlélte ezt a korszakot, és most újra a társadalom szolgálatára jelentkezik. Hatékony működéséhez azonban garanciákra van szüksége. – írta a püspök. (B-L)
július 15. Életének 76., papságának 50. évében, a kalocsai kórházban elhunyt Dr. Gyetvai Péter tb. kanonok, a kalocsai Papi Otthon igazgatója. Nem annyira lelkipásztor, sokkal inkább nagy munkabírású, komoly, precíz aulista volt egész életében, és történeti munkássága is jelentős. Kalocsán, a papi kriptában temették el, melynek átépítését-bővítését életében maga intézte. (941/88. Körl.)
július 15. Életének 78., papságának 52. évében, a kalocsai kórházban elhunyt Rábai András ny. lelkész. Július 21-én temették el Madarason, szülei mellé. (943/88. Körl.)
július 17. Miklós Imre államtitkár Esztergomban részt vett Paskai László első bíborosi miséjén, és köszöntötte őt az ezt követő fogadáson. Megjegyezte, hogy egyes vezető egyházi személyiségek, köztük püspökök is olyan kívánságokkal állnak elő, olyan kérdéseket tesznek fel, amelyeket nem szabad föltenni, mert ezzel rontják a jó viszonyt az egyház és az állam között. (A figyelmeztetés nyilvánvalóan Szenti Józsefnek és Gyulay Endrének szólt, Szendi március 14-i parlamenti felszólalása, ill. Gyulay Endre július 13-i cikke kapcsán.) (B-L)
augusztus 15. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy az egy év óta betöltetlen irodaigazgatói munkakört Széll Jánosra kanonokra bízta, meghagyva egyházmegyei általános gondnoki megbízatását is. (800/88. Körl.)
augusztus 15. Az Érseki Főszentszék névsora. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek az Érseki Főszentszék tisztségviselői körében, így jónak látta a testület tagjainak névsorát teljes egészében ismertetni: Bírósági helynök Dr. Ipolyi László. Főszentszéki bírák: Dr. Angeli Ottó, Antal Géza, Kapocs Nándor, Kühner János, Mentés László, Gelányi Ferenc, Illés Ferenc. Ügyvédek: Dr. Scharpf Egon, Kereskedő Zoltán. Jegyző: Kövesi István. (584/88. Körl.)
augusztus 15. Címek, kitüntetések. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy címzetes esperesi kinevezést kaptak: Borsa Bertalan felsőszentiváni-, Székely László újteleki-, Virágh József akasztói plébánosok és Lokszai Ferenc ezüstmisés, nyugdíjas. Érseki tanácsos lett Dr. Benyik György szegedi teológiai tanár. (792-796/88. Körl.)
augusztus 15. Személyi változás. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy Szalontai Károly egri főegyházmegyés papot átvette a kalocsai főegyházmegye szolgálatába, és szeptember 1-jei hatállyal bátmonostori plébánossá nevezte ki. (1020/88. Körl.)
augusztus 15. Személyi változás. Dankó érsek körlevelében közölte, hogy július 1-jei hatállyal Dr. Köveshegyi András érseki főkönyvtárost rendi elöljárója kérésére beosztása alól felmentette. (801/88. Körl.)
augusztus 15. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy a korábbi gyakorlatban lévő 3 évenkénti bérmálási rendtől olyan sok helyen tértek el, hogy az már alig vehető figyelembe. Ezért kérte az espereskerületeket az érsek, hogy időben jelentsék bérmálásokkal kapcsolatos igényeiket. Az őszi espereskerületi találkozók témájául a következő tételt jelölte ki: A hitoktatás helyzete és a felnőtt katekézis a kerületünkben. Egyúttal kérte a papságot, hogy külföldi távolléteit minden esetben, belföldi távolléteket pedig 6 napon túl jelentsék az Érseki Hatóságnak. A három napon túli távollétet az esperesnek kellett jelenteni. (1060, 1061, 1062/88. Körl.)
augusztus 15. Személyi változások. Molnár G. Pál kanonok a Papi Otthon igazgatója lett. Tóth Imre Hajósról Mélykútra került plébánosnak. Schindler Mátyás érseki szertartó eddigi beosztása mellett Hajósra kapott plébánosi kinevezést. Tóth János kaskantyúi plébános nyugállományba vonult. Havris György Kaskantyúra kapott plébánosi kinevezést. Tassi László Hercegszántóról Baja-Szent Antal plébániára került lelkészi beosztásban. Kinpf József lett az új hercegszántói plébános. Csávolyt oldallagos ellátásra Felsőszentivánhoz csatolták. Gál Jenőt kinevezték Géderlakra plébánosnak és rábízták Dunaszentbenedek és Uszód ellátását is. Cselik László lelkészi kinevezést kapott Baja-Szent Antal plébániára. Rónaszéki Gábor újmisés Jánoshalmára került káplánnak. Szalontai Károly egri főegyházmegyés papot átvétele után Bátmonostorra nevezték ki plébánosnak. (1057/1988. Körl.)
augusztus 18. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Francesco Colasuonno érseket, rendkívüli felhatalmazású apostoli nunciust, akinek II. János Pál pápa számára magyarországi látogatásra szóló meghívást adott át. (BM-GJ)
augusztus 19. Dankó érsek felavatta az Érseki Kincstár állandó kiállítását a főszékesegyházban. A kiállítás a város támogatásával jött létre, létrehozásáért az érsek köszönetet mondott Dr. Dávid Katalinnak, az egyházi gyűjtemények szakfelügyelőjének, a Központi Múzeumi Igazgatóságnak és a restaurátoroknak. Büszkén hívta az érsek a kiállítás megtekintésére az egyházmegye híveit. Ugyanezen a napon, délután adták át a főszékesegyház előtti téren Szent István király szobrát, amely Kirchmayer Károly szobrászművész alkotása. (1056/88. Körl.)
augusztus 19. Cserháti József pécsi püspök, az MKPK titkára sajtókonferencián jelentette be, hogy az egyház hatékonyabbá kívánja tenni szociális tevékenységét. A jezsuiták és a ciszterciek tanulmányi házat nyithatnak, a hitoktatásban csökkenteni fogják a megszorító intézkedéseket. (B-L)
augusztus 20. A Szent István-bazilika előtt, szabadtéri szentmise keretében Colasuonno érsek, pápai küldött felolvasta II. János Pál pápa levelét, amelyet a magyarországi hívekhez intézett. Paskai László bíboros bejelentette II. János Pál pápa Magyarországra történt meghívását. (BM-GJ) A Szent István tiszteletére, a jubileumi év fénypontjaként tartott ünnepi szentmisén mintegy 100 ezren vettek részt. (B-L)
augusztus 28. Megalakult a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. (BM-GJ) A METEM ezután folyamatosan megjelentette az Egyháztörténeti Vázlatok c. folyóiratot, és több mint 70 önálló kiadványt (könyvet) adott ki az elmúlt két évtizedben.
szeptember 17. Életének 62., papságának 7. évében Kalocsán, az érseki kastély épületében elhunyt Csorba Benedek öregcsertői plébános. Jánoshalmán temették el. (1187/88. Körl.)
szeptember 30. Őszi konferenciáján a püspöki kar hivatalosan is állást foglal az Unio Cleri megalakulása-újjászervezése mellett. Mintegy harminc pap kezdeményezésére a Magyar Papi Egység már két évvel korábban létrejött, az Unio Cleri világszövetsége római közgyűlésén bejelentik a magyar mozgalom csatlakozását. (B-L)
október 2. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök vezetésével az ifjúsági pasztoráció segítésére ifjúsági vezetőképző tanfolyamot indítanak. (B-L)
október 5. Magyar nemzeti zarándoklatot tartanak Rómában a Szent István év alkalmából, több ezer hazai és sok száz külföldi magyar részvételével. (B-L)
október 11-17. Miklós Imre államtitkár a Vatikánban tárgyalt új segédpüspökök kinevezéséről, a vallásszabadságról, a kisebbségekről és a pápalátogatásról. (B-L)
október 12. De facto megalakult a Magyar Cserkészszövetség. Jogilag csak 1989. február 23-án hozhatták létre. (BM-GJ)
október 16. Németországban, pörnbach-i plébániáján (Augsburg egyházmegye) elhunyt Wasmer József, a kalocsai főegyházmegyéből indult pap. (33/89. Körl.)
október 21. Életének 66., papságának 40. évében váratlanul, a bajai kórházban elhunyt Németh Lajos érsekhalmai plébános. Október 28-án az épülő érsekhalmi templom előtti téren búcsúztatták, majd Dunaújvárosban temették el, szülei mellé. (1275/88. Körl.)
november 5. Kinevezések. Dankó érsek Molnár G. Pál kanonokot, a Papi Otthon új igazgatóját felmentette esperesi megbízatása alól a jánoshalmi kerületben, helyére Tóth Imre mélykúti plébánost nevezte ki. Jánoshegyi Istvánt saját kérelmére felmentette a bácsalmási kerület vezetése alól, s annak esperesévé Bakos Ottó tompai plébánost nevezte ki. (1328/88. Körl.)
november 5. Dankó érsek körlevelében közli az Istentiszteleti kongregáció által kiadott irányelveket a pap távollétében végzett vasárnapi istentiszteletekhez. (1320/88. Körl.)
november 5. Kinevezések. Dankó érsek az Egyházmegyei Történeti Bizottság elnökévé Dr. Gyetvai Péter halála után Dr. Ipolyi Lászlót nevezte ki. Új tagként Kókai József bogyiszlói c. esperes-plébánost hívta meg. (ad 116/88. Körl.)
november 8. A szeged-csanádi körlevél közölte Grósz Károly miniszterelnök július 11-én kelt válaszlevelét az egyházak vezetőinek március 14-i tanácskozásán föltett kérdésekre. A miniszterelnök egyetért azzal, hogy az egyház és az állam kapcsolatát meghatározó szabályozó rendszert át kell gondolni, és módosítani szükséges. Elismeri, hogy eltávozás idején a katonák civil ruhában vallásos összejöveteleken részt vehetnek. Az 1951-ben feloszlatott szerzetesrendek újraengedélyezését viszont úgy említi, mint ami nem szerepel a közeljövőben megoldásra váró kérdések között. (B-L)
november 11. Ausztráliában, brisbane-i plébániáján elhunyt Dr. Miklós István, a főegyházmegyéből indult pap. (33/89. Körl.)
november 19. Anyagiak. Dankó érsek külön körlevélben foglalkozott a főegyházmegye anyagi helyzetével. Az egyházmegyék anyagi helyzetének egységes rendezését 15 év után ismét napirendjére tűzte a püspöki kar, változott a stóladíjszabás, bevezették a személyi jövedelemadót és jelentős áremelések történtek. Mindez a korábbi fizetések és az egyházi hozzájárulás változtatására késztette az érseket, aki meghallgatta a Consilium Bonorum és az esperesek tanácsait. Dankó érsek mindezek figyelembevételével úgy döntött, hogy a lelkészi illetmények esetében a kezdő pedagógus fizetés (kb. havi 5 ezer Ft) legyen a minimum, a maximum pedig ne érje el ezen összeg kétszeresét (kb. 8-9 ezer Ft). Az egyházközségi hozzájárulások összegét a korábbi évenkénti 200 Ft helyett személyenként 300 Ft-ban határozta meg az érsek (családonként 600 Ft a korábbi 400 helyett). A házvezetőnő munkaadója továbbra is a plébános, őt terheli tehát a munkabér és a társadalombiztosítás is. Ahol a házvezetőnő egyéb egyházközségi szolgálatot is végez (irodai, pénzbeszedői stb.), és így az egyházközség alkalmazottjaként van bejelentve, ott ez a helyzet fennmaradhat, de a plébános a fizetés és az SZTK ráeső részét térítse meg az egyházközségi pénztárnak. Dankó érsek a híveknek szóló körlevéli szövegben hangsúlyozta, hogy az egyházközségi hozzájárulás önkéntes, és idézte az Egyházi Törvénykönyvből az egyházközség hívő tagjait megillető jogokat, a teendőket és lehetőségeket is. Nem tagadta, hogy valójában sokkal többet kér a hívektől, mint néhány száz forintot. Aktivitásukat és öntudatra ébredésüket várja, hogy felelősen éljenek egyházközségi jogaikkal. (1403/88. Körl.)
november 25. K. Harcsev, a szovjet vallásügyi tanács elnöke Londonban kijelenti, hogy „a Szovjetunió nem ateista állam. Amikor történelmünk során az egyház ellen harcoltunk, … akkor ez éppúgy a marxizmus meghamisítása volt, mint a sztálini személyi kultusz.” (B-L)
december 3. Ülésezett az egyházközségek egyházmegyei tanácsa. (1330/88. Körl.)
decemberben: Megalakult a Márton Áron Társaság és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, utóbbi Boeselager Csilla vezetésével. (B-L)