1989 – Megszűnt az ÁEH, az egyházak visszanyerték szabadságukat
január: Dankó érsek újévi köszöntőjében felsorolta az előző év építési munkálatait: Akasztón a temlom homlokzatát újították fel. Baja-Belvárosban a Rókus kápolna tetőzete és toronysisakja újult meg. Megtörtént a kápolna külső felújítása és befejezés előtt áll a belső felújítás is. Baja-Szent Antalban a templom külső felújítása volt napirenden. Bajaszentistvánon a plébánián falszigetelés, átalakítás és festés, a templomon külső felújítás és festés történt. Baja-Szent Józsefben a templomtornyot kívülről tatarozták. Bátyán a kálváriát állították helyre, a plébánián falszigetelést végeztek és a vízvezetéket újították fel, valamint központi fűtést szereltek. Csátalján a plébánia külső felújítását végezték el. Csengődön rézlemezzel fedték a templomtetőt, új tornyot építettek és a templom homlokzatát is felújították. Dunapatajon rézzel fedték a templomtetőt, s a tetőszerkezetet is felújították. Fajszon befejezték a templomtető és a torony rézzel fedését. Hartán a templom homlokzati felújítása mellett belső festés is volt. Homokmégyen a templomfűtést oldották meg Dantherm-kályha beépítésével, hangerősítést szereltek fel és a világítást is felújították. Kelebián a templom körüli kerítést újították fel. Kisszálláson a templom belső festését végezték el. Kecel-Beltéren a temető előtti Kálváriát újították fel. Kalocsa-Szent Imrén a plébánia külső felújítása volt soron. Miskén a plébánián fürdőszobát alakítottak ki. Sükösdön a toronysisak kapott új rézborítást, a plébánia pedig teljes külső felújítást. (1/89. Körl.)
január 7. Kalocsán, az érseki kastélyban ünnepelte meg 70. születésnapját Prokop Péter pap-festőművész, az egyházmegye rómában élő papja. Prokopot a művészeken kívül a megyei és városi tanácsok képviselői is köszöntötték. Az alkalomból a művész 100 festményt ajándékozott az érseki székháznak, melyeket a folyosókon helyeztek el. (32/89. Körl.)
január 14. A Magyar Nemzet közli a művelődési miniszter és a katolikus gimnáziumok elöljáróinak levélváltását. A szerzetes-elöljárók méltányossági alapon kérték az egyházi iskolák megfelelő állami támogatását. A miniszter a kérést nem tartotta teljesíthetőnek. (B-L)
január 16. Dankó László érsek Baján, egy hitoktatási megbeszélésen bejelentette, hogy Hitoktatási Konzultációs Irodát létesít a főegyházmegyében, a kalocsai Hunyadi u. 2. szám alatti épületben. Vezetője a Hitoktatási Bizottság vezetője, Szabó József. Kiadványa is meg fog jelenni a Hitoktatási Bizottságnak, Katekétikai Szemle címmel, segédanyagként a katekézishez. Szerkesztői Schindler Mátyás és Szabó József. Az érsek szándéka szerint itt közlik majd a felnőtt katekézis híreit és az ifjúsági programokat, egyéb segédanyagokat is. (549/89. Körl.)
január 18. Dankó érsek körlevelében részletesen idézte a Szentatya beszédét, melyet a Humanae vitae enciklika kiadásának 20. évfordulója alkalmából mondott a családpasztoráció aktuális feladatival kapcsolatban. (3/89. Körl.)
január 18. Húsváti vigilia szertartása. Dankó érsek körlevelében kéri, hogy a húsvéti szertartások során a nagyszombati vigiliát valóban éjjel tartsák, úgy, hogy az a sötétség beállta után kezdődjék, és be kell fejeződnie a vasárnap hajnali pirkadat előtt. A körmenet hazánkban kialakult szokása, mely tulajdonképpen a vigliát helyettesítette egy időben, népszerűsége miatt megtartandó, de akár el is választható a vigilia ünneplésétől, és így vasárnap reggel vagy délelőtt is tartható. Az érsek kérésének alapjául az Istentiszteleti Kongregáció „Paschalis sollemnitatis” c. körlevele volt. Dankó érsek bízott benne, hogy a húsvétéjjeli szentmisével – a karácsonyi éjféli mise mintájára – a hívek előbb-utóbb megbarátkoznak. (9/89. Körl.)
január 18. Papi jubileumok körlevéli közlése. Gyémántmisések: Kovács Mihály tb. kanonok, Nagy Abonyi Vilmos plébános. Aranymisések: Bene László tb. főesperes ny. plébános, Czódor István, Greksa József c. esperes plébános, Sábics Antal h. esperes plébános. Ezüstmisés: Tóht Imre esperes plébános. (10/1989. Körl.)
január 18. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy április-június hónapokban 10 napon, összesen 21 helyen tervez bérmálást. (11/89. Körl.)
január 18. Személyi változások. Németh Lajos halálával megüresedett Érsekhalmát Kühner János nemesnádudvari plébánosra bízták. Érsekcsanád ellátását megosztva végzik: lelkiekben Cselik László, anyagiakban Kühner János. Kozma Gábort a pécsi egyházmegyéből a kalocsai főegyházmegyébe átvették és Öregcsertő lelkipásztori ellátását bízták rá. (16/1989. Körl.)
január 18. Egyházigazgatás. Dankó érsek körlevelében kérte az espereseket, hogy kerületük plébániáit minden évben látogassák végig, és arról jelentést is küldjenek be. Útiköltségük a templompénztárból rendezhető. (25/89. Körl.)
január 18. Érseki székház felújítása. Dankó érsek körlevelében közölte, hogy tavasszal megkezdik az érseki kastély külső felújítását. A külső vakolás, az ablakok felújítása után belső munkák is várhatóak, a villany- és vízvezeték-hálózat az egész épületben elavult. (28/89. Körl.)
január 30. Budapesten az Adalbertinumban megalakult a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), Csanád Béla elnökletével. (BM-GJ)
február 3. Torontóban elhunyt Moullion Mária Antónia tisztelendő anya, a Kalocsai Iskolanővérek generális főnöknője. Képzőművész volt, jól értett a templomi festéshez, üvegablakok festéséhez, mozaikhoz. 1985-ben járt utoljára Kalocsán, rendjének magyarországi újraindulását már nem érte meg. Február 7-én a kanadai Windsorban temették el, paptestvére mellé. (385/89. Körl.)
február 3-4. Megújulási mozgalmak találkozója Budapesten, a Magyar Papi Egység rendezésében. A bemutatkozó mozgalmak között szerepeltek: Regnum Marianum, Katolikus Karizmatikus Megújulás, Fokoláre, a Neokatekumenális Út, Ferences Család, Taizéi Közösség, Hit és Fény, Házas Hétvége és a Communio e Liberazione. (B-L) A helyszín a Patrona Hungariae Gimnázium volt, a rendezvényen részt vettek a püspöki kar tagjai is. (550/89. Körl.)
február 16. Papságának 50. évében, Geretsriedben (Németország) elhunyt Tiefenbach Rudolf ny. plébános. 1965-ben utazott el külföldre, és maradt kint Németországban azzal a céllal, hogy hatékonyabban kezeltethesse betegségét. Az igazi trilingvisták egyik utolsó képviselője volt. 1984-ig Németországban is plébánosként szolgált. (385/89. Körl.)
február 25. A főegyházmegye kántorainak és egyházi munkatársainak lelkinapot tartottak Baján. (23/89. Körl.)
február 27. Az ÁEH nyilatkozata szerint a kórházakban való istentisztelet bevezetése csupán az egyes egyházak és az egészségügyi intézmények megállapodásától függ. (B-L)
március 15. Várszegi Asztrik a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában a legutóbbi idők egyik megosztó jelenségének mondta a békepapságot, melyet 1950-ben mesterségesen hoztak létre és felülről irányítottak. A Mindszenty ügy lezárásához szerinte fontos volna, hogy a bíboros személyéhez történeti hűséggel és a tudomány tárgyilagosságával közeledjünk. Az esetleges rehabilitáció kérdésével kapcsolatban azonban ekkoriban még az egyházi és állami vezetői szinteken is kitérő, halasztó jellegű válaszokat adtak. (B-L)
március 18. Paskai László bíboros magánkihallgatáson volt a pápánál, ahol a napirenden lévő pápai látogatásról tárgyaltak. Két nap múlva II. János Pál Pozsgay Imre államminisztert is fogadta, aki az audiencia után bejelentette, hogy a pápalátogatás időpontját 1991 szeptemberére tűzték ki. (BM-GJ)
április 2. Dankó László érsek misézett a kalocsai kórházban. Ezzel kezdetét vette a rendszeres kórházi misézés Kalocsán és Baján. Az érsek körlevelében is szorgalmazta a betegek lelkipásztori szolgálatát, és figyelmeztetett a szomorú valóságra, hogy az elhunyt hívek igen nagy százaléka szentségek nélkül fejezi be földi életét. (546/89. Körl.)
április 5. Sarkadi Nagy Barna, az ÁEH elnökhelyettese közli, hogy a készülő jogszabályok értelmében a jövőben kizárólagos egyházi belügynek tekintik bármilyen szerzetesrend alapítását. Néhány napon belül, április 12-án Takács Nándor segédpüspök vezetésével első alkalommal gyűlnek össze az 1950-ben működésüktől megfosztott szerzetesrendek elöljárói, hogy megbeszéljék az újjászerveződés lehetőségeit-feladatait. (B-L)
április 25. Könyvajánlat. Dankó érsek körlevelében ajánlja a Szent István Társulat kiadásában megjelnt „Almanach II.” c. kötetet, mely felmérést tartalmaz a magyar katolikus egyház legutóbbi négy évtizedéről. (540/89. Körl.)
április 25. Anyakönyvek vezetése. Dankó érsek körlevelében kéri, hogy az anyakönyvek vezetésénél időtálló tintát használjanak, a célnak megfelelő íróeszközöket az Ecclesia is forgalmaz. (544/89. Körl.)
április 25. Dankó érsek körlevelében tájékoztat az állami rendelkezések hatályon kívül helyezéséről. A templomi hitoktatásnál megszűnt a korcsoportok számának maximálása. A plébánián és a templomban végzett hitoktatáshoz elég a megyéspüspök engedélye, csupán az oktatás időpontját kell a helyi tanácsnál bejelenteni. Állami esküt csak a lelkipásztori szolgálat megkezdésekor kell a megyei tanácsnál letenni. További eskül csak olyan kinevezések esetében kell, melyekhez az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. A húsvéti- és úrnapi körmenetek a jövőben a helyi szokásoknak-adottságoknak megfelelően tarthatók, időpontra vonatkozó korlátozás nélkül. A bejelentési kötelezettség marad az illetékes rendőrség felé, mivel közterületről van szó. Építéshez, felújításhoz előzetes elvi engedély a jövőben nem kell, csak az Egyházmegyei Hatóság engedélye szükséges. (548/89. Körl.)
április 25. Dankó érsek körlevelében jelzi, hogy különféle keresztény egyesületek kezdték meg működésüket, melyeket röviden ismertetni kíván. A következő egyesületekről esett szó: Nevelőközösség Országos Egyesülete – EDUCOM, Szamaritánus – Szenvedélybetegeket Mentő Egyesület, Országos Légi Kutató-Mentő és Elsősegélynyújtó Egyesület (AEROCARITAS), Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), melynek fővédnöke Dankó érsek, Márton Áron Társaság, II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolai Szövetség, Cserkészet – Magyar Cserkész Szövetség. (550/89. Körl.)
április 28. Megjelenik az Igen című katolikus ifjúsági lap első száma. (B-L)
április 28-május 1. Röger Schütz taizei perjel Pécsett nemzetközi ifjúsági találkozót tartot. A rendezvényen mintegy 20 ezer fiatal vett részt. (BM-GJ) Dankó érsek körlevelében buzdította a részvételre a fiatalokat. (536/89. Körl.)
április 29. Életének 88., papságának 63., püspökségének 25. évében, Kalocsán elhunyt Ijjas József pápai trónálló, volt kalocsai érsek. Május 8-án temették el a főszékesegyház kriptájában, a magyar püspöki kar tagjain, az állami és társadalmi szervek képviselőin kívül megjelent Zvekanovics Mátyás szabadkai és Huzsvár László nagybecskereki püspök is. Dankó érsek búcsúztató beszédében a hivatali életút méltatása mellett felidézte az elhunyt életének egyik utolsó, boldog találkozását-pillanatát, amikor húsvét hétfőn Paskai bíboros úr vezetésével püspöktársai látogatták meg, hogy névnapja és püspökké szentelésének 25. évfordulója alkalmából köszöntsék. (655/89. Körl.)
április 30. A Minisztertanács saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt felmenti tisztségéből Miklós Imrét, az ÁEH elnökét. (B-L)
május 10-16. Dankó László kalocsai érsek a fatimai megyéspüspök meghívására Fatimában járt, és a Magyar Kálvária felszentelésének 25. évfordulója alkalmából vezetett keresztutat és megemlékezést. (658/89. Körl.)
május-június: püspökkari konferenciához napirendi javaslatokat írt és tett közzé nyílt levélben Szendi József veszprémi püspök. Benne Mindszenty rehabilitálásának és hazahozatalának javaslata, a békepapi mozgalom megszüntetése, a politikai alapon kinevezettek elmozdítása és az üldözöttek rehabilitálása, az egyházi sajtó megújításának javaslata stb. Szendit sokan támadták püspöktársai közül, és egy újabb, védekező levél megírására kényszerült. A viták ellenére a javaslatok azonban hamarosan megvalósultak. (Szendi 102-107.)
június 5. A Minisztertanács elfogadja a lelkiismereti- és vallásszabadságról szóló törvény tervezetét. Egyhetes magyarországi látogatása befejeztével elutazik Francesco Colasuonno érsek, apostoli nuncius. (B-L)
június 6-8. A Magyar Püspökkari Konferencia ülésén bejelentik, hogy az egyháznak a békét szolgáló tevékenységét a jövőben a Justitia et Pax bizottsággal együttműködve végzik. Megindul a szerzetesrendek újjászervezése, eddig 39 szerzetes közösség jelentkezett. (B-L)
június 9. A Szent István Társulat kiadja Mindszenty József emlékiratait. Ugyanezen a napon a kórházi betegek lelkipásztori ellátásáról az Egészségügyi Minisztérium körlevelet ad ki, lehetővé téve a közös vallásgyakorlatot. (B-L)
június 10. Kalocsán a főszékesegyházban zarándoklatot-imanapot tartottak a Szentatya tervezett magyarországi látogatásának sikeréért. (533/89. Körl.)
június 12. A magyarországi egyházak a 1956-os események áldozatainak temetésével kapcsolatban közös nyilatkozatot adnak ki. (B-L)
június 15. Életének 75., papságának 50. évében, Dillingenben (Németország) elhunyt Putterer Péter, temetése június 19-én volt, ugyancsak Dillingenben. (863/89. Körl.)
június 16. Kalkuttai Teréz anya Budapestre érkezik, hogy négy nővérével megalapítsa a Szeretet Misszionáriusainak első magyarországi rendházát. A nővérek a legszegényebbek szolgálatára szentelik életüket. (B-L)
június 26. A Németh-kormány ülésén állásfoglalás született az egyház és állam viszonyának újraszabályozási rendszeréről, az 1950. évi konstrukció végleges felszámolásáról, valamint az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli megszüntetéséről. (BM-GJ) Helyette június 30-án megalakul, majd kb. egy éven át működik az Országos Vallásügyi Tanács, melyben már az egyházi vezetők is jelen vannak. Az egyházi állások betöltéséhez a jövőben nincs szükség az állam előzetes jóváhagyására. (B-L)
június 28. Egyházigazgatás. Hosszú évek mérlegelése után megtörtént Püspökpuszta (Dávod-Főmajor) átvétele a Pécsi Egyházmegyétől, melyet lelkipásztori ellátásra Dankó érsek Dávodhoz csatolt. A rendezés részeként folyamatban volt Bogyiszló átadásának előkészítése is a Pécsi Egyházmegye számára. (1138/89. Körl.)
július 1. Megszűnt az egyházi kiadói tevékenység és a sajtótermékek ellenőrzése. (BM-GJ)
július 4. A püspöki kar nyilatkozatot adott ki az egyházi és társadalmi élet megújításáról. Megfogalmazásai gyökeres változást tükröznek a korábbi szóhasználathoz képest. Megállapítják, hogy a második világháború után kialakult új társadalmi rendszer a nemzet egészét sújtotta, a vallás ellen fordult, és annak elhalását adminisztratív eszközökkel is siettetni akarta: feloszlatta a vallásos egyesületeket, államosította az egyházi iskolákat, megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét, bezáratta a papnevelő intézetek felét, akadályozta a szabad hitoktatást, korlátozta és cenzúrázta az egyházi sajtót, beleszólt az egyházi tisztségek betöltésébe, a papi békemozgalom erőszakolásával megkísérelte a papság megosztását, az iskolákban és a közéletben a materialista, ateista ideológiát érvényesítette. Mindezek a tények félelemmel, olykor indokolatlanul nagy félelemmel töltötték el az egyházi vezetőket és híveket. A püspökök tiszteletüket fejezték ki azok irányában, akik állhatatosak maradtak és szenvedést vállaltak. A polgári hatóságok feladata, hogy felülvizsgálják és jóvátegyék az elkövetett jogtalanságokat. A történelmi múlt tárgyilagos feltárása, a tények rögzítése igen fontos feladat, a Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottsága a katolikus egyházra vonatkozóan már megkezdte ezt a munkát. Hazánk helyzete megfontoltságot követel. A jövőbe tekintve a feladat a megújulás szolgálata egyházi és társadalmi téren egyaránt. Az egyház nem kötelezi el magát egyetlen társadalmi rendszer vagy párt mellett sem, de tanítja a társadalom építéséhez szükséges alapelveket. A püspökök örömmel tapasztalták az egyház felé forduló bizalom növekedését, de jelezték, hogy négy évtized megpróbáltatásai után nem lesz könnyű az elvárásoknak megfelelni, mert hiányoznak a szükséges anyagi- és személyi feltételek. A megújulás szellemében kell felszámolni és jóvátenni a múlt hibáit, de ugyanakkor megbecsülni és továbbépíteni annak értékeit, beleértve az elmúlt négy évtized eredményeit is. A társadalom építésében nélkülözhetetlenek a keresztény igazságok és erkölcsi értékek. Dankó érsek körlevelében egészében közölte a püspökök nyilatkozatát, és hozzátette, hogy kezdeményezte Grősz József érsek és társai felmentését az egykor ellenük hozott koholt vádak alól. Július 10-i válaszlevelében Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter jelezte, hogy belátható időn belül minden bizonnyal megnyugtatóan lezárható lesz az ügy. (855/89. Körl.)
július 7. Glatz Ferenc művelődési miniszter az ÁEH munkatársainak bejelentette a Hivatal jogutód nélküli feloszlását. Közölte, hogy iratanyagát zárolják, megkezdik az egyházi személyeket ért törvénytelenségek felülvizsgálatát. (BM-GJ)
július 11. Paskai László bíboros hivatalos levélben kéri Németh Miklós miniszterelnöktől, hogy kormánya kezdeményezze Mindszenty József perének felülvizsgálatát. Németh Miklós válaszában soron kívüli eljárást ígért. (B-L)
július 13. Glatz Ferenc művelődési miniszter nyilatkozata szerint az egyházakat nem ellenőrizni, hanem menedzselni és segíteni kell, mindenekelőtt kulturális és karitatív tevékenységükben. (B-L)
július 26. Személyi változások. Katona Lajos nyugdíjba vonult, de bócsai lelkipásztorkodást további egy évig ellátja. Hegedűs János mélykúti káplán betegszabadságot kért, helyére nem tudtak káplánt küldeni. Gál Jenő géderlaki plébános is betegszabadságra ment, helyére a Váci Egyházmegyéből átvett Kovács János került plébánosi megbízatással, ő látja el Dunaszentbenedek és Uszód híveit is. Schindler Mátyás hajósi plébánost felmentették a központi szolgálat alól. Központba hívták érseki szertartói szolgálatra Rónaszéki Gábort Jánoshalmáról, helyére Nyírő Ferenc került. Felmentést kapott magas életkora miatt Dr. Angeli Ottó a Kalocsa-Szent József templom igazgatója. Helyébe templomigazgatónak Széll János irodaigazgatót nevezték ki, aki a Szent-István templomot és annak ellátását az érkező jezsuita atyáknak adta át. Virágh József akasztói plébánost saját kérelmére a Papi Egység zelátora tisztség alól felmentettek. A Papi Egység ápolásával a kerületi esperes urakat bízták meg. (857/1989. Körl.)
július 26. Dankó érsek körlevelében kérte az imameghallgatások jelzését Dr. Batthyány-Strattmann László boldoggáavatási eljárásához. (862/89. Körl.)
július 29. Este a budapesti Népstadionban Billy Graham prédikált. Dankó érsek előzőleg körlevelében jelezte a programot, ill. kérte az evangelizáció meghirdetését, hivatkozva a püspöki kar kapcsolódó, június 26-án kiadott körlevelére. (860/89. Körl.)
augusztus 1. Könyvesbolt nyílt Kalocsán, a főszékesegyház tornyának egyik földszinti helyiségében, melyet az egykori harangozó szobából alakítottak ki. Kegytárgyak, miseruhák, liturgikus eszközök és vallásos könyvek árusítását kezdték meg. (1150/89. Körl.)
augusztus 15-20. Szent István napokat tartanak Kalocsán. Esténként konferenciabeszédek voltak az „Egyházi és társadalmi élet megújítása” témájában (előadók Dankó érsek, Kováts Géza helynök, Szabó József belvárosi hitoktató), augusztus 18-án este a Művelődési Házban Népfőiskolai (KALOT) kiállítás nyílt, előadást tartott Dr. Gergely Jenő egyetemi docens és Ugrin József, a II. Rákóczi Ferenc Népfőiskolai Szövetség elnöke. A programot aug. 20-án délelőtt a koszorúzás zárta Szent István szobránál. (655/89. Körl.)
augusztus 19. Az új érsekhalmi templom felszentelését Dankó László érsek felkérésére Dr. Paskai László bíboros, prímás végezte, aki az építkezés elindítója volt. (858, 1130/89. Körl.)
augusztus 20. A Szent István napi ünnepi szentmise után, 42 év után először tartják meg ismét a hagyományos Szent Jobb körmenetet a Bazilika körül. (B-L)
augusztus 30. Kihirdették az 1989:17. számú törvényerejű rendeletet, mely ismét lehetővé tette a szerzetesrendek működését hazánkban. (BM-GJ)
szeptember 1. Dankó érsek átadta a Kalocsai Iskolanővéreknek a teljesen felújított Zárda-templomot Kalocsán (Kalocsa-Szent József). (1127/89. Körl.)
szeptember 3. Dankó érsek átadta a jezsuita atyáknak a kalocsai Szent István templomot. (1127/89. Körl.)
szeptember 5. Németh Miklós miniszterelnök levélben fordult Casaroli bíboros államtitkárhoz, amelyben javasolta a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, az 1964-ben kötött részmegállapodás felülvizsgálatát, a vitás kérdésekről folytatandó tárgyalások megkezdését. Casaroli október 18-án válaszolt, és kifejezte a Vatikán készségét a kapcsolatok helyreállítására. (BM-GJ)
szeptember 21. Látogatást tett Kalocsán Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. A látnivalók megtekintése után megbeszélést folytatott Dankó érsekkel. (1141/89. Körl.)
szeptember 22. A Minisztertanács tárgyal a rehabilitációkról, köztük a Mindszenty József és társai, valamint Grősz József és társai elleni büntető eljárásokról. (B-L)
szeptember 24. Dankó érsek vendége volt Kalocsán a portugál nagykövet. (1141/89. Körl.)
október 1. Megkezdi működését a katolikus telefonos lelkisegély-szolgálat. (B-L)
október 3. Dankó érsek meghívására Kalocsára látogatott Dr. Stefan László eisenstadti püspök, koncelebrált szentmisét mutattak be megboldogult Grősz József érsek lelkiüdvéért a főszékesegyházban. (1141/89. Körl.)
október 15. Szerzetesek. Dankó érsek körlevelében tájékoztat a főegyházmegye szerzetes-ügyeiről. Örömmel számol be arról, hogy Kalocsán újrakezdték működésüket a Kalocsai Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek. A kalocsai Szent István templomba két jezsuita, P. Róna Gábor S.J. és P. Beöthy Tamás S.J. érkeztek, az ő feladatuk lesz a női börtön, a kórház és a fiúnevelő intézet lelkipásztori ellátása. P. Róna ezenkívül a főegyházmegye lelkigyakorlatos ügyeit intézi, P. Beöthy pedig a családpasztorációt végzi, a házastársak hétvégi találkozóinak (Házas Hétvége mozgalom) szervezésével. Ígéretet kapott a Ferences Tartományfőnökségtől, hogy Baján át fogják venni a Barátok temploma (Szent Antal) gondozását. Az Egyházközségi Nővérek Társasága új szabályzatát június 24-én hagyta jóvá Dankó érsek, ők vezetik a bajai Ostyaüzemet, és a hitoktatásban is segítenek. (1127/89. Körl.)
október 15. Egyesületek. Dankó érsek körlevelében egyesületi hírekről is tájékoztatott. Újraindult a KALÁSZ (Egyházközségi Leánycsoportok), a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület (Pécs), a Szociális Testvérek Társaságát pedig hivatásébresztő munkával bízta meg az érsek a főegyházmegyében. Megalakult a Szent István Diakonátus Kör is az egyházmegyében, lelki vezetőjük Szeghalmi Ambus fajszi plébános, titkár Molnár Ferenc lelkipásztori kisegítő, moderátor Széll János kanonok-irodaigazgató. A Diakonátus Körbe kinevezést kaptak: Boros István, Csilics Gyula, Kistamás Imre, Koncz József, Molnár Ferenc, Pap József, Puskás Lajos, Sári Tibor, Dr. Siklósi Csaba és Szőnyi János. (1129/89. Körl.)
október 15. Dankó érsek körleveléhez mellékelve megküldte az 1989-90. évi felnőtt katekézis tanmenetét. Az előadások szervezésével-lebonyolításával Tajdina József jánoshalmi plébánost bízta meg. (1133/89. Körl.)
október 15. Világi segítők. Körlevelében Dankó érsek ismertette a világi segítők névsorát, akik 1989 szeptemberétől segédkeznek a lelkipásztorkodásban. Harminc településen közel ötven személy végzett elsősorban hitoktatói munkát, ill. kisebb részt igeliturgia vezetést, áldoztatást. (1135/89. Körl.)
október 15. Dankó érsek körlevelében jelezte, hogy hivatalos szervektől kapott megkeresést, hogy az egyház a szociális problémák megoldásába bekapcsolódjék. Ennek jegyében elküldte a Bács-Kiskun Megyei Tanács V.B. szociálpolitikai programját az espereseknek megbeszélésre, és jelezte, hogy szerinte mely ponton tud az egyház hasznos segítséget adni. (1136/89. Körl.)
október 15. Személyi változások. Kövesi István plébánost főszentszéki jegyzői hivatalából felmentették, helyére Rónaszéki Gábor érseki szertartót nevezték ki. Kozma Gábort Dusnokról Baja-Belvárosba helyezték lelkipásztori szolgálatra. (1140/1989. Körl.)
október 20. Az Országházban megtartotta első ülését a közös állami-egyházi tanácskozó testület, az Országos Vallásügyi Tanács. Németh Miklós miniszterelnök beszámolójában megállapította, hogy a kormány késedelem nélkül és hatékonyan felszámolta az állami beavatkozások eszközrendszerét. (BM-GJ)
október 20. A rend meghívására Dankó László érsek részt vett a Kalocsai Iskolanővérek legfőbb elöljárójának megválasztásán, Rómában. (1127/89. Körl.)
október 21. Meghalt Rosenthal Imre nagybaracskai plébános. Újvidéken született 1926-ban. Kalocsán szentelték pappá 1949-ben. 1977-ben került Nagybaracskára plébánosnak, 1988-ban pedig tiszteletbeli kanonok lett. A temetésre Csátalján került sor október 29-én. (157/1990. Körl.)
október 25. A Vatikáni Rádiónak Rómában adott nyilatkozatában Dankó László kalocsai érsek bejelentette, hogy az Opus Pacis megszűnt. (B-L)
november 20. A püspöki kar rendkívüli értekezletén dönt a magyar egyházi intézmények megújításáról, a püspökkari titkárság és sajtóiroda újjászervezéséről, az Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) megalapításáról, az Actio Catholica megszüntetéséről. (B-L)
november 20. Paskai László esztergomi érsek levélben közölte Bíró Imre kanonokkal, hogy fölmenti az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága főtitkári tiszte alól (Szabó Géza igazgató is felmentést kapott). Az intézkedés háttere, hogy a püspöki kar egyetértett az Opus Pacis és a Katolikus Papok Országos Békebizottsága nevű szervezetek megszüntetésével. (BM-GJ)
november 23. Békesi László pénzügyminiszter bejelenti, hogy az állami feladatokat ellátó szervezetek-egyházak oktatási, egészségügyi és szociális feladatok ellátása esetén a költségvetésből ugyanannyi állami támogatást kapnak, mint az állami intézmények. (B-L)
december 9. A világi munkatársak lelki napját tartották Baján, a belvárosi templomban. A szentmisét Dankó László érsek mutatta be, a két előadó P. Róna Gábor S.J. és P. Beöthy Tamás S.J. voltak, akik a világi munkatársak lelkiségéről, ill. a karácsonyi készület családi és egyházközségi lehetőségeiről beszéltek. (1134/89. Körl.)