A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL) jogelődjeként három nagyobb levéltár működött Kalocsán, melyek iratai 2002-től a KFL részét alkotják. Ezek rövid bemutatása után, külön oldalakon kronologikus áttekintést is adunk a levéltár történetéről, és az egyes levéltárakban dolgozó elődök, levéltárosok névsora is megtalálható.
Érseki Levéltár
A török idők után újjáéledő Kalocsán 1733-tól volt folyamatos az érsekek jelenléte és a hivatali ügyintézés. Ekkortól kezdve gyűltek az érseki archívum (irattár, majd levéltár) iratai a főpapok lakóhelyén, a főszékesegyház melletti érseki kastélyban. Több mint kétszáz éve, a 19. század elejétől kezdve ismerjük ennek a levéltárnak a helyét a jelenlegi érseki palota épületében, a nyugati szárny végén lévő, földszinti helyiségekben, melyek ma is levéltári célra használatosak. Szintén a 19. század elején jelent meg a levéltáros (archivarius) beosztás a hivatal működésében, ez akkoriban elsősorban irattári teendőket jelentett. Kutatószolgálattal, történeti levéltárként csak a 20. században kezdte meg működését az intézmény, az első főállású levéltáros kinevezés 1972-ben történt. További információk az Érseki Levéltár történetével, iratkezelésével kapcsolatban >>
Főkáptalani Levéltár
Az újkori káptalan Kalocsán 1738-tól működött, iratait a káptalani jegyző (egy személyben ügyvéd) gondozta, kulcsát az őrkanonok kezelte. Az iratokat a főszékesegyház épületében, a káptalani sekrestye fölött, az emeleten helyezték el. Itt egy vasajtókkal zárt teremben, gondosan elkülönítve őrizték a káptalan saját iratait, valamint a hiteleshelyi levéltárat is. Az „országos levéltárat” (röviden így nevezték a hiteleshelyi anyagot) egyetlen vasalt szekrény fogadta magába, iratait közjogi jelentőségük miatt mindig is rendben tartották, megfelelő segédletekkel látták el. Kevésbé precízen történt a káptalan magánlevéltárának kezelése, az iktatás itt csak későn, az I. világháború után valósult meg, a korábbi időkből hiányzó iktatókönyveket némiképp a káptalani ülésekről készült jegyzőkönyvek pótolták, az iratok ui. általában azokhoz kapcsolódtak. A káptalan levéltárát az 1950-es években szállították át a székesegyházból az érseki palotába. További információk a Főkáptalani Levéltár történetével, iratkezelésével kapcsolatban >>
Érseki Gazdasági Levéltár
A közel százezer holdas érseki nagybirtok hivatali működése és iratkezelése az 1750-es évektől vált rendszeressé, levéltárát régebben egyrészt a központi gazdasági épületek (ma: Kunszt József u. 4.) egyik tornyának emeleti szobájában, másrészt pedig a jószágkormányzóság épületében (ma: Szentháromság tér 4.) őrizték, az iratokat az uradalmi tisztségviselők kezelték. A birtok 1945-ben történt államosítása után az anyag a korábbi uradalmi mérnöki lakás fészerében (ma: Tomori u. 1.) lett egyesítve és elhelyezve, innen 1986-ban költöztették át Katona István történetíró-kanonok egykori lakóházába (a Hunyadi u. 2. sz. alá). Az Érseki Gazdasági Levéltár intézményét ekkortól közel másfél évtizeden át Kalocsa Város Önkormányzata működtette (egy modern képzőművészeti gyűjteménnyel együtt). Az 1990-es években a Főegyházmegye visszakapta a Katona István-ház tulajdonjogát, benne a levéltár kezelését 1999 novemberében vette át. Az iratok ma is ebben az épületben találhatók. További információk a Gazdasági Levéltár történetével kapcsolatban >>
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges