A Kalocsai Sárköz településeinek általában a 18. század elejétől-közepétől, vagyis a török uralom utáni élet megindulásától kezdve maradtak ránk egyházi anyakönyvei. A keresztelések, házasságkötések, temetések és bérmálások dokumentációi (vagyis az egyes anyakönyvi bejegyzések) remek forrást nyújtanak a lakosság családtörténeti kutatásaihoz, de emellett értékes adatokat tartalmaznak a társadalom- és településtörténeti, demográfiai- és néprajzi kutatásokhoz is (pl. népesedés, bevándorlás-migráció, foglalkozások, átlagéletkor, gyermekhalandóság, halált okozó megbetegedések, rokoni kapcsolatok, névadási szokások, rendkívüli események-balesetek stb. statisztikai jellegű, elemző vizsgálata). Mivel az említett térségben több nemzetiség (magyar, német, délszláv, szlovák) és több vallás (katolikus, református, evangélikus, izraelita) volt jelen, az anyakönyvek kiválóan alkalmasak ezen csoportok és vallások jellegzetességeinek, ill. együttélésének vizsgálatára is.
A sok-sok lehetőség ellenére az anyakönyvek egyelőre mégis csak kevéssé hasznosított forrásai történetírásunknak. Ennek egyik oka éppen az információk gazdagsága, vagyis a terjedelmes anyag nehéz kezelhetősége. A bejegyzések tömegében az eligazodás fáradságát, a különféle adatok hosszas keresését-jegyzetelését általában csak néhány elszánt családfakutató vállalja, a történészek inkább csak egy-egy kiragadott példával támasztják alá elképzeléseiket. Nehézséget okoz a latin nyelv olvasása-megértése is, s hogy nincsenek a nyelvhasználatot megkönnyítő, kifejezetten az anyakönyvekhez készült szójegyzékek-segédletek. Ezeken a kutatási nehézségeket segíthetünk az anyag számítógépes feldolgozásával, az adatbázis kezelő programok által nyújtott adatkezelési- és keresési lehetőségek alkalmazásával.
Egy anyakönyvi adatbázisban szerencsésen találkozhatnak a családkutatók igényei és a különféle tudományos kutatások lehetőségei. A digitális feldolgozás és közlés mennyiségileg és minőségileg is forradalmasíthatja a kutatásokat: lehetővé teszi a források tömeges, gyors használatát, távolabbi elérhetőséget biztosít, és meghatványozza a kutatások sebességét, eredményességét. Anyakönyvi adatbázis építésére természetesen történtek már kísérletek, példaként most egy érdekes német vállalkozást említenék (forrás: Herbert W. Wurster, passaui levéltáros előadása a Nemzetközi Levéltári Tanács 2004. évi, bécsi kongresszusán, a következő címmel: Transforming Historic Sacramental Registers into Databases to Support Genetic Research). A passaui levéltár munkatársai a bajor vidék Ausztriához és Csehországhoz közel eső régiójáról készítettek több mint 400 ezer rekordos (vagyis több mint 400 ezer anyakönyvi bejegyzést tartalmazó) anyakönyvi adatbázist, s a projektet meglepő módon az orvosi egyetem és a német egészségügy finanszírozta. A kész adatbázist arra hasznosították, hogy bizonyos ritka, nagy költséggel szűrhető és kezelhető betegségek vizsgálatát-feltárását elősegítsék. A halált okozó megbetegedések történeti adatait a mai leszármazottakra vetítve ui. jóval hatékonyabban szűrik a potenciális hordozó személyeket, mintha csupán véletlenszerűen vizsgálnák a lakosságot.
Más országokban, pl. Svédországban is van példa anyakönyvi adatok feldolgozására és internetes szolgáltatására, s a családkutatások szempontjából érdekes adatbázisokat tettek közzé az elmúlt években Angliában is. Nem anyakönyvekből, de hasonlóképpen a családkutatói igényekre koncentrálva készült el a Magyar Országos Levéltárban az Illésy gyűjtemény (nemesi családtörténeti cédulagyűjtemény), vagy az 1715. évi országos összeírás, ill. az Urbáriumok és összeírások digitalizált változata, melyeket az Arcanum Adatbázis Kft. CD-ken és DVD-n publikált. A tapasztalatok szerint nagy igény van a hasonló szolgáltatásokra, vagyis a szélesebb tömegek számára, otthonról is elérhető család- és helytörténeti adatbázisokra.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges